Felsőfegyvernek

Az Alsó-Garammente kistájon, a Szikince-patak mentén, az Ipolymenti-hátság dombvidékének nyugati lábánál fekszik, teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Felsőfegyvernekkel.

Közigazgatás

Kétfegyvernek község településrésze és két kataszteri területének egyike, 1944-ig önálló község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-ig az Ipolypásztói járáshoz, 1923-tól pedig a Zselízi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe 8,55 km², a község területének 52,3 %-át alkotja, az elmúlt száz év során csak kis mértékben változott (1910: 8,57 km², 1921-38: 8,45 km²).

Népesség

1910-ben 407, 1921-ben 501, 1938-ban pedig 440, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1919-ben szlovák kolonisták érkeztek a község határában fekvő Pezernyepusztára és 1930-ban már a szlovákok alkották az összlakosság 47,7 %-át. 2011-ben 296 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 58,7 %-a. A külön településrésznek számító, viszont Felsőfegyvernek kataszteri területéhez tartozó Pezernyepusztán 2011-ben 20 állandó lakos élt.

Történelem

Felsőfegyvernek 1303-ban "Fegyuernek" alakban bukkan fel. "Felswfeguernek" (Felsőfegyvernek) néven 1461-ben szerepel először. 1503-ban "Fedwernek Maior" a neve. A Fegyverneky család ősi birtoka, majd 1554-től a lévai váruradalom része. 1650-ben királyi adományként a Szulyovszky család őse, Theodosius Sirmiensis kapta. Bővebben

Mai jelentősége

A településrészen található a községi hivatal (az egykori Weisz-kúriában), valamint a szlovák alapiskola és óvoda is. Katolikus kápolnáját az 1947-ben megszüntetett magyar iskola épületének (1943) átépítésével alakították ki.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Felső Fegyvernek, Fesernik. Elegyes magyar, és tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Hodosy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lévától egy, és 3/4. mértföldnyire, határja gazdag, legelője elég, fája mind a’ kétféle, szőlő hegye középszerű, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Fegyvernek, (Felső), magyar falu, Honth vmegyében, 126 kath., 80 evang., 49 ref. lak. F. u. többen. Ut. posta Zeliz 1 1/2 óra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felsőfegyvernek, a Szekincze patak partján fekvő, magyar kisközség, 53 házzal és 375, jobbára ev. ref. vallású lakossal; vasúti állomása és távírója Zseliz, postája Füzesgyarmat. A községet 1343-ban Feguernek névvel említik, 1377-ben pedig bizonyos Petrus de Fegvernek nevében van nyoma. A következő században Villa Fegvernek alakban akadunk a falu okleveles említésére. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsöfegyvernek. Keletkezése a XIII. század végére tehető, első okleveles említésével azonban csak a következő század közepe táján találkozunk, 1343ban, amikor a község nevét Feguernek alakban írják. A helység családinév vonatkozásban is szerepel ebben a században: mint Petrus de Feguernek. A XV. században Villa Fegvernek alakban tünteti fel egy oklevél. Bővebben