Gelle

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől 11 km-re nyugatra, Somorjától 15 km-re keletre fekszik. Nyugatról Sárosfa, északról Lég és Lögérpatony, északkeletről Szentmihályfa és Diósförgepatony, keletről Dunakisfalud és Lúcs, délről Felbár, délnyugatról Nagyszarva községekkel határos. Területébe ékelődik Dunakisfalud exklávéja ("Poteho osada"). A 63-as főút Dunaszerdahely és Pozsony közötti szakasza érinti a községet. Mellékutak kötik össze a szomszédos Szentmihályfával (4 km), Lögérpatonnyal (5,5 km), Lúccsal (4 km) és Felbárral (7 km).

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozik. A község 8 elődtelepülése 1940-ig 8 önálló községet alkotott. 1920-ig az összes község Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolásuk után is a Dunaszerdahelyi járáshoz tartoztak. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). 1940-ben a magyar közigazgatásban Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle egyesítésével létrehozták Gelle községet (15,35 km²), Cséfa és Csentőfa egyesítésével Cséfalva községet (3,90 km²), valamint Kis- és Nagybudafa egyesítésével Budafalva (3,97 km²) községet. A három községet már a csehszlovák közigazgatás egyesítette 1960-ban, így jött létre a mai Gelle község. A község központját az egybeépült Egyházgelle és Csallóközposfa alkotja. A nyolc elődtelepülés ma is 8 különálló településrészt és kataszteri területet alkot, melyek területe 1921 óta változatlan: * Beketfa (2,73 km²) * Csallóközpósfa (4,43 km²) * Egyházgelle (2,80 km²) * Ógelle (5,39 km²) * Cséfalva (2,10 km²) * Csentőfa (1,80 km²) * Kisbudafa (2,00 km²) * Nagybudafa (1,97 km²)

Népesség

1941-1970 között a népességszám még 17 %-kal növekedett, azóta stabilitást mutat. Lakosságának döntő többsége magyar, az ezredfordulóig színmagyar településnek tekinthető, 2001 óta azonban (a népességnövekedéssel párhuzamosan) egyre növekszik a szlovákok aránya, ma már a lakosság 1/10-ére tehető. A lakosság 90 %-a római katolikus vallású.

Történelem

1245-ben említi először oklevél Gala néven. 1253-ban királyi udvarnokok falujaként Pozsony várának tartozéka volt, ekkor említi először oklevél a falu templomát is, mely Szent Péter és Pál apostoloknak volt szentelve. 1328-ban az ún. Gelle szék megalakulásával szabadalmakat kapott, jobbágyai minden adótól és szolgálattól mentesültek. Gelle szék önálló közigazgatási egység volt úriszékkel. Hunyadi Mátyás a térség központi településének, Egyházgellének városi rangot adott, majd 1524-ben II. Lajos tovább terjesztette ki a székhez tartozó falvak szabadalmait. 1533-ban Egyházgelle királyi birtok 4 portával, az egyház 5 portával rendelkezett. 1599-től a Pálffy család birtoka. A mai Gelle 1940-ben Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle egyesítésével jött létre, amelyhez 1960-ban hozzácsatolták Cséfalvát, Csentőfát, valamint a Nagybudafa és Kisbudafa egyesítésével létrejött Budafalvát.

