Áttekintés
Losonci járás
Ld. Terbeléd
Közigazgatás
Ld. Terbeléd
Népesség
Ld. Terbeléd
Történelem
Ld. Terbeléd
Mai jelentősége
Ld. Terbeléd
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
TERBELÉD. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Beniczky, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Raphoz közel, és annak filiája; határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Terbeléd, magyar f. Nógrád v., 333 kath., 11 evang. lak. Földe középszerü, rétje jobb. F. u. Beniczky, Jakabfalvay, Plachy. Ut. p. Losoncz.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Terbeléd. Fülek és Losoncz között fekszik. Magyar kisközség 87 házzal és 546 római kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Rapp. E község már a XIII. században fennállott. 1246-ban Fülek várának tartozékai között szerepel és 1332–37-ben a pápai tizedjegyzékben is megtaláljuk, a mi azt bizonyítja, hogy ekkor már egyháza is volt. 1405–1409-ben a Kovácsi család volt itt birtokos.
A visszatért Felvidék adattára (1939)
Terbeléd. ösi település, már a XIII. században említik. 1246-ban füleki várbirtok. A XV. század elején a Kovácsi-család birtokolja, de rövidesen divényi vártartozék. Az 1548. évi adóösszeírás két Terbelédet jegyez fel és pedig Alsó- és Felső-Terbelédet. Előbbinek Ragyolczay Ferenc, utóbbinak Csalomjay Zsigmond a földesura. A XVIII. században a Teleki-, Ráday-, Prónay-, Mocsáry-, Beniczky-család kezén találjuk.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 438 | 82% |
| szlovákok | 89 | 17% |
| németek | 0 | 0% |
| egyéb | 7 | 1% |
| összlétszám | 534 |


