Nyustya

Nyustya a Rima völgyének középső részén, a Klenóci- (Klenovecká Rimava) és a Tiszolci-Rima (Tisovecká Rimava) egybefolyásánál, 294 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a Štepový vrch (664 m) délnyugati lábánál, Rimaszombattól 24 km-re északra, Tiszolctól pedig 12 km-re délre. A Rima völgyétől keletre a Gömör-Szepesi-érchegység részét alkotó Ratkói-hegység (Štepový vrch, Laz – 685 m, Kvakov vŕšok – 863 m), nyugatra pedig a Vepor-hegység (Burianka – 758 m, Železná tabla – 857 m) emelkedik, ez utóbbi része a város határának legmagasabb pontja, a Hacsótól nyugatra, Nyustya, Klenóc és Tiszolc hármashatárán emelkedő Osztra-hegy (Ostrá Veporská, 1011 m). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó város. 1920-ig kisközségként Gömör és Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott (1802-ig Hont vármegye Kishonti kerületéhez). Elődközségei közül Dombosmező 1910-ig a Nagyrőcei járáshoz, Dombosmező és Baradna 1910-1920 között a Ratkói járáshoz tartozott. Nyustya Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig, majd 1960-tól a Rimaszombati járáshoz tartozott, 1949-1960 között pedig a Nyustyai járás székhelye volt. Bővebben

Népesség

Nyustya a Rimaszombati járás második legnépesebb települése, 2011-ben 7781 lakosa volt, melynek 80,1 %-a volt szlovák, 2,7 %-a roma és 0,7 %-a (51 fő) magyar nemzetiségű (0,9 %-a – 67 fő – magyar anyanyelvű), 16,0 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. 2013-ban a lakosság csaknem egyharmada (31,9 %) a roma etnikumhoz tartozott. Elődközségeinek 1910-ben összesen 4143 (ebből Nyustyának 2025), 1921-ben pedig 3557 (1668) lakosuk volt. Bővebben

Történelem

Nyustya határában, a Szinyec-hegy oldalában 3. századi római őrtorony maradványait tárták fel. A feltételezések szerint ez a hegyen már akkor is művelt aranybányák védelmére szolgált. A 11. századtól a Rima völgye a kalocsai érsekség birtoka volt, a 12-13. századtól már számottevő volt a környék aranybányászata, melynek központja a közeli (1368-tól szabad királyi város rangjára emelkedett) Rimabánya volt. Bővebben

Mai jelentősége

Nyustya a régió egyik legfontosabb iparvárosa, vegyi üzeme (SLZ Nova a.s.), kábelgyára (Jura Eltec s.r.o.) és ipari gumit gyártó üzeme mellett ma is működik a Mútnik-Skálie településrészen található magnezitüzem (Gemerská Nerudná Spoločnosť). Maša településrészen fűrészüzem található, a város kis kiterjedésű szántóföldjeit a klenóci mezőgazdasági szövetkezet műveli. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NYUSTYA. Tót falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és többen evangelikusok, fekszik Likér, Rima Brezó, Baradna mellett 1/4, és 1/2 mértföldnyire, két vasat kovátsoló hámor is van benne, kaszállója, ’s legelője elég, erdeje az ott lévő hámorok miatt el pusztúlt, de abrontsnak való nyír, és mogyoró fája vagyon elég, fa edényt is készítenek, úgy látszik, hogy arany mosások is vóltak itt; most pedig Osztra nevű hegyen ólomra, és ezűstre jó reménység alatt még eddig egy Bánya haszon nélkűl dolgoztatik, lakosai rész szerént tsapók, rész szerint pedig kovátsok, néhol földgye sovány, és vas vizess. LIKÉR. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nustya, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyében, ut. p. Rimaszombathoz északra 2 1/2 mfdnyire: 262 kath., 1098 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Két vashámor. F. u. a Kubinyi nemzetség. Likér, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyében, Nusztya és Rima-Brezó közt: 15 kath., 264 evang. lak. Kövér rétek; 2 vashámor. Szép erdő. F. u. b. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A mind jobban szűkűlő völgyben a rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság likéri nagy vaskohó-telepe köti le figyelmünket. Közel 300 munkást foglalkoztat s évenként 360 ezer métermázsa vasat termel. A vasérczet drótkötél-pálya szállítja ide 14 kilométernyi távolságról. Nyugat felé a szép bükkerdővel benőtt Szinecz-hegy emelkedik, hol hajdan aranykeresők jártak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nyustya, rimavölgyi kisközség, főszolgabirói székhely, 290 házzal és 1803, nagyobbára tótajkú és ág. ev. h. vallású lakossal. A XV. században a Feledyek voltak a földesurai és 1526-ban még Feledy Istók birtokában találjuk. Később a Kubinyiak bírták, azután a Fáy család. Ma Fáy Gyulának és Máriássy Gizellának van itt nagyobb birtoka és úrilaka. A Fáy-féle emeletes kúriát a Kubinyiak építették. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nyustya, Nustya, v. Gömör-Kishont vm. (Hnúšt'a, Szl.): plébánia a v. rozsnyói egyhm. kishonti esp. ker-ében. - 1769: alapították. Tp-át 1802: Szt Kereszt felmagasztalása tit-ra sztelték, a mait 1906: építették. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái 1917: Feketepatak, Hacsó, Kiéte, Klenóc, Likér, Rimabrézó. - Lakói 1991: össz. 7146, m. 104 (1,46%); 2001: össz. 7557, m. 81 (1,07%). ** Gerecze II:330. - Schem. Ros. 1913:67.

Helységnévtár

Nyustya (Nyust) [Nyustai vasgyár], RK. 244 Rozsnyó, kg. 6 - , ÁG. 886 Tiszai, ref. 16 - , izr. 28 - , hitf. nélkül 1. Likér, rk. 30 Nyustya, ág. 239 Rimabrézó, izr. 4 - - Hacsova (Hacsava), rk. 12 Nyustya, ág. 279 Fürész, ref. 6 - , izr. 3 - . Polom (Ratko), rk. 8 Ratkó-Lehota, kg. 1 - , ág. 288 Baradna. Baradna, rk. 9 Ratkó-Lehota, gk. 1 - , ÁG. 237 Tiszai, izr. 2 -.