Várgede

A község a Gortva-patak partján, a Rima-medence nyugati peremén, a Bikk-hegy déli lábánál fekszik, az 571-es (Fülek-Sajószentkirály) országút és a Fülek-Bánréve vasútvonal mentén (megállóhely), Fülektől 22 km-re keletre, Feledtől 6 km-re nyugatra, Rimaszombattól 17 km-re délnyugatra. Mellékút köti össze Kisgömörivel (2 km). Határának mintegy felét erdő borítja, déli része az Ajnácskői-hegységhez, a Gortvától északra fekvő határrész az Osgyáni-dombsághoz tartozik. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1951-ig a Feledi járáshoz, 1951-1960 között a Füleki járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). 1959-ben Durandapuszta és Hódospuszta önálló községgé alakulásával ("Čierny Potok" néven) területének egynegyedét elveszítette (23,15 km²-ről 17,25 km²-re csökkent).

Népesség

1910-ben 1275, 1921-ben 1273, 1938-ban pedig 1621, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. Az 1920-as években a csehszlovák földbirtokreform keretében határába szlovák kolonisták települtek (1959-ben önálló községgé alakultak Čierny Potok néven), 1945 után magyarországi szlovák telepesek érkeztek a községbe. A 20. század második felében népessége mintegy egyhatodával csökkent (1938-1991 között), 1991-2011 között azonban már 16,1 %-os népességnövekedés figyelhető meg (1358 főről 1577-re), ebben az időszakban a magyar nemzetiségűek aránya kevesebb, mint felére csökkent (72,5 %-ról 33,6 %-ra), a szlovákoké változatlan maradt (25,7 % - 25,2 %). Bővebben

Történelem

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban is laktak emberek, ennek tárgyi bizonyítékaként 1961-ben a falu egykori kőbányájából összesen 361 darab, az időszámításunk előtti tizenötödik századból származó tárgy került elő. A mai település a 12. században alakult ki, 1244-ben Dénes nádor birtokaként „Genech” alakban említik először. Bővebben

Mai jelentősége

A községben vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskola működik. A magas munkanélküliséggel küzdő település lakosságának a többsége a mai napig főként mezőgazdasággal foglalkozik. Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1826-ban épült klasszicista stílusban, rokokó részletekkel, a Kubinyi-, majd Sztojkovits-kastély 1865-ben épült, 2013 óta múzeumként működik. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VÁRGEDE. Hajdani Vár, mellynek erőssége néhai Kubínyi Vitézek által óltalmaztatott, és a’ Füleki Ozmanok gyakran háborgattattak innen. Minekokáért egygy az Ozmanok közzűl bajvívásra hivta annak Kapitánnyát, és földes Urát, mellyre ez meg jelenvén, életét szerentsétlenűl elvesztette. Látván e’ jó alkalmatosságot az Ozmanok, először tsendes Ostrom alá vették a’ Várat, azután pedig meg nem szűntek, míg azt hatalmok alá nem hajtották. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Várgede, Gömör vármegyében, magyar falu, ut. p. Rimaszombathoz délre 1 1/2 mfdnyire: 552 kath., 140 evang., 53 ref. lak. Kath. paroch. templom. Van jó földe, rétje, s makkos erdeje. Régi várának, melly hajdan nevezetes határerősség volt, nyomdokai alig látszanak. F. u. a Kubinyi nemzetség. Van itt savanyu vizforrás is.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Rimába siető Gortva patak kanyargó völgye oly keskeny, hogy alig enged elegendő helyet a rajta végig futó kis patak vizének, az országútnak és a vaspályának. E völgy Balogfalva helység mellett kiszélesedik, majd Várgede kúpalakú várhegye mellett ismét szűkebbre szorúl. 1502-ben Kubínyi László, a budai vár udvarbirája, királyi adományúl kapta Gedeő várát Gedeőaljával, a mai Várgedével. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Várgede, gortvavölgyi magyar kisközség, a miskolc-füleki vasútvonal mentén, körjegyzőségi székhely, 175 házzal és 1042 róm. kat. és ág. ev. vallású lakossal. Ősrégi község, mely már a pápai tizedszedők jegyzékébe is belekerült, előbb Genech és helyesebben Gedey néven. Egy 1244-iki adománylevél szerint Dénes nádor birtoka. 1427-ben az Ilsvay családé, azután a Lórántfiaké, a mikor a község fölött emelkedő vára Gastrum Gedee és Gedew nevet visel. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Várgede, Gedővár, v. Gömör-Kishont vm. (Hodejov, Szl.): 1. vár. A Rátót nemzetség építtette a tatárdúlás (1241–42) után. 1281: IV. (Kun) László elfoglalta a lázadóktól. Főbb birtokosai a Jolsvai, Pálóczi, Országh és Kubinyi családok voltak. 1451: a husziták sikertelenül ostromolták. A török elleni harcokban végvár volt, 1579: elfoglalták és lerombolták, azóta rom. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Várgede. ősrégi község, melyet a pápai adóellenőrök tizedlajstromai is nyilvántartanak már Gedey néven. A községet 1244-ben a tatárjárás viszontagságaiban szerepelt Dénes nádor kapta birtokul. Zsigmond király öszszeírásaiban, 1427-ben a község mint az Ilosvay-család birtoka szerepel, majd a Lorántffyak birtokába kerül. Ekkor már szerepel a község melletti magaslaton emelkedő vár neve is mint Castrum Gedew. Bővebben