Aha

A Zsitvamentén, a Zsitva bal partján fekszik, a Névedi-patak (Širočina) torkolatának közelében, Verebély központjától 2,5 km-re északkeletre, a Verebélyt Néveddel (6 km) összekötő mellékút mentén. Mellékút köti össze Tajnasárival (3,5 km). Nyugatról és délről Verebély, északról pedig Zsitvaújfalu kataszterével határos. Déli határát a Névedi-patak alkotja. Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület.

Közigazgatás

1975-ig önálló község, azóta Verebély településrésze és három kataszteri területének egyike. A 19. század közepéig Bars és Nyitra vármegyék határa a Zsitva folyó mentén húzódott. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Verebélyi járáshoz, annak megszüntetése után pedig a Nyitrai járáshoz. Bővebben

Népesség

Aha magyar nyelvszigetet alkot, valamennyi szomszédja szlovák többségű. 1910-ben 785, 1921-ben 833, 1938-ban pedig 907, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt (1921-ben a szlovákok a lakosság 12,2 %-át alkották). 1970-ben 746 lakosa volt, 73,3 %-uk magyar nemzetiségű. 2011-ben 608 lakosa volt (1938-hoz képest lakossága egyharmadát elveszítette), itt élt Verebély lakosságának 6,8 %-a és magyar lakosságának (339 fő, a város lakosságának 3,8 %-a) túlnyomó többsége, adatok a nemzetiségi megoszlásról 1975 óta nem állnak rendelkezésre. 1921-ben lakosságának 100 %-a római katolikus vallású volt.

Történelem

A mai települést 1265-ben az esztergomi káptalan és András banai ispán közti vitás birtokrész felőli megegyezésben említik először Aha alakban. 1319-ben az esztergomi káptalan elcseréli Acha falut (Monkad, Dusnuk és Haraschan földekkel együtt) az esztergomi érsek Bars vármegyei tizedeinek fejében, kivéve Verebély, Tild, Susol-i Szentkereszt és Gyarmat tizedeit. Bővebben

Mai jelentősége

Szent Imrének szentelt római katolikus temploma egy 1749-ben épült barokk kápolna kibővítésével 1958-ban épült. Az ahai szőlőhegyen található Szent Orbán-kápolna 1867-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

AHA. totúl Ohaj. Elegyes tót falu Bars Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik a’ Verebélyi Uradalomban, közel a’ Városhoz helyheztettetve, határja síkos, jó, és termékeny, elegendő legelője saját határjában, szőlő hegyei bővelkednek gyümöltsös fákkal, tűzi fája elég, vad gyümöltsöknek szedéséböl is pénzt keresnek némellyek lakosai közzűl; helyben malma, terméseinek, ’s egyéb vagyonnyainak eladására alkalmatossága a’ Bánya, és szomszéd mező Városokban, melly nevezetes javakkal bővelkedvén, az első Osztályba helyheztettetett.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Aha, (Ohaj), magyar-tót falu, Bars vgyében, a Zsitva partján; 663 kath. lak. Van jó buzája, bora, gyümölcse, szénája, erdeje, vizimalma. F. u. az esztergomi érsek. Verebélyhez 1 1/4 mfd.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

E völgyön fölfelé haladva, a tiszta magyar Aha s odább a tót Néved községet találjuk.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Aha. Zsitvavölgyi magyar kisközség. Az oklevelek már 1265-ben említik. 1319-ben Tamás esztergomi érsek kapja cserébe az esztergomi káptalantól, mely tehát a legrégibb ismert birtokosa. A verebélyi érseki székhez tartozott és egyike volt az 1618-ban a törököknek behódolt bars-megyei községeknek, a mikor az ide vonatkozó oklevelekben Acha alakban van megnevezve. Az 1657-iki összeirás 13 elpusztult telket talált itt. Lakosai róm. katholikusok, számuk 719, de templom nincs a faluban. A község postája, távirója és vasúti állomása Verebély.

Helységnévtár

Aha (Acha), rk. 660 Verebély, ág. 2 -, izr. 15 -, egyéb 2.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Aha. 1265 óta szerepel okmányainkban. Ebben a században az esztergomi káptalan birtokában találjuk. 1319-ben Tamás érsek kapja cserébe a káptalantól. Ezidőtájt a verebélyi érseki szék alá tartozik. A XVII. század elején, amikor a török uraskodik benne, Acha alakban szerepel a korabeli okmányokban. A hódoltság itt is csali a pusztulás nyomait hagyta maga után. Az 1657-iki összeírás 13 elpusztult telket tüntet fel. A község területe 1401 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 907.