SK
RS
.....

Oldalfala

Község

címer zászló
410 100% magyar 1910
133 39% magyar 2011
címer zászló
Hivatalos kisebbségi nyelvek:
magyar
Hivatalos magyar megjelölés:
Oldalfala
Hivatalos szlovák megnevezés:
Stránska
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Gömör-Kishont vármegye
Tornaljai járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Gömör és Kishont vármegye (sz: Rimaszombat)
Tornaljai járás
Természeti tájbeosztás:
Északnyugati-Kárpátok > Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence
Más földrajzi nevek:
Fehér-oldal, Kisfalu-völgy, Vidakisfalud
Koordináták:
48.40345764, 20.28100014
Terület:
4,87 km2
Rang:
község
Népesség:
348
Tszf. magasság:
185 m
Körzethívószám:
+421 (0) 47
Irányítószám:
98251
Település kód:
515566
Szervezeti azonosító:
649538

A község a Gömöri-medence keleti részén, a Sajó völgyében, a Turóc-völgy déli bejáratánál, a 16-os főút (Rimaszombat-Tornalja szakasz) mentén, Tornaljától 5 km-re nyugatra, Rimaszombattól 22 km-re keletre. Területe 167-262 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő dombvidék, erdeje csak kevés van. Nyugatról Gömörfüge, délről Runya, keletről Méhi és Tornalja (tornaljai és bejei kataszter), északról pedig Zsór községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe (4,87 km²) 1910-38-hoz képest (5,05 km²) 3,4 %-al csökkent.

Népesség

1910-ben 410, 1921-ben 387, 1938-ban pedig 376, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának mintegy egyharmadát Magyarországra telepítették és magyarországi, valamint észak-gömöri szlovákokat telepítettek ide, ezzel alapvetően megváltoztatva a község etnikai arculatát. 1991-re már szlovák többségű község, 1991-2011 között a magyarok aránya 47,6 %-ról 38,7 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 50,9 %-ról 47,1 %-ra. A magyar anyanyelvűek aránya 46,5 % volt 2011-ben. A lakosság csaknem egyharmada (27,1 %) a roma etnikumhoz tartozik, a roma nemzetiségűek aránya 8,1 %. Az eredetileg református többségű (1921-ben 66,7 %) községben 2011-ben a lakosság 47,7 %-a volt római katolikus, 17,4 %-a pedig református vallású. A lakosság 82,3 %-a (283 fő) élt a községközpontban, 17,7 %-a (61 fő) pedig Vidakisfalud településrészen.

Történelem

A települést még „Sanctus Spiritus” azaz Szentlélek néven 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először, eredete a 12. századig nyúlik vissza. Valószínűleg korai alapítású temploma körül alakult ki a falu, mely kezdetben a királyi várgazdasághoz tartozott. 1335-ben még Zenthleluk, Zenthlelek, de 1773-ban már Odolfalva néven szerepel az írott forrásokban. Kezdetben a Zách család birtoka volt, majd a 1335-től a Székely családé, később több nemes családé. 1566-ban felégette a török, ezután sokáig hódoltsági terület, majd 1682-ben a török ellen vonuló lengyel csapatok teljesen elpusztították. Az Oldalfalva név 1632-ben bukkan fel elsőként, de a század végéig még a Szentlélek elnevezés is adatolható. 1750-ig puszta volt, ekkor telepítették újra, mintegy egyharmadrészt idegen eredetű lakossággal. 1773-ban 8 jobbágy és 2 zsellércsalád élt a településen. A török időkben elpusztult temploma helyett 1800-ban épült új református templom. 1828-ban 40 házában 280 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Közelében csalták tőrbe és gyilkolták meg a labancok Visnyay kuruc kapitányt. 1848-ban határában csata zajlott a honvédsereg és a császári csapatok között. 1876-ban az egész falu leégett. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. A települést 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz csatolták. 1945 után magyar lakosságának mintegy egyharmadát kitelepítették. Az 1970-es évektől 1990-ig helyi nemzeti bizottságát Gömörfügével egyesítették. Az Oldalfalához tartozó Vidakisfalud települést Beje földjén katonai szolgálatuk révén kiemelkedett várnépek alapították, első említése 1355-ből származik. A 16. század második felében elpusztult, a 17. század végén előbb Bejéhez, majd Oldalfalához tartozó pusztaként települt újjá. 1851-ben 32 református lakosa volt.

