Terbeléd

Ld. Terbeléd

Közigazgatás

Ld. Terbeléd

Népesség

Ld. Terbeléd

Történelem

Ld. Terbeléd

Mai jelentősége

Ld. Terbeléd

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TERBELÉD. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Beniczky, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Raphoz közel, és annak filiája; határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Terbeléd, magyar f. Nógrád v., 333 kath., 11 evang. lak. Földe középszerü, rétje jobb. F. u. Beniczky, Jakabfalvay, Plachy. Ut. p. Losoncz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Terbeléd. Fülek és Losoncz között fekszik. Magyar kisközség 87 házzal és 546 római kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Rapp. E község már a XIII. században fennállott. 1246-ban Fülek várának tartozékai között szerepel és 1332–37-ben a pápai tizedjegyzékben is megtaláljuk, a mi azt bizonyítja, hogy ekkor már egyháza is volt. 1405–1409-ben a Kovácsi család volt itt birtokos. 1467-ben Divény várához tartozott. Az 1548. évi adóösszeírásban hét ilynevű helységet találunk. Alsó-Terbelédet, melynek Ragyolczy Ferencz és Felső-Terbelédet, melynek Csalomjay Zsigmond volt az ura; de 1598-ban már Nagy Miklós birtokában találjuk. 1624-ben egy nemes telekre, mely azelőtt Sághy Bálinté volt, Bosnyák Tamás nyer adományt. 1715-ben öt és 1720-ban hat magyar háztartást írtak itt össze. 1770-ben Teleki László, Ráday Gedeon, Prónay László, Mocsáry Samu és Beniczky Tamás voltak a földesurai. 1826-ban a Plachy család, Jakabfalvy András és Beniczky Tamás, majd Beniczky Gyula, Jakabfalvy József és Magyar Zsuzsánna. Jelenleg Beniczky Árpád és Wohl Aladár dr. a nagyobb birtokosai. A községbeli két régi úrilak és az új kastély Wohl Aladár tulajdona. A régiek a Jakabfalvy és a Magyar családokéi voltak, az új kastély-t pedig Wohl Aladár építtette 1898-ban. Az itteni jelenlegi római kath. templom 1896-ban épült. A határban bazaltkőbánya van. A községhez tartoznak a következő lakott helyek: Alsó- és Felsőbábi puszták, Lázi-puszta, Lázi Alsó- és Felsőmajor. Alsó- és Felsőbábi puszták már 1246-ban szerepelnek Baba név alatt. 1342-ben Szécsényi Tamás birtokában voltak, a ki azokat Zagyvafői Miklós fia Petőnek adta cserébe. Ettől kezdve Zagyvafő várához tartoztak. Lázi-puszta 1435-ben önálló helységként szerepel az oklevelekben, a mikor a füleki várhoz tartozott. 1826-ban Beniczky Lajos volt a földesura. Most Beniczky Árpád birtoka, ki itt a régi Beniczky-féle kúriában lakik. Van itt értékes régi könyveket tartalmazó gazdag könyvtár.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Terbeléd. ösi település, már a XIII. században említik. 1246-ban füleki várbirtok. A XV. század elején a Kovácsi-család birtokolja, de rövidesen divényi vártartozék. Az 1548. évi adóösszeírás két Terbelédet jegyez fel és pedig Alsó- és Felső-Terbelédet. Előbbinek Ragyolczay Ferenc, utóbbinak Csalomjay Zsigmond a földesura. A XVIII. században a Teleki-, Ráday-, Prónay-, Mocsáry-, Beniczky-család kezén találjuk. Az összeomlás előtt Beniczky Árpádnak és Wohl Aladárnak volt itt nagyobb birtoka. Hozzátartozik: Alsóbábipuszta, Felsőbábipuszta, Lázipuszta. A község területe 3677 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 650.