Mai jelentősége

Magyar tanítási nyelvű központi alapiskolával (a királyfiakarcsai és lúcsi gyerekek is ide járnak) és két óvodával rendelkezik. A település kéttornyú római katolikus temploma a Csallóköz egyik legfontosabb középkori műemléke, 13. sz. első felében épült késő román stílusban, a 14. sz. végén gótikus, 1633-ban pedig reneszánsz stílusban építették át. Beketfa egykori várkastélyából mára csak két romos gazdasági épület maradt. A község gazdag szakrális kisemlékekben, fontos nevezetessége a központjában álló évszázados tölgyfa.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Egyház Gelle. Magyar Mező Város Posony Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, és a’ Plebánus, lakosai katolikusok, fekszik a’ Csalóközben, Szerderhelytől egy mértföldnyire, Behetfához, és Posfához közel, határia két nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot terem, réttye nints, piatza Somorján van. BEKETFA. vagy Beketfalva. Magyar falu Posony Vármegyében, lakosai katolikusok, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, fekszik hasonló nevű Vár alatt, Csalóköz szigetében, Egyházas Gellének szomszédságában, mellynek filiája; határja tágas, és néhol termékeny; de erdeje nintsen, harmadik Osztálybéli. PÓSFA. Magyar falu Pozsony Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Egyház Gelléhez közel, mellynek filiája, határjának középszerű mivóltához képest, második osztálybéli. CSEFA. vagy Csefalva. Magyar falu Posony Vármegyében a’ Csalókőzben, birtokosai külömbbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Egyház Gellének szomszédságában, ’s ennek filiája, határja jó termékenységű. CSENTŐFA. Magyar falu Poson Vármegyében a’ Csalóközben, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, Fő Ispánysághoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Csefalva mellett, Vajkátol fél mértföldnyire, határja meglehetős termékenységű, de tsak egy nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot terem, réttye, erdője, ’s legelője is szűken, piatza Samarján, harmadik Osztálybéli. BUDAFA. Kis, és Nagy Budafa. Elegyes faluk Posony Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszenek a’ Csaloközben, Egyház Gellének szomszédságában, határjaik néhol soványasok, tulajdonságai hasonlítanak Egyházas Gelléhez, második Osztálybéliek. GELLE. Ó Gelle. Magyar falu Posony Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Lutséhez, és Posfához 1/4 órányira, határja két nyomásbéli tiszta búzát és rozsot terem, erdeje réttye nints, piatza Somorján.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gelle (Egyház), magyar falu, Pozsony vmegyében, a Somorjából, Szerdahelyre vivő országutban, ut. p. Somorjától 5 fertálynyira. Magos két tornyú temploma igen régi épület. Számlál 170 kath., 1 evang., 16 zsidó lak. Földje termékeny; legelője elég; rétje, fája, felette kevés. F. u. a gr. Pálffy család senioratusa, de a helybéli plébános is szép részt bir benne. Beketfa, magyar falu, Pozson vármegyében, E. Gelle filial. 83 kath. lak. F. u. több nemesek. Ut. p. Somorja. Pósfa, vagy Pósfalva, magy. falu, Poson megyében, Egyház-Gelle filial., 156 kath. lak., jó szántóföldekkel, kevés réttel. F. u. gr. Pálffy csal. seniorátusa. Ut. p. Somorja. Cséfa vagy Cséfalva, magyar falu, Pozson vgyében, N.-Léghez 1 órányira: 100 kath., 11 zsidó lak., nem nagy de jó határral; erdeje nincs. F. u. a Cséfalvay nemzetség. Ut. p. Somorja. Csentőfa, magyar falu, Pozson vgyében, Egyház-Gelle filial, 54 kath. lak. F. u. a Pálffy seniorátus. Ut. p. Somorja. Budafa (Kis), magyar falu, Pozson vmgyében, u. p. Somorjához 5 fertálynyira: 126 kath., 3 zsidó lak., szép legelővel és szarvasmarhatartással. F. u. több. nemesek. Budafa (Nagy), magyar falu, Pozson vgyében, igen közel az előbbeni helységhez. Számlál 179 kath., 4 zsidó lak. Ékesiti T. Vermes Vincze úr uj csinos lakháza és kertje. Szántóföldjei termékenyek; legelője elég; de rétben, fában szükséget szenved. F. u. a Vermes fam. Gelle (Ó), magyar falu, Pozsony vmegyében, Egyház-Gelle mellett: 208 kath. lak. F. u. a Pálffy család senioratusa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Egyházgelle, alsócsallóközi magyar kisközség, 38 házzal és 295 róm. kath. vallású lakossal. E község 1253-ban Galla néven a pozsonyi vár tartozéka. 