Réte

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld nyugati részén, a Vízközben fekszik, Szenctől 5 km-re északkeletre, Galántától 25 km-re nyugatra, a Pozsony-Budapest vasúti fővonal mentén (megállóhely). Mellékutak kötik össze Szenccel, Magyargurabbal (4,5 km) és Pozsonyboldogfával (1,5 km). Nyugatról Szenc, északnyugatról Pozsonyboldogfa, északról Csataj, északkeletről Magyargurab, keletről Újvilágmajor, délről Királyfa községekkel határos. Északi határát a Zichy-patak alkotja.

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Galántai járáshoz, 1949-1960 között a Szenci járáshoz, majd 1960-1996 között ismét a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony vármegye, Galántai járás). Bővebben

Népesség

Réte a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. A község 1991-2001 között elveszítette korábbi magyar többségét. 1910-ben a magyarok a lakosság több mint háromnegyedét alkották, jelentős cigány (12,1 %) és német (5,6 %) közösség is élt itt ekkor. 1910-1939 között a népességgyarapodás 30,7 %-os volt (1067-ről 1395-re nőtt a község lakossága). A magyar nemzetiségűek a második világháborúig a lakosság túlnyomó többségét alkották. Bővebben

Történelem

Területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. Írott forrásban elsőként IV. Béla egyik oklevelében 1256-ban említik "Rethe" néven egy olgyai birtokvitával kapcsolatban, melynek egyik részvevője a rétei Péter magiszter volt. A falu a 13. század közepétől indult fejlődésnek, a pozsonyi váruradalomhoz tartozott, lakói nemesi előjogokat élveztek. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola, valamint szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Református temploma a 18. században, barokk-klasszicista stílusú római katolikus (Szt. István-) temploma a 19. század elején épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, ’s számos Nemesek lakják, fekszik Puszta Fődémeshez fél mértföldnyire, ’s némelly Pozsonyi Lakosok ide adgyák gyermekeiket a’ Magyar Nyelvnek megtanúlása végett; határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, eladásra alkalmatos módgyok van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Réthe, népes magyar helység, Poson vmegyében, Szenczhez keletre 1 órányira: Lakja 491 kath., 49 ev., 337 ref., 149 zsidó. Ref. anyatemplom, s ekklésia, synagóga. Róna határa szép kiterjedésü és termékeny; rétje, legelője elég; szarvasmarhával nevezetes kereskedést űz; sok juhot tart. F. u. számos közbirtokosok és nemesek. Ut. p. Cseklész.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Réte, mátyusföldi magyar kisközség, 202 házzal és 1079, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal, de a reformátusok is elég számosan vannak itt. E községgel 1256-ban Petrus de Rethe nevében találkozunk. 1310-ben már mint lakott hely, Terra Rethe néven van említve. A pozsonyi várföldekhez tartozott, és lakosai nemesi előjogokat élveztek. Legrégibb nemesi bírtokosául 1061368-ban Rethei Jánost ismerjük, de ugyanekkor Pongor neje Erzsébet, itteni birtokrészét Lászlónak adja el. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Réte. Már az őskorban megült hely s ezt a határában emelkedő pogánykori őrhalmok is bizonyítják. Első írott nyoma 1256-ból a Rethe nemesi család nevében bukkan fel. 1310-ben mint Terra Rethe a pozsonyi várföldek sorában szerepel. 1368-ban a Rethei-család birtokolja, 1391-ben a Nagy-Ilkaiak itteni birtokukat eladják Borsai Jánosnak. Idővel földesúr még a Körtvélyesi-, Márkus-, Karátsony-, Prikkel-, Irnely-, Sándor-, Dóka-, Méhes-, Balogh- és Borló-család. 1667-ből felmerül neve Reden alakban is. A község területe 1745 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1395.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Réte kk. galántai járás. Határában régi őrhalmok. 1310-ben a pozsonyi várföldek sorában szerepel. 1368-ban a Réthey családé. 1667-ben Reden alakban is említik a nevét. Területe: 1.745 k. h. Lakosság: 1.395 Ebből magy.: 1.354, német: 7, szlovák: 29. Magy. beszél: 1.380. Vallás szerint; r. k. 856, réf.: 433, ev.: 75, izr.: 28. Fb. I. 3, II. 4, III. 55. Népsűrűség: 139. Lakóház: 280. Szolgabírói kirendeltség: Szenc. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Szenc. Vasúti megálló, posta és távbeszélő helyben.

C Cséplő Ferenc G Galambos Zoltán H Huszár Tibor K Karátsony Imre P Poór József S Sváby Pál