Áttekintés
Hivatalos szlovák megnevezés:
Kubrá
Csete István
jezsuita rendi hitszónok. Nagyszombatban, Trencsénben és Bécsben tanult. 1675-ben a poézis tanítója lett Kassán. Ezt követően Erdélybe ment, ahol hamar híressé vált hitszónoklataival – s az erdélyiek magyar Cicerónak nevezték. A kolozsvári főiskolát, amelyet Báthory István fejedelem alapított, Apor István gróf segítségével felvirágoztatta, itt élt 19 évig. Később Nagyszombatban és Győrben magyar hitszónok volt; tíz évig mint helyettes tartományi főnök működött; utolsó évét Sopronban a rendház főnökeként élte, 1718. március 18-án hunyt el.
1648. 12. 25.
Vágsellye - megszületett
Nagyszombat - tanult
Trencsén - tanult
Nagyszombat - egyházi szolgálatot végzett
1718. 03. 18.
Sopron - elhunyt
Janics Kálmán
orvos, történész, politikus. 1937-ben a pozsonyi egyetem orvosi karán szerzett oklevelet. 1937–1942 között előbb Trencsénben, majd Komáromban volt kórházi alorvos. Ezt követően Jolsván városi orvos. Amikor 1978-ben Svájcban megjelent a felvidéki magyarság 1945 utáni meghurcoltatásának történetét összefoglaló A hontalanság évei c. munkája, kitiltották a Rozsnyói járásból és visszatért szülőfalujába. Az 1989 után egyik alapítója és tiszteletbeli elnöke lett a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak. 1968–1970 között számos tényfeltáró írást közölt a felvidéki magyarok meghurcoltatásáról és a nemzetiségi kérdésről.
1912. 12. 29.
Vágkirályfa - megszületett
1937 - 1938
1939 - 1942
1943 - 1978
2003. 8. 20.
Vágkirályfa - elhunyt
Névelőfordulások
1773
Nagy-Kubra, Welka Kubra,
1786
Nagy-Kubra,
1808
Nagy-Kubra, Welká Kubra,
1863
Nagykubra,
1907
Csákfalva,
1920
Veľká Kubra,
1927
Kubrá
Nemzetiség
Nemzetiségi összetétel változása számokban
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 395 | 3% |
| szlovákok | 10 640 | 87% |
| ruszinok | 0 | 0% |
| csehek | 0 | 0% |
| németek | 354 | 3% |
| egyéb | 862 | 7% |
| összlétszám | 12 251 |
Mai közigazgatás