Áttekintés
Udvardi járás
Komáromtól 21 km-re északra, Érsekújvártól 8 km-re délre, a Zsitva bal partján. fekszik a Kisalföldön, a Zsitva ártéri síkságán.
Közigazgatás
Község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott, majd 1938–45 között ismét Magyarország része lett.
Népesség
Lakosainak csak kevesebb, mint a fele magyar anyanyelvű, noha ez az arány a 20. század elején még 80 százalék fölötti volt.
Történelem
Az esztergomi érsekség egyik legrégibb birtoka, első írásos említése 1312-ből származik, Possessio Archipiscopalis Boych néven, amikor bizonyos Chellus, Csák Máté véreskezű zsoldosvezére elfoglalta, ám az érsekség katonái elűzték s ettől fogva az érsekség háborítatlanul birtokban maradt. 1326-ban egy másik birtokosa is felbukkan Bajcsy István személyében, ám később ez is az érsekség birtokába került. A török korban elpusztult, még 1849-ben is mint puszta szerepelt.
Mai jelentősége
A község rendkívül gazdag régészeti leletekben, ám műemlékeiből, a kommunista időszaknak „köszönhetően”, alig maradt meg valami.
Nevizánszky Gábor
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 1 193 | 82% |
| szlovákok | 252 | 17% |
| németek | 3 | 0% |
| egyéb | 12 | 1% |
| összlétszám | 1 460 |


