Csilizpatas

Csilizpatas a Csilizközben fekszik, Dunaszerdahelytől 16 km-re délkeletre, a Csiliz-patak partján. Területén keresztülfolyik a Határ-csatorna is. Északról Nyékvárkony és Padány, keletről Nagymegyer, délről Csilizradvány és Balony, nyugatról pedig Bős községekkel határos. Keleti határát a Csiliz-patak alkotja (ez egyben a történelmi Győr és Komárom megyék határa is). Csilizpatast mellékutak kötik össze Bőssel (6 km), Csilizradvánnyal (6 km), valamint Padányon (7 km) keresztül Dunaszerdahellyel.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után rövid ideig (1920-23) Komárom megyéhez (Komáromi járás) csatolták, 1923-1949 között a Dunaszerdahelyi, 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz tartozott, ennek megszüntetése után újra a Dunaszerdahelyi járáshoz került. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). A község területe 9,38 km², 1921 óta nem változott.

Népesség

A község lakossága 1970-ben érte el maximumát (874 fő), a következő két évtizedre a népességcsökkenés jellemző (10,5 %). 1991-2011 között újra növekedés kezdődött (6,3 %). Ezzel párhuzamosan rohamosan nőtt az először 1925-ben Csilizpatasra telepített szlovákok arányszáma (11,2 %). A község lakosságának négyötödét még mindig a magyar nemzetiségűek alkotják, de számottevő a roma etnikum aránya is (13 %). A 20. század elején még csaknem kizárólag reformátusok lakta községben folyamatosan csökken a református vallásúak aránya (56,1 %) és növekszik a római katolikusoké (36,8 %).

Történelem

A falu az első írásos említése szerint a nyúlszigeti klarissza apácáké volt, a 16. században Zalay János neve is feltűnik részbirtokosként. A törökdúlás idején pusztult el három másik, Patas határában fekvő falu, a királyi szekereseknek otthont adó Zelebeg, valamint Für néven két település is. Bethlen Gábor 1620-as támadása idején elfoglalta Patast, és elzálogosította Karner Dánielnek, ami nagyban elősegítette a reformáció elterjedését. Bővebben

Mai jelentősége

A községben alapiskola és könyvtár működik. A községi szövetkezet ma is működik. Millenniumpuszta mellett kisebb naperőmű üzemel. Református temploma 1794-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PATASS. Magyar falu Győr Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai többen reformátusok, és kevés katolikusok, fekszik Csilíz folyó vize partyán, Győrhöz 2 1/2, Somorjához 3 1/2 mértföldnyire, két nyomásbéli földgye búzát leginkább terem, réttye kevés, erdője nints, híres a’ kender-termesztésről.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Patas, magyar falu, Győr vgyében, tul az öreg Dunán, a Csilizközben: 989 ref., 53 kath. lak., ref. anyatemplommal. Szénája sok; hires burgonyát termeszt. Ut. p. Győr.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Patas, csilizmenti magyar kisközségről, 1270-ben találjuk az első feljegyzést, a mikor a nyúlszigeti apáczákat erősítették meg birtokában. Még az 1544-iki összeírásban is az apáczák szerepelnek birtokosaiként, ekkor azonban Zalay János is említve van, mint részbirtokos. 1620 előtt Bethlen Gábor az apáczák birtokait elfoglalta és Karner Dánielnek zálogosította el. Bővebben