1328-ban Miklós pozsonyi gróf és főispán a gelle udvarnokok kérésére ezek jobbágyait mindennemű adózás és szolgálat alól fölmenti. Több csallóközi faluval együtt Sedes Gelle néven külön érseki széket alkotott, melynek Mátyás király 1466-ban szadalmakat adott; 1524-ben II. Lajos is a gelle érseki szék adóját leszállította. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel, melynek négy portája van; plébánosa öt porta után fizetett adót. A mult század eljén a Pálffy-féle szeiorátus bírta. Temploma már 1320-ban szerepel és Csallóköz egyik legrégibb és legérdekesebb műemléke, mert rajta a román és gót építészeti formák majdnem teljes épségükben láthatók. A templomban van Törös János és neje Beketfalvi Morócz Zsuzsánna sírboltja. Ide tartozik Nádaslak és Enyed puszta. Ez utóbbi már 1717-ben szerepel, a mikor Enyedi Boldizsár itteni birtokát Maholányi Antalnak adja el. A községben van posta, távírója és vasúti állomása pedig Patony. Beketfa, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben, mindössze 11 házzal és 123 lakossal, a kik mindannyian róm. katholikusok. Első okleveles nyomát csak 1423-ban találjuk, a mikor a királyi birtokok között van felsorolva. A beketfalvi Mórocz család ősi fészke, melynek itt megerősített várkastélya is volt. Ezt Bél Mátyás is említi; de ma már csak maradványa van meg és ez is teljesen átalakítva. Az 1553-iki öszeírásban, mint királyi birtok, csupán 4 portával van felvéve a jegyzékbe. Később a Pálffyak lettek az urai és ma a Pálffy szeniorátusnak van itt birtoka. A községhez tartozik a Regencze nevű dűlő. Ezt már II. Lajos király, a gellei érseki székhez 1524-ben itnézett rendeletében említi. 1553-ban királyi birtok. A községben nincs templom. Postahivatala Egyházgellén van, távírója és vasúti állomása pedig Patonyban. Pósfa, alsócsallóközi magyar kisközség, 29 házzal és 220 róm. kath. vallású lakossal. 1423-ban Pósafalva néven királyi birtok. 1466-ban Podzafalva alakban szerepel, mint a pozsonyi vár tartozéka. Az 1553-iki portális összeírásba Poosfalva néven királyi birtokként 9 portával van felvéve. Később a Pálffyak lettek az urai. Temploma nincs a községnek. Ide tartoznak Kispósfa és Pósfa puszták. Postája Egyházgelle, távírója és vasúti állomása Patony. Cséfa, alsócsallóközi magyar kisközség, mindössze 24 házzal és 122 róm. kath. vallású lakossal. A Cséfalvy család fészke, melynek azonban középkori birtokviszonyait nem ismerjük. Lehet, hogy Cséfa, vagy a mint szintén nevezték, Cséfalva név alatt más, régibb község neve lappang. A mult század elején a Cséfalvy család volt az ura. A községhez tartozó Barsszegi, Németvízi, Felsővájlaki és Kálmánházi dűlők történelmi jelentőségű helyeknek látszanak. A községnek nincs temploma. Postája Egyházgelle, távírója és vasúti állomása pedig Patony. Csentőfa, alsócsallóközi magyar kisközség; a vármegye legkisebb községe; csupán 9 háza és 62 róm. kath. vallású lakosa van. A község nevét 1466-ban találjuk először említve villa Chentefalwa néven, a mikor Mátyás királynak a gellei érseki szék részére adott szabadalomlevelében a pozsonyi várhoz tartozó községként van említve. Az 1553-iki portális összeírásban Csentőfalva néven, királyi birtokként 3 portával szerepel. A mult század elején a Pálffy-féle szeniorátushoz tartozott. Temploma nincs. Postája Egyházgelle, távírója és vasúti állomása Patony. Kisbudafa, kisközség az Alsó-Csallóközben, 31 házzal és 179 lakossal, a kik róm. kath. vallású magyarok. Régi nemesi község, melynek azonban egykori nagyobb birtokosai nem ismeretesek, és ma sincs nagyobb birtokosa. Temploma sincs a községnek. Postája Egyházgelle, távíróhivatala és vasúti állomása pedig Patony. Nagybudafa, csallóközi magyar kisközség, 25 házzal és 169 róm. kath. vallású lakossal. A pozsonyi várbirtokok közé tartozott és lakosai később nemesi szabadalmakat nyertek. Az újabb korban a Vermes család volt a nagyobb nemesi birtokosa. Temploma nincs a községnek, melynek postája Egyházgelle, távírója és vasúti állomása pedig Patony. Ógelle, kisközség az Alsó-Csallóközben. Római kath. vallású, magyar lakosai vannak, kiknek száma 240, házainak száma meg 37. Körjegyzőségi székhely. Hajdan a gellei érseki székhez tartozott és II. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendeletében már a mai nevén szerepel. Az 1553-iki összeírásban királyi birtok és portáinak száma 8. Később a Pálffyak birtokába került. A községnek nincs temploma. Postája Egyházgelle, távírója és vasúti állomása pedig Patony.