Ógelle

Gelle központjától, Egyházgellétől 1 km-re délre fekszik, a Felső-Csallóközben, Csallóközpósfa és Beketfa szomszédságában.

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség, ekkor egyesítették a szomszédos Beketfa, Csallóközpósfa és Egyházgelle községekkel Gelle néven. Azóta egyike Gelle 8 településrészének és kataszteri területének, ezek közül a legnagyobb területű. 5,39 km²-es területe (a községterület összterület 23 %-a) 1921 óta változatlan.

Népesség

2011-ben 344 lakosa volt (az össznépesség 18 %-a). 1930-hoz képest népessége 1/5-ével növekedett.

Történelem

Ősrégi település. Nevével először mégis csak egy 1496-ból származó oklevélben találkozunk Ogelye alakban. További megjelenési formái: 1524-ben Ogelle, 1927-ben Stará Gála. Története, sorsa mindenkor szorosan kötődött Egyházgelle történetéhez. Az Árpád-házi királyok idejében a pozsonyi vár tartozéka volt, majd a gellei érseki székhez került; bizonyítja ezt II. Lajos 1524-ben kelt, a gellei érseki székhez intézett rendelete. Az 1553. évi portális összeírásban mint királyi birtok 8 portával szerepel. A későbbiekben a Pálffy grófok birtokába került. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 30 házzal és 221 lakossal szerepel. 1940-ben egyesítették 3 szomszédos községgel Gelle néven.

Mai jelentősége

Ld. Gelle

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Ó Gelle. Magyar falu Posony Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Lutséhez, és Posfához 1/4 órányira, határja két nyomásbéli tiszta búzát és rozsot terem, erdeje réttye nints, piatza Somorján.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gelle (Ó), magyar falu, Pozsony vmegyében, Egyház-Gelle mellett: 208 kath. lak. F. u. a Pálffy család senioratusa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ógelle, kisközség az Alsó-Csallóközben. Római kath. vallású, magyar lakosai vannak, kiknek száma 240, házainak száma meg 37. Körjegyzőségi székhely. Hajdan a gellei érseki székhez tartozott és II. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendeletében már a mai nevén szerepel. Az 1553-iki összeírásban királyi birtok és portáinak száma 8. Később a Pálffyak birtokába került. A községnek nincs temploma. Postája Egyházgelle, távírója és vasúti állomása pedig Patony.