Csentőfa

A Felső-Csallóközben, a község északi részén, a központtól (Egyházgelle) 2,5 km-re északra fekszik, egybeépült a szomszédos Cséfalvával, mellyel 1940-1960 között egy községet alkotott.

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség (1920-ig Pozsony vármegye, Dunaszerdahelyi járás). 1940-1960 között Cséfalvához tartozott, majd 1960 óta Gelle egyik településrésze. Egyike a község 8 településrészének és kataszteri területének, 1921 óta változatlan területe (1,80 km²) a legkisebb a 8 közül.

Népesség

A századfordulón Pozsony vármegye legkisebb községe volt, 1930-ban 53 lakosa volt, 2011-ben 62 (az összlakosság 3 %-a), ezzel Csentőfa Gelle legkisebb településrésze.

Történelem

Nevével először egy 1345-ből származó oklevélben találkozunk Czentheufalwa néven. További megjelenési formái: 1466-ban villa regis Chentefalwa, 1786-ban Cschentőfa, 1928-ban Csentefa, illetve zárójelben Csentőfa. Mátyás király 1466-ban keltezett oklevelében a gellei érseki széknek különböző kiváltságokat adományoz, többek között a pozsonyi várhoz tartozó birtokot, Csentőfát is. Az 1553. évi portális összeírásba, királyi birtokként, Csentő-falva néven 3 portával van felvéve. A XIX. század elején a Pálffy-féle szenio-rátus tartozéka. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 8 házzal és 62 lakossal szerepel. Ugyanennyi volt a lakosság száma az 1880. évi népszámláláskor is, sőt a századforduló idején is 62 lakosa volt a községnek. 1940-ben Cséfalvához csatolták, majd 1960-ban Gelléhez.

Mai jelentősége

Ld. Gelle

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSENTŐFA. Magyar falu Poson Vármegyében a’ Csalóközben, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, Fő Ispánysághoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Csefalva mellett, Vajkátol fél mértföldnyire, határja meglehetős termékenységű, de tsak egy nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot terem, réttye, erdője, ’s legelője is szűken, piatza Samarján, harmadik Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csentőfa, magyar falu, Pozson vgyében, Egyház-Gelle filial, 54 kath. lak. F. u. a Pálffy seniorátus. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csentőfa, alsócsallóközi magyar kisközség; a vármegye legkisebb községe; csupán 9 háza és 62 róm. kath. vallású lakosa van. A község nevét 1466-ban találjuk először említve villa Chentefalwa néven, a mikor Mátyás királynak a gellei érseki szék részére adott szabadalomlevelében a pozsonyi várhoz tartozó községként van említve. Az 1553-iki portális összeírásban Csentőfalva néven, királyi birtokként 3 portával szerepel. A mult század elején a Pálffy-féle szeniorátushoz tartozott. Temploma nincs. Postája Egyházgelle, távírója és vasúti állomása Patony.