Mai jelentősége

A községben 1951 óta (az 1899-ben épült egykori Szatmáry-Királyi kastélyban) gyermekotthon működik. A református templom egy régebbi templom alapjain 1931-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ODALFALVA. Máskép Sz. Lélekfalva. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Pletrik, és Sz. Miklósi Uraságok, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Bejétől és Fügétől is 1/2 órányira, kis dombon, réttye, ’s három nyomásbéli, földgye termékeny, legelője elég, tűzi fája van, de épűletre való nélkűl szűkölködik, piatzozása 4 1/2 mértföldnyire Rozsnyón van. KISFALUD. Szabad puszta Gömör Várm. földes Ura Sz. Pletrich Uraság, fekszik Béje, és Oldalfalva helységek között, mind a’ kettőtől 1/4 órányira, három nyomásbéli földgye termékeny, réttyei szárazak, legelője, és erdeje kevés, az Uraságnak kertyei jelesítik.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Oldalfala, helység, Gömör vmegyében, a Rimaszombatból Tornalja s Rosnyó felé vivő országut mellett, Beje és Füge közt fekszik. Van a reformatusoknak templomjok. – A lakosok száma 328-ra megy, ezek közül 210 reform., 30 evang. férfi és 28 asszony, mindnyájan eredeti születésü magyarok. Van benne 4 7/8 urbéri és 6 1/3 majorsági telek, 15 zsellér; legelő és erdő 165 hold, szántófölde mindent megterem, rétje jó takarmányt ad. Van a helység keleti oldalán folyó Thurócz folyamán egy malma. F. u. Fáy és Fojgel urakon kivül ns Csiszár és Pongó családok. Kisfalud, Gömör vmegyében, puszta, N.-Kalósa és Oldalfalva közt: 32 ref. lak., s korcsmával. F. u. a Plechtrich nemzetség.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Oldalfala, túróczmenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 91 házzal és 409 ev. ref. vallású lakossal. Az idők folyamán a Fáy, Csiszár, Pongó, Szathmáry-Király és a Dobozy családok voltak a földesurai, most pedig Fáy Antalnak és Bay Barnabásnak van itt nagyobb birtoka és az előbbinek úrilaka is, melyet a Szathmáry-Király család építtetett. 1876-ban az egész községet tűz pusztította el. 1848-ban a magyarok és az osztrák csapatok között itt ütközet volt. Az ev. ref. templom 1800-ban épült. Ide tartozik Vidakisfalud puszta. A község postája Füge, távírója és vasúti állomása Tornallya.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Oldalfala. A község területe 878 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 376.

Nevizánszky Gábor

1949. 8. 18.
Ipolyszakállos - megszületett
Ipolyság - tanult
Bajcs - kutatott
Zsitvabesenyő - kutatott
Ipolyvisk - kutatott
Léva - kutatott
Oldalfala - kutatott
Osgyán - kutatott
Névelőfordulások
1332
Sanctus Spiritus
1335
Zenthleluk
1773
Odolfala,
1786
Odalfalwa,
1808
Oldalfalva,
1863
Oldalfala,
1873
Oldalfalva,
1888
Oldalfala,
1920
Stránske,
1948
Stránska
1994
Oldalfalva
2013
Oldalfala

Közigazgatás

Polgármesteri hivatal
Cím: Oldalfala (Stránska) 66
Telefon: 0475523529

Honlap:
Polgármester:
Šmíro Martin (Független)

Képviselő-testület:
Lajgút Branislav (Független)
Tóth Štefan (Független)
Randliseková Anna (Független)
Gál Štefan (Független)
Sebőková Ľubica (SMER-SD)
Független 80% Független 4 képviselö SMER-SD 20% SMER-SD 1 képviselö 5 képviselö