Oldalfala

A község a Gömöri-medence keleti részén, a Sajó völgyében, a Turóc-völgy déli bejáratánál, a 16-os főút (Rimaszombat-Tornalja szakasz) mentén, Tornaljától 5 km-re nyugatra, Rimaszombattól 22 km-re keletre. Területe 167-262 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő dombvidék, erdeje csak kevés van. Nyugatról Gömörfüge, délről Runya, keletről Méhi és Tornalja (tornaljai és bejei kataszter), északról pedig Zsór községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe (4,87 km²) 1910-38-hoz képest (5,05 km²) 3,4 %-al csökkent.

Népesség

1910-ben 410, 1921-ben 387, 1938-ban pedig 376, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának mintegy egyharmadát Magyarországra telepítették és magyarországi, valamint észak-gömöri szlovákokat telepítettek ide, ezzel alapvetően megváltoztatva a község etnikai arculatát. 1991-re már szlovák többségű község, 1991-2011 között a magyarok aránya 47,6 %-ról 38,7 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 50,9 %-ról 47,1 %-ra. Bővebben

Történelem

A települést még „Sanctus Spiritus” azaz Szentlélek néven 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először, eredete a 12. századig nyúlik vissza. Valószínűleg korai alapítású temploma körül alakult ki a falu, mely kezdetben a királyi várgazdasághoz tartozott. 1335-ben még Zenthleluk, Zenthlelek, de 1773-ban már Odolfalva néven szerepel az írott forrásokban. Bővebben

Mai jelentősége

A községben 1951 óta (az 1899-ben épült egykori Szatmáry-Királyi kastélyban) gyermekotthon működik. A református templom egy régebbi templom alapjain 1931-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ODALFALVA. Máskép Sz. Lélekfalva. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Pletrik, és Sz. Miklósi Uraságok, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Bejétől és Fügétől is 1/2 órányira, kis dombon, réttye, ’s három nyomásbéli, földgye termékeny, legelője elég, tűzi fája van, de épűletre való nélkűl szűkölködik, piatzozása 4 1/2 mértföldnyire Rozsnyón van. KISFALUD. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Oldalfala, helység, Gömör vmegyében, a Rimaszombatból Tornalja s Rosnyó felé vivő országut mellett, Beje és Füge közt fekszik. Van a reformatusoknak templomjok. – A lakosok száma 328-ra megy, ezek közül 210 reform., 30 evang. férfi és 28 asszony, mindnyájan eredeti születésü magyarok. Van benne 4 7/8 urbéri és 6 1/3 majorsági telek, 15 zsellér; legelő és erdő 165 hold, szántófölde mindent megterem, rétje jó takarmányt ad. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Oldalfala, túróczmenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 91 házzal és 409 ev. ref. vallású lakossal. Az idők folyamán a Fáy, Csiszár, Pongó, Szathmáry-Király és a Dobozy családok voltak a földesurai, most pedig Fáy Antalnak és Bay Barnabásnak van itt nagyobb birtoka és az előbbinek úrilaka is, melyet a Szathmáry-Király család építtetett. 1876-ban az egész községet tűz pusztította el. 1848-ban a magyarok és az osztrák csapatok között itt ütközet volt. Az ev. ref. templom 1800-ban épült. Ide tartozik Vidakisfalud puszta. A község postája Füge, távírója és vasúti állomása Tornallya.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Oldalfala. A község területe 878 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 376.