SK
KN
.....

Madar

Község

címer zászló
2033 100% magyar 1910
1205 82% magyar 2011
címer zászló
Hivatalos kisebbségi nyelvek:
magyar
Hivatalos magyar megjelölés:
Madar
Hivatalos szlovák megnevezés:
Modrany
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Komárom vármegye
Udvardi járás
nagyközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Komárom vármegye
Ógyallai járás
Természeti tájbeosztás:
Kisalföld > Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság
Más földrajzi nevek:
Csapás, Igar-part, Kása-völgy, Kecske-hegy, Közép-rét, Les-hegy, Madari határ-dűlő, Madari szőlők, Megyes-farok, Mercse, Nagy-völgy, Peresi-dűlő, Szentkirálykúti dűlő, Úr-hegy, Várhegy
Koordináták:
47.82207108, 18.35356331
Terület:
27,07 km2
Rang:
község
Népesség:
1399
Tszf. magasság:
128 m
Körzethívószám:
+421 (0) 35
Irányítószám:
94633
Település kód:
501263
Szervezeti azonosító:
306584
Adóazonosító:
2021046709

Komáromtól 21 km-re északkeletre fekszik 131 méteres tengerszint feletti magasságban, a Bátorkeszi-hát (Erdőhát, 270 m) déli lábánál, a Madari-patak völgyében, a Garammenti-hátság és az Esztergomi Duna-völgy kistájak határán. Határos Szilasházával, Újpusztával, Szentpéterrel és Marcelházával (nyugatról), Dunaradvánnyal (délről), Dunamoccsal és Bátorkeszivel (keletről), valamint Perbetével (északról). Keleti határa egyben a történelmi vármegyehatárt is alkotja Komárom és Esztergom vármegye között. A Marcelházát Kisújfaluval összekötő úton közelíthető meg, mellékút köti össze Újpusztán keresztül Szentpéterrel.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Komáromi járáshoz tartozik. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1920-tól 1960-ig az Ógyallai járáshoz tartozott, majd a Komáromi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. A község területe 1921-hez képest 1/5-ével csökkent (34,45 km²-ről 30,70 km²-re 1926-ban Újpuszta elszakításával - 1939-1951 között visszacsatolták Madarhoz, majd 1951 után a szomszéd községek javára további 3,63 km²-rel).

Népesség

A korábban színmagyar településnek már csak 4/5-e magyar nemzetiségű, jelentős a roma etnikum aránya (15,7 %). Népessége az utóbbi két évtizedben lassú növekedést mutat. A lakosság többsége hagyományosan református vallású, de arányuk lassan csökken.

Történelem

A honfoglalás óta lakott hely. Századokig királyi madarászok lakták - nevét is innen származtatják. Első okleveles említése 1252-ben történik, amikor is Marczel és Illyés nemessé emelt szolgagyőri várjobbágyokat iktatják birtokba. 1360-ban Madari Marczel királyi madarász kap itt birtokot Nagy Lajos királytól. 1485-ben Possessio Madarr alakban említtetik. 1612-ben 22 adófizetője volt. A török alatt megfogyatkozott. 1655-ben Sibrik Dániel adománybirtoka. 1716-ban Gyulay Ferenc donációja. Az 1763-iki földrengést megszenvedte, majd később tűzvész is pusztította. 1866-ban és 1904-ben a községnek nagyobb része leégett. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1926–1939 között a Madarhoz tartozó Újpusztára szlovák kolonisták települtek, majd 1951-ben újra önálló községgé szervezték. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz csatolták. A második világháború után számos családot telepítettek ki Csehországba.

Mai jelentősége

Jelentős erdőterülete van, valamint híres szőlőtermesztő község.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MADAR. Magyar falu Komárom Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Bátorkeszinek szomszédságában, mellynek filiája, legelője elég van, réttyei néhol tsekélyek, szőleji meg lehetős borokat teremnek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Madar, magyar falu, Komárom vmegyében, Bátorkeszihez 1/2 mfldnyire: 229 kath., 1328 ref., 14 zsidó lak. A reformatusok itt már a türelem előtt népes anyaegyházat birtak. Határa, melly egy részben dombos, leginkább homok föld, melly csupán középtermékenységü, ámbár rozsot szépet terem. Határa 7980 hold, mellyből a jobbágyok birnak 117 egész telket (154 gazda), curiális telek 9, curiális zsellér 4, robotos 72, szabados 1, házatlan zsellér 43, uradalmi majorság 346 hold, szántóföld 10 kaszás rét. Szőlője az uraságnak nincs de a jobbágyok 1000 kapát birnak, a madari fejér bor a neszmélyivel méltán vetélkedik. A papi dézmát az uraság haszonbérli az érsektől s a kilenczeddel együtt természetben szedi. Egy telek ára 800 v.forint. Emlitést érdemel itt a nagy gonddal nevelt és ápolt uradalmi erdő s fenyves; a vmegyének is itt van szedres kerte. F. u. h. Pálffy, s a bátorkeszi urad. tartozik.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Madar, Esztergom vármegye határán fekvő magyar nagyközség, 350 házzal és 1911 róm. kath. és ref. vallású lakossal, a kik között a reformátusok vannak a legtöbben és csak nekik van itt templomuk, mely 1691-ben, egy török mecset helyén és falai felhasználásával épült. Postája és távírója az esztergommegyei Bátorkeszi, vasúti állomása pedig Köbölkút. E község hajdan a királyi madarászok lakóhelye volt és innen vette a nevét is. 1252-ben Marczel és Illyés szolgagyőri várjobbágyok szerepelnek itt, a kiket ekkor a várjobbágyok sorából kivettek és nemességre emeltek. 1360-ban Nagy Lajos Madari Marczel királyi solymár rokonait is nemesekké teszi. 1377-ben egész Madarra, mely előbb Keszi Péter fia Marczelé volt, Marczel fia János kap új adományt. 1485-ben a Marczelházi Posár család, Mátyás királytól, új adományt nyer e birtokra. Ez időben possessio Madarr néven írják. A török világban csak részben pusztult el, mert 1552-ben még 22 lakható házat találtak itt az összeírók, mely szám 1576-ban már ötvenre emelkedett. Ezidőtájt Posár, vagy Pozsár Menyhért is birtokosa volt. 1655-ben Pozsár Lukácsnak magva szakadván, Sibrik Dániel kap reá adományt. 1659-ben Maszlik Pálnak is van itt részbirtoka, 1716-ban pedig Gyulay Ferencz kapja királyi adományban, de három évvel később Huszár Éva és Juliánna tartanak igényt e birtokra. Később azután a herczeg Pálffyak és a gróf Czirákyak lettek az urai és ma herczeg Pálffy Miklósnak van itt nagyobb birtoka. Madar község sok ideig artikuláris hely volt, a hová a komárommegyei Csúz, Csehi, Jászfalu, Szentpéter, Martos, Ógyalla, Perbete, D.-Radvány és az esztergommegyei Kisújfalu, Búcs és D.-Mócs községekből a ref. hívek istentiszteletre jártak. A község, egy 1763. január 28-iki feljegyzés szerint, csaknem egészen elpusztult, a mint a jegyzőkönyv írja: »Négy ízben ment által rajtunk az Istennek földindulásbéli itéletje, melyek közül a második ízben oly nagy volt, hogy a házak egyetemben összedűlének s a templom boltozatja ketté szakada, kő falai megrepedtenek és az egész alkotmány oly erőszakot szenvede, hogy a dél felé való szegeletnek még a fundamentum kövei is megrepedtenek, a 72 esztendős templom karai leroskadtanak. A föld sok helyeken meghasadozván, fővénynyel egyvelges vizet okáda ki. Ugyanezen esztendőben akkor uralkodó felséges királyasszony, a felséges Mária Therezia engedelmet és szabadságot publikálván a földindulás által lett templombéli romlások építésekre - mi is a fentebb említett romlásokat megépítettük.« 1866-ban és 1904-ben a községnek nagyobb része leégett. Ide tartozik Újpuszta. Az ú. n. Szentkirálykúti dűlőn állott hajdan Mercse falu, mely 1279-ben Merchey alakban van említve és 1387-ben még komáromi várbirtokként szerepel. Az itteni ú. n. Várhegyen sánczok nyomai láthatók, de hogy mely korból valók, azt megállapítani nem lehet.

Nagymegyeri Besnyei György

1675
Nagymegyer - megszületett
Kamocsa - egyházi szolgálatot végzett
Vágfarkasd - egyházi szolgálatot végzett
1737-től
Madar - egyházi szolgálatot végzett

Édes Gergely

1763. 1. 24.
Madar - megszületett
Hetény - egyházi szolgálatot végzett
Névelőfordulások
1252
Modor
1360
Madari
1485
posessio Madarr
1773
Madár, Madar,
1786
Madár,
1808
Madár,
1863
Madar,
1948
Modrany
1994
Madar

Közigazgatás

Polgármesteri hivatal
Cím: Fő utca (Hlavná) 337
Telefon: 0357788121
Fax: 0357858040

Honlap: modrany.ocu.sk/

Hivatali órák:

Polgármester:
Édes Štefan (Független)

Képviselő-testület:
Édes Arpád (Független)
Dibuszová Magdaléna (Független)
Stefankovics Attila (Független)
Laczkó Zoltán (Független)
Tóthová Ildikó (SMK-MKP)
Mácsodi Anna (SMK-MKP)
Igar Štefan (SMK-MKP)
Papp Ján (SMK-MKP)
Szabó Ján (SMK-MKP)
Független 44% Független 4 képviselö SMK-MKP 56% SMK-MKP 5 képviselö 9 képviselö
Madari Posta

Modrany 469

Édes Gergely Magyar Tannyelvű Alapiskola

Fő utca 359

Magyar Nevelési Nyelvű Óvoda

Madar 498

Madari Anyakönyvi Hivatal

Fő utca 337

Madari Községi Hivatal

Fő utca 337

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban