Kürt

A község a Garammenti-hátság nyugati oldalán, a Bátorkeszi-hát északi előterében, a Párizs-patak völgyében fekszik, Komáromtól 35 km-re északkeletre, Párkánytól 27 km-re északnyugatra, Érsekújvártól 28 km-re délkeletre, a Pozsony-Budapest vasúti fővonal mentén (megállóhely). Területén keresztülhalad a Bajcsot Párkánnyal összekötő 509-es út, mellékút köti össze Fűrön és Csúzon keresztül Jászfaluval (11 km). Nyugatról Perbete, északról Fűr, keletről Szőgyén, délkeletről Kisújfalu, délről pedig Bátorkeszi községekkel határos. Déli és keleti határa Komárom és Esztergom megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után az Ógyallai járáshoz tartozott, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (ekkor nagyközségi rangját elvesztette). Ekkor csatolták az újonnan létrehozott Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyéhez és egyben az Érsekújvári járáshoz. 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához és az Ógyallai járáshoz, majd az 1949-es közigazgatási reform újra az Érsekújvári járáshoz csatolta. Területe (41,05 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 2772, 1921-ben 2829, 1939-ben pedig 3138, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1945 után a lakosságcsere keretében szlovákokat telepítettek a községbe, de a lakosság túlnyomó többsége magyar nemzetiségű maradt (2011-ben 81,9 %). 1970-ben még 3110 lakosa volt, az ezután következő négy évtizedre folyamatos népességcsökkenés a jellemző, 2011-ig lakosságának egyharmadát elvesztette (1991-2011 között a csökkenés 13,9 %-os volt, 2394-ről 2086 főre). A rendszerváltás után itt is nőtt a szlovák nemzetiségűek aránya (7,9 %-ról 11,9 %-ra), de így is a legalacsonyabbak között van a járásban. Számottevő etnikai kisebbséget alkotnak a romák (12,4 %). A lakosság túlnyomó többsége (90,0 %) római katolikus vallású.

Történelem

Ősrégi település, mely először a garamszentbenedeki apátság 1075. évi alapító levelében Kurth néven fordul elő. 1138-ból már írásos emlékek vannak a községről. A magyar honfoglalás Idején Kürt Gyarmat vezér birtoka. 1156-ban Martyrius érsek a kürti tizedet az esztergomi káptalannak adományozta. Ekkor már fennáll a temploma. 1297-ben Ladomér érsek Surányért cserébe kapja, 1390-ben neve Kiwrt alakban jelentkezik. 1514-ben Bakócz Tamás a keresztes háborúba hívja Kürt népét, de a jobbágyság az urak ellen fordul. A török világban a község elpusztul, 1552-ben 10 háza van. 1621-ben Bethlen Gábor hadai pusztítják. 1704-ben a kuruc hatalom idején sok kürti jobbágy szolgált Bottyán János seregében, s ekkor Kürt sok lovat, marhát szállított Újvárba. 1709-ben pestis, 1793-ban tűzvész, 1755-ben földrengés, 1883-ban pedig kolerajárvány pusztított a községben. 1850-ben megindult az első vonat Párkányból Kürtön át Érsekújvárba. 1883-ban felépült az iskola. A 20. század elején számos távírász lakott a faluban, akik az egész országot bejárva építették ki a telefonos hálózatot. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1945 után számos magyar lakost kitelepítettek, kisnánai szlovák lakosság betelepítésével párhuzamosan. Az 1960-as években híres 8 tagú cigányzenekar működött a faluban.

