Csilizpatas

Ld. Csilizpatas

Közigazgatás

Ld. Csilizpatas

Népesség

2011-ben 740 lakosa volt, