Kétfegyvernek

A község az Alsó-Garammente kistájon, a Szikince-patak mentén, az Ipolymenti-hátság dombvidékének nyugati lábánál fekszik, Lévától 17 km-re délkeletre, Zselíztől 11 km-re északkeletre, Ipolyságtól 24 km-re nyugatra. Elődközségei, Alsó- és Felsőfegyvernek mára teljesen egybeépültek. Közelében halad a 75-ös országos főút, a községet mellékút köti össze Hontfüzesgyarmaton (2,5 km) keresztül Lévával, a Szikince mentén haladó mellékút pedig dél felé Garamkövesddel (38 km). Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község, 1944-ben alakult Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartoztak. Csehszlovákiához csatolásuk után 1923-ig az Ipolypásztói járáshoz, majd a Zselízi járáshoz tartoztak. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. Bővebben

Népesség

Elődközségeinek 1910-ben 841, 1921-ben 867, 1938-ban pedig 847, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosuk volt. Alsófegyvernek református (1921-ben 86,3 %), Felsőfegyvernek pedig katolikus többségű (72,5 %) volt. Felsőfegyverneken a szlovákok aránya 1921-ben 19,2 % volt, 1930-ra pedig relatív többségbe kerültek, részben a község határában 1919-ben alapított Pezernyepusztai kolónia révén, de 1941-re mindkét község ismét magyar többségűvé vált. Bővebben

Történelem

Alsófegyverneket közvetve már 1461-ben említik. Először 1503-ban "Fegyvernek Minor" néven bukkan fel az írott forrásokban, birtokosa az Eszterházy család volt. Többségben reformátusok lakták. 1715-ben 13, 1720-ban 22 portája adózott. 1828-ban 74 házában 446 lakos élt, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1806-ban az egész falu leégett. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák óvoda és alapiskola működik. A mezőgazdasági jellegű községben húsüzem is található. Alsófegyvernek református temploma 1716-ban épült, 1805-ben megújították, tornyát 1840-ben építették. A községi hivatalnak az egykori Weisz-kúria ad otthont.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó Fegyvernek, Fesernik. Elegyes magyar, és tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Füzes Gyarmattól nem meszsze, Bars Vármegyének szomszédságában, határja gazdag, ’s külömbféle javakkal bővelkedik, első Osztálybéli. Felső Fegyvernek, Fesernik. Elegyes magyar, és tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Hodosy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lévától egy, és 3/4. mértföldnyire, határja gazdag, legelője elég, fája mind a’ kétféle, szőlő hegye középszerű, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Fegyvernek, (Alsó), magyar falu, Honth vmegyében, 26 kath., 248 ref. lak. Ref. anyatemplom. Jó föld, rét. Bor és dohány-termesztés. F. u. H. Eszterházy s m. t. Fegyvernek, (Felső), magyar falu, Honth vmegyében, 126 kath., 80 evang., 49 ref. lak. F. u. többen. Ut. posta Zeliz 1 1/2 óra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsófegyvernek, Bars vármegye határán fekvő magyar kisközség 72 házzal és 418, túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Zseliz, postája Füzesgyarmat. Első okleveles említésére 1343-ban akadunk, a mikor a község neve Feguernek alakban szerepel. Ugyancsak a tizennegyedik században, 1377-ben bizonyos Petrus de Feguernek nevű honti nemesről is megemlékezik egy följegyzés. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsófegyvernek. Keletkezése a XIII. század végére tehető, első okleveles említésével azonban csak a következő század közepe táján találkozunk, 1343ban, amikor a község nevét Feguernek alakban írják. A helység neve családinév vonatkozásban is szerepel ebben a században: mint Petrus de Feguernek, aki honti nemes volt. A XV. században Villa Fegvrenek alakban írja egy feljegyzés. Bővebben