Mai jelentősége

A szőlő- és bortermeléséről híres, mezőgazdasági jellegű községben magyar alapiskola és óvoda működik. Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1755-ben épült barokk stílusban. A ciglédi Szűz Mária-kápolna (1857) híres búcsújáróhely.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KÜRT. Magyar falu Komárom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Perbetéhez 1 mértföldnyire, legelője van, réttye néhol tsekélyes, szőlő hegye termő, és jó borokat terem.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kürth, magyar falu, Komárom vmegyében, ut. p. Perbete. Van 1748 kath., 3 ágostai, 15 zsidó lak., kath. anyaegyháza. Határa csak kis részben hegyes, jobbára szép és igen termékeny rónaság. Buzája aczélos; bora jó. Régi szabályzatlan urb. telket, 36 hold szántófölddel, (egy egész telek kaszállóval, belső telekkel 63 holdra is felmegy), 56-ot számlál, s ezeket 3 egész, egy 1 1/2 telkes, egy 1/4, 49 féltelkes, három negyedes gazda miveli. Az uraságnak itt semmi majorsága nincs, hanem a kovácsházhoz 1/4, a mészárszékhez 1/2, s a vendégfogadóhoz is 1/2 telek adatott. Van 2 nemes családja. F. u. az esztergomi érsek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kürt, magyar nagyközség, a Páris patak mellett. Házainak száma 529, róm. kath. vallású lakosaié 2643. Posta, távíró és vasúti állomás helyben. Ősrégi község, mely már 1075-ben előfordul. Ekkor már falu és Kurth a neve. 1156-ban egyházas hely és az esztergomi érsekmegyéhez tartozó plébánia. 1345-ben Tamás vajda és fia Konya e birtokukat az esztergomi érseknek adományozzák, de 1360-ban Madary Marczel királyi solymár rokonai is részesek a kürti birtokban. 1485-ben említtetnek Kürthy László és Dénes, a kik királyi emberekként szerepelnek. A török világban ez a község is elpusztult és az 1552-ben eszközölt összeírás szerint, ekkor mindössze 10 lakható háza volt, melyeknek száma 1576-ban már harminczra emelkedett. Úgy látszik, másodszor is elpusztult, mert 1669-ben is néptelen faluként van említve. Ezután újra települt és mindvégig az esztergomi érsekségé volt, most pedig az érsekségen kívül még Csillag Joachimnak van itt nagyobb birtoka. 1733-ban és 1755-ben nagy tűzvész pusztított a községben, elhamvasztván nagy részét. A lakosok hitelszövetkezeten és fogyasztási szövetkezeten kívül negyvennyolczas kört és ifjúsági egyesületet tartanak fenn. A mostani katholikus templom, a török világban elpusztult templom helyén, 1755-ben épült. Ide tartoznak Szent István puszta, Plebánia major és Czeglédi tanya. Az elsőt az érsekség nevezte így el, a szent király emlékére. Királyszállás nevű dűlője történelmi jelentőségűnek látszik. A Sósok nevű dűlőben néha bronzkori leletekre bukkannak, a Papföldje dűlőn pedig a török háborúkból származó golyókat és fegyvertöredékeket találnak.

Magyar Katolikus Lexikon

Kürt, v. Komárom vm. (Strekov, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. udvardi esp. ker-ében. - 1397: már létezett. Tp-át Mindenszentek tit-ra sztelték, mait 1756: építették. Anyakönyvei 1714-től. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: m. - Lakói 1970: össz. 3110 (92,2% m.); 1991: össz. 2394, m. 2181 (91,10%); 2001: össz. 2233, m. 1983 (88,80%).. ** Némethy 1894:146. - Schem. Strig. 1917:81. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kürt. Már az Árpádházi királyok alatt virágzó község s első írott nyomát 1138-ból találjuk. 1390-ből Kiwrth alakban merül fel, Pázmány Egyházkürt-nek nevezi ősi templomával kapcsolatban. 1399-ből Possessio Kyrth néven jegyezték fel. IV. Béla a pozsonyi prépostságnak adományozta, Albert király 1439-ben a Rozgonyiakat iktatta itt birtokba. Később a Serédy-, Mérey-, Kerekescsaládnak volt itt nemesi birtoka, majd a Pálffy grófok szerezték meg. Gótikus temploma ősrégi és egyik harangját 1482-ben öntötték. Hozzátartozik Szenlistvánpuszta. Magyar lakossága a cseh elnyomás alatt sokat szenvedett. A község területe 7133 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 3138.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Kürt kk. érsekújvári járás. Ösi község, nevét már 1075-ben ismerjük. Ekkor Kurth a neve. 1360-ban Madary Marcel királyi solymár rokonai, 1486-ban Kürthy László és Dénes királyi emberek a birtokosai. A török időkben elpusztult. 1669-ben még mindig néptelen. 1755-ben tűzvész hamvasztja el. Hozzátartozik Szent István-puszta. Területe: 7.133 kh. Lakosság: 3.138. Ebből magy.: 3.112, német:7, szlovák: 17. Magy. beszél; 3.131. Vallás szerint: r. k. 3.077, ref. 2, ev. 3, izr. 56. Fb. I. 2, II. 24, III. 403. Népsűrűség: 76.4. Lakóház: 663. R. K. népiskola. Kürti Sport Egyesület, Kalot. Fogyasztási és Hitelszövetkezet. Hengermalom. A község 1938. nov. 7-én szabadult fel. A megszállás idejében Kardhordó István esperes-plébánost és Konyicska Kálmán harangozót kémkedés gyanúja miatt 13 hétig fogságban tartották. Az esperes-plébános a kiállott izgalmak következtében meghalt. Ugyancsak bebörtönözték Szuhan István esperes-plébánost is. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. Érsekújvár, jb. közj. Ógyalla, csö. Perbete. Vá. posta és távbeszélő helyben.