Hetény

Komáromtól 10 km-re északkeletre fekszik a mátyusföldi síkságon, a Komárom-Nyitra főúttól (64) és vasúttól (megállóhely) 3 km-re. Természetföldrajzilag a Garammenti-hátság, az Érsekújvári-sík és a Zsitva-torok kistájak határánál található. Közigazgatásilag határos Izsával (délről és keletről), Szentpéterrel (északról), Komárommal (délnyugatról). A község déli határát az Öreg-Zsitva alkotja. A falutól északra fekvő dombos területen találjuk a Csenke-erdőt (Čenka), valamint a Hetényi-homokbuckákat.

Közigazgatás

Község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában. 1920-ig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolva 1960-ig az Ógyallai járáshoz (1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz). 1960 óta tartozik a Komáromi járáshoz. 1945 után jelentős területeit (köztük Lándorpusztát) Komáromhoz csatolták. Ezzel területe több mint 40 %-kal csökkent (35,87 km²-ről 20,43 km²-re).

Népesség

Lakosainak több mint négyötöde magyar nemzetiségű. A reformátusok a lakosság 2/3-át teszik ki, arányuk lassan csökken. A község lakossága szintén lassan csökkenő tendenciát mutat.

Történelem

Már a római korban lakott hely. Anonymus szerint Hetény vitéztől nyerte nevét. Első okleveles említése 1075-ben történt, ekkor Vághetum alakban szerepel. 1223-ban az esztergomi érsek birtoka. 1240-ben a komáromi és banai vár tartozéka. 1245-ben villa Heteny néven fordul elő. 1264-ben Miko comesnek, Sixtus mesternek, királyi lovászoknak, hirnököknek és a királyné népeinek voltak itt birtokai. 1305-ben Hetyn néven bukkan fel. A török alatt elpusztult. 1856-ban, majd 1882-ben tűzvész pusztította. A háború után szobrot emeltek a világháború hőseinek emlékére. Sajószentpéteri Márton gályarabságra hurcolt lelkész emlékét márványtábla őrzi a református templom falában. A községhez tartozó Pusztalándor 1250-ben már fennállott. Örs puszta Vrs néven szerepel 1305-ben. 1345-ben már a Boldogságos Szűznek szentelt egyházát is említik. 1502-ben Szentiványi Zsigmond után Hetényt több nemes között osztották fel. 1505-ben parucsai Sarthvány Fóris lemondott az őt illető részről, Attya Miklós esztergomi prépost javára. A 16. századi török pusztítás után sokáig lakatlan volt, 1552-ben mindössze 4 háza állt fenn. Ekkoriban Hethyn néven szerepel. A 17. században népesült be újra Vág- és Garam-menti, valamint gömöri telepesekkel. Lakói ekkor már református vallásúak voltak, 1650-ben már lelkipásztoruk is volt (Patay György). 1666-tól a falu lelkésze volt Sajószentpéteri Márton prédikátor, akit az ellenreformáció 1674-ben gályára küldött. A református gyülekezet csak 1781-ben alakulhatott újjá. Az újjátelepült falu az esztergomi érsekség birtoka maradt. 1701-ben Kollonich Lipót esztergomi érsek több hetényi áttért kálvinistától elvette birtokát és azokat Sándor Menyhértnek, Esztergom alispánjának adományozta. 1711-ben a verebélyi székhez tartozott egy kuriális rész. 1856-ban és 1882-ben is tűzvész pusztított a faluban. A XIX. század derekán itt élt Végh Mihály református lelkész s az ő felesége, szül. Vajda Júlia volt Csokonai Vitéz Mihály Lillája.

Mai jelentősége

A falu bortermelő község, a pincesor a falutól keletre húzódik. A faluban magyar nyelvű óvoda és általános iskola működik. A korábban református iskolát 1945-ben államosították és megszüntették a magyar nyelvű oktatást, mely 1948-ban indult újra. Ekkor nyílt meg a magyar óvoda is. Az iskola Tarczy Lajos nevét viseli. A település 1992-ben a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Szövetségének székhelye lett, amely Csokonai Vitéz Mihály szerelmi lírája múzsájának emlékére 1993-ban itt nyitotta meg a társaság tagjainak alkotásai mellett a hetényi kézimunkák állandó kiállításának is helyet adó Lilla Galériát.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HETÉNY. Magyar falu Komárom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ Kászonyi járásban, Iszának filiája, határja középszerű, mint réttye, ’s legelője.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hetény, magyar falu, Komárom vmegyében, Komáromtól 1 mfldnyire, lapályos rónaságon: 27 kath., 1192 ref. lak. Ref. anyaegyház és iskola. Róna határa 5050 holdból áll, melly a Duna, Vágh, Nyitra és Zsitva folyamok áradásaitól igen sokat szenved, ugy hogy 3509 holdat könnyen árvizjárta földnek lehet mondani. Földe homokos, de jó termő. Lakosai szorgalmasok, s földmivelésen kivül marhával is kereskednek. F. u. az eszterg. érsek, és a guttai urad. tartozik.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hetény, magyar nagyközség a mátyusföldi síkságon, 314 házzal és 1847, nagyobbára ref. vallású lakossal. Posta van a faluban, távírója Ógyalla, vasúti állomása pedig Komárom. E község területe a rómaiak idejében lakott hely volt, a mit az itt talált leletek igazolnak. Podhraczky állítása szerint, e község a Névtelennél is említett Hetény vitéztől vette volna nevét. Első okleveles említése már 1075-ben történik, a mikor Vaghetum néven szerepel. 1223-ban már az esztergomi érsekség birtoka, a hol az érsek itteni házához tartozó földjeit Hogel esztergomi főesperesnek adja el. 1240-ben a komáromi és a banai vár tartozékaként van említve. 1245-ben, a mikor Villa Heten alakban bukkan fel, IV. Béla itt öt ekényi földet adományoz Folwyne, vagyis falu véne hívének, a mi akkor hivatalos czím volt és úgy látszik, a falusi bírót jelentette. 1264-ben a komáromi és a banai várbirtokokon kívül még Mikó comesnek, Sixtus mesternek, a királyi lovászoknak, a királyi hírnököknek és a királyné népeinek is birtokaik voltak itt, melyeket IV. Béla 1264-ben Sixtus mesternek adományozott, ki római követi mínőségében a királynak kiváló szolgálatokat teljesített. Sixtus azután a királyné népeinek földjeit Mikó comesnek adta el, a többit pedig 1272-ben az esztergomi érsekségnek adományozta. 1285-ben Myko comes birtokának felét eladja Móricz comesnek, a többit pedig 1305-ben szintén az esztergomi érsekségnek hagyományozza, mely oklevélben possessio Hetyn alakban van említve. 1345-ben a Heténytől északkeletre fekvő egykori várjobbágyok földjeinek birtokába szintén az esztergomi érseket 71és kívüle még Apor fia Pétert iktatják be. Ebben az időben a Boldogságos Szűznek szentelt egyháza is említve van. 1517-ben Illméry Pál nyitrai kanonok itteni részét, melyet Parucza Kristóftól vett zálogba, újra elzálogosítja Ujhelyi Mártonnak. A török dúlások alatt ez a község is elpusztult és 1552-ben mindössze négy háza állott fenn. Nevét ebben a korban Hethyn alakban találjuk írva. Új lakosai a Garam és a Vág vidékéről telepedtek ide. Ezután az esztergomi érsekségen kívül, még csak 1734-ben találkozunk egyik birtokosával, Sándor Mihálylyal, a ki a maga részét Gyulay Ferencznek adja át. Később ez a rész is az érsekség tulajdonába került, mely itt ma is birtokos. 1856-ban és 1882-ben óriási tűz pusztított a községben és nagy részét elhamvasztotta. Csak a reformátusoknak van itt templomuk, mely a XVIII. század második felében épült. Ez az egyház több érdekes és becses szent-edényt őriz a XVII. és XVIII. századból. Ide tartozik Pusztalándor és Hosszúnyilas tanya. Pusztalándor már 1250 körü1 szerepel és 1291-ben két ilyen nevű helység említtetik, duae villae Nandur alakban. E két Nandurt, mely egymással szomszédos volt, az esztergomi érsek népei és a királyi udvarnokok lakták, míg azután III. Endre király, 1291-ben, mind a két Nándur falut Ladomér esztergomi érseknek adományozta. 1487-ben az érseki halászoknak egyik fontos állomása volt ez. 1554-63 között Nandor néven van említve, de ekkor néptelen, puszta hely, melyet a törökök dúltak fel. Ekkor megszünt falu lenni és Belső- és Külső-Landor puszta elnevezés alatt szerepelt tovább. Belsőlándoron van a vágbalparti ármentesítő társulat szivattyútelepe. A közeli Örs puszta az esztergomi káptalan régi birtoka, mely 1305-ben possessio Vrs alakban van említve. - A hetényi asszonyok és leányok a hímzést háziiparként űzik és ebben, különösen az ú. n. azsur-munkában megérdemlett hírességre tettek szert.