Alsófegyvernek

Az Alsó-Garammente kistájon, a Szikince-patak mentén, az Ipolymenti-hátság dombvidékének nyugati lábánál fekszik, teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Felsőfegyvernekkel.

Közigazgatás

Kétfegyvernek község településrésze és két kataszteri területének egyike, 1944-ig önálló község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-ig az Ipolypásztói járáshoz, 1923-tól pedig a Zselízi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe 7,81 km², a község területének 47,7 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 434, 1921-ben 366, 1938-ban pedig 407, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és református vallású lakosa volt. 2011-ben 208 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 41,3 %-a.

Történelem

Alsófegyverneket közvetve már 1461-ben említik. Először 1503-ban "Fegyvernek Minor" néven bukkan fel az írott forrásokban, birtokosa az Eszterházy család volt. Többségben reformátusok lakták. 1715-ben 13, 1720-ban 22 portája adózott. 1828-ban 74 házában 446 lakos élt, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1806-ban az egész falu leégett. A faluban a 19. században virágzott a dohánytermesztés is. A 20. század első felében malom is működött itt. 1944-ben Felsőfegyvernekkel egyesítették Kétfegyvernek néven.

Mai jelentősége

Alsófegyvernek református temploma 1716-ban épült, 1805-ben megújították, tornyát 1840-ben építették.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó Fegyvernek, Fesernik. Elegyes magyar, és tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Füzes Gyarmattól nem meszsze, Bars Vármegyének szomszédságában, határja gazdag, ’s külömbféle javakkal bővelkedik, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Fegyvernek, (Alsó), magyar falu, Honth vmegyében, 26 kath., 248 ref. lak. Ref. anyatemplom. Jó föld, rét. Bor és dohány-termesztés. F. u. H. Eszterházy s m. t.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsófegyvernek, Bars vármegye határán fekvő magyar kisközség 72 házzal és 418, túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Zseliz, postája Füzesgyarmat. Első okleveles említésére 1343-ban akadunk, a mikor a község neve Feguernek alakban szerepel. Ugyancsak a tizennegyedik században, 1377-ben bizonyos Petrus de Feguernek nevű honti nemesről is megemlékezik egy följegyzés. A következő században Villa Fegvernek alakban találkozunk vele. 1650-ben Rudolf király egyik vitézének, a horvát származású Theodosius Sirmiensis-nek adományozta, a ki a ma is élő és itt birtokos Szulyovszky-családnak lett a megalapítója. A múlt század első felében a gróf Esterházy család volt a község földesura; jelenleg nagyobb birtokos a faluban nincsen. Az ev. ref. templom 1716-ban épült, 1805-ben restaurálták, de a tornyát csak 1840-ben építették hozzá. A templom kincsei között őriznek egy úrasztali kelyhet, mely 1738-ból való. 1806-ban az egész falu leégett.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsófegyvernek. Keletkezése a XIII. század végére tehető, első okleveles említésével azonban csak a következő század közepe táján találkozunk, 1343-ban, amikor a község nevét Feguernek alakban írják. A helység neve családinév vonatkozásban is szerepel ebben a században: mint Petrus de Feguernek, aki honti nemes volt. A XV. században Villa Fegvrenek alakban írja egy feljegyzés. A XVII. század közepén Theodosius Sirmiensis horvát vitéz birtokában találjuk, mint Rudolf király adományát. A község ev. temploma 1716-ban épült és egy 1738-ból származó értékes úrasztali kelyhet őriz. A mult század első évtizedeiben a gróf Eszterházy-család birtokába kerül a község, melynek határában a Szulvovszky-családnak is jelentős birtoka van. Ez a család az említett Sirmiensis horvát vitéztől származik. A község területe 1359 kat. hold s lélekszáma a visszacsatoláskor 407.