Áttekintés
Rimaszombati járás
Likér a Rima-folyó völgyében, a Vepori-hegységhez tartozó Szinyec-hegy (Sinec, 917 m) keleti lábánál, 286 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Nyustya központjától 2 km-re délre, Rimaszombattól 23 km-re, Rimabrézótól pedig 3 km-re északra. Érinti a 72-es főút Rimaszombat és Nyustya közötti szakasza, illetve a Rima-völgyi (Rimaszombat-Tiszolc) vasútvonal (megállóhely). Közvetlen északi szomszédságában található a nyustyai vegyiüzem (az egykori kohászati üzem helyén), vele szemben pedig a 19. század végén létesült munkástelep (Dolná Kolónia) és a nyustyai városi kórház.
Közigazgatás
1960-ig önálló község, azóta Nyustya egyik városrésze. 1920-ig kisközségként Gömör és Kishont vármegye Rimaszombati járásához (1802-ig Hont vármegye Kishonti kerületéhez) tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Rimaszombati, 1949-1960 között pedig a Nyustyai járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Állam része volt (Garammenti megye, Nyustyai járás). Kataszterét (1921-ben 9,37 km²) 1960 után beolvasztották Nyustyáéba.
Népesség
Likér településrésznek 2011-ben 150 lakosa volt, itt élt a város népességének 1,9 százaléka. Ez a szám nem foglalja magába a régi Likér község részét alkotó, a falutól elkülönülő Kolóniát (ma Dolná Kolónia), az egykori vasgyár mellett a 19. század végén épült munkásnegyedet, mely az 1960-ban megszűnt község népességének zömét adta. 1880-ban Likérnek 273, a Kolónia felépülése után, 1910-ben azonban már 1004 lakosa volt.
Történelem
A település első írásos említése 1438-ból származik, ekkor az ajnácskői vár tartozéka volt Likérfalva (Lykerfalua) néven. Neve német személynévi eredetű, a „Licker” (mihaszna, naplopó) ragadványnévből. A 16. században sokat szenvedett az I. Ferdinánd és Szapolyai János közötti trónharcokban, a murányi várúr, Basó Mátyás több ízben elpusztította. A 18.
Mai jelentősége
Evangélikus temploma neoklasszicista stílusban épült 1875-ben.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
LIKÉR. Tót falu Kis Hont Várm. földes Urai Karants, Berényi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Nyustához közel, és Rima Brezóhoz is, mellynek filiája, legelője elég, fája van, piatzozása Rimaszombatban közel, határjában vas hamor van, melyben öntött nyers vas kovátsoltatik, földgye soványas.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Likér, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyében, Nusztya és Rima-Brezó közt: 15 kath., 264 evang. lak. Kövér rétek; 2 vashámor. Szép erdő. F. u. b. Lusinczky. Ut. p. Rimaszombat.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901
A mind jobban szűkűlő völgyben a rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság likéri nagy vaskohó-telepe köti le figyelmünket. Közel 300 munkást foglalkoztat s évenként 360 ezer métermázsa vasat termel. A vasérczet drótkötél-pálya szállítja ide 14 kilométernyi távolságról. Nyugat felé a szép bükkerdővel benőtt Szinecz-hegy emelkedik, hol hajdan aranykeresők jártak.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Likér, rimavölgyi kisközség, 90 házzal és 880, nagyobb részben tót ajkú, ág. ev. h. vallású lakossal. 1438-ban Likérfalva néven mint Ajnácskő vár tartozéka szerepel. A várbirtokok uraival változtak az idők folyamán e község földesurai is. A mult század elején a Kubinyi és a báró Luzsénszky család is birtokosa volt. Itt van a rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság kohóigazgatósága, vasolvasztója és hatalmas gyártelepe, mely egyike az ország legnevezetesebb gyárainak.
Helységnévtár
Likér, rk. 30 Nyustya, ág. 239 Rimabrézó, izr. 4 - -
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 168 | 19% |
| szlovákok | 633 | 72% |
| németek | 19 | 2% |
| egyéb | 59 | 7% |
| összlétszám | 879 |


