Pereszlény

Pereszlény az Ipoly bal partján, a Kemence-patak mentén, az Alsó-Ipolymente síkvidékén fekszik, Ipolyság központjától 3 km-re nyugatra, Ipolyvisktől 7 km-re keletre, az Ipolyság-Szete mellékút és a Csata-Ipolyság vasútvonal mentén.

Közigazgatás

1980-ig önálló község, azóta Ipolyság három településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe (10,36 km²) Ipolyság területének 24,2 %-át alkotja. 1920-ban a trianoni határ megvonásával határából 34 hektárt (3,2 %) elcsatoltak (ma Bernecebarátihoz tartozik), azóta területe nem változott.

Népesség

1910-ben 625, 1921-ben 624, 1938-ban pedig 628, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának 99,5 %-a római katolikus vallású volt. 1945 után magyar lakosságának csaknem egyharmadát kitelepítették Magyarországra, és magyarországi szlovákokat telepítettek helyükre. 1961-re a magyarok aránya 61 %-ra csökkent. 1970-ben 574 lakosa volt (66,2 %-a magyar), ez 2011-re 395 főre (a város lakosságának 5,2 %-a) csökkent.

Történelem

A település területe már az ókorban lakott volt, határában szarmata település maradványai (urnatemető, kőfejszék) kerültek elő. A falut villa Perezlen alakban 1156-ban említik először. Egy oklevélben a falu nevét 1288. május 11-én említik. A 13. század végén mint az ipolyviski vár tartozéka a gróf Cseszneky család birtoka volt. Állítólag volt itt egy kolostor, mely a legenda szerint elsüllyedt, helyén egy tó maradt. Ez a Jóvíz-tó legendája, mely verses formában a mai napig fennmaradt. A tó ma már nincsen meg, az Ipoly szabályozásánál pusztult el. A falu temploma a 14. század elején épült. A hagyomány szerint a török veszedelem idején a templom harangját is az egykori kolostorban rejtették el, régen hallani is vélték a tóban megszólaló harangot. A község a török veszély elmúltával fokozatosan fejlődött, a 19. századra tehetős faluvá nőtt. Lakói főként mezőgazdasággal, gabona, zöldség, gyümölcs, dohánytermesztéssel foglalkoztak, állatokat tartottak, a vizekben bőven akadt hal is. A községet azonban több természeti csapás is érte. 1846-ban kolerajárvány pusztított az állatok között, 1886-ban súlyos jégverés pusztította el a termést, 1909-ben és 1912-ben tűzvészek pusztítottak. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. A második világháború után 4 családot Csehországba hurcoltak, 52 családot pedig erőszakkal Magyarországra telepítettek át, helyükre szlovákokat telepítettek. A falut 1980-ban csatolták Ipolysághoz és azóta nincs vasútállomása.

Mai jelentősége

Szent Keresztnek szentelt római katolikus temploma 1820-ban épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PERESZLÉNY. Pereszlani. Magyar falu Hont Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ipolyvize mellett, Honthoz egy mértföldnyire, határjában vagyon legelője elég, szőlei meglehetősek, fája nints elég, piatzozások is távol vagyon, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Pereszlény, magyar f., Honth vmegyében, ut. p. Ipolysághoz 1/2 mfd., 496 kath. lak., kik igen kapós dohányt termesztenek, melly füstölni legtöbbre becsültetik. Kath. paroch. templom. Sok gabona, bor, gyümölcs, dinnye. F. u. h. Coburg.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Pereszlény, magyar kisközség, 99 házzal és 667 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása, postája és távirója Ipolyság. Ősrégi települt hely, a mit az Egeres és Kapros nevű dülőiben kiásott szármata eredetű urnák és ezek között talált kőfejszék és fokosok bizonyítanak. Okleveles nyomára első izben 1156-ban akadunk. Villa Perezlen nevével 1434-ben, Gyerk határjáró levelében találkozunk. Régi birtokviszonyairól azonban nem nyerünk felvilágosítást. A mult század elején a gróf Esterházy és Forgách családok voltak a földesurai; jelenleg gróf Breuner Ágostonnak van itt nagyobb birtoka. Az itteni templom 1509-ből való harangját a török dúlások alatt a falu mellett elterülő tóba sülyesztették, nehogy az ellenségnek zsákmányul essék. Pereszlény határában van a Pereszlényi major.

Magyar Katolikus Lexikon

Pereszlény, v. Hont vm. (Presel'any nad Ipl'om, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. szalkai esp. ker-ében. - 1397: már létezett. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1810: alapították újra. Mai Szt Kereszt felmagasztalása-tp-át 1820 k. építették. Anyakönyvei 1787-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. - Lakói 1940: 614 r.k., össz. 614. ** Némethy 1894:216. - Schem. Strig. 1917:50.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Pereszlény. Már a népvándorlás korában települt hely, mint ezt a határában feltárt gazdag leletanyag bizonyítja. Első okleveles említése 1156-ban történik. Villa Perezlen alakban egy 1434-ben kelt határjáró levél említi. A mult század elején a gróf Esterházy- és a Forgách-családok birtokában találjuk, majd gróf Breuner Ágoston következik legjelentősebb birtokosai sorában. A község területe 1800 kat.hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 628, túlnyomóan r. kath.

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Pereszlény plébániája 1787-ben létesült. Ettől az évtől vannak anyakönyvei is. Templomának védőszentje Keresztelő Szent János. A hívek anyanyelve magyar. Iskolája katolikus. Kegyura a vallásalap. Plébánosa: Udvardy Ferenc, kerületi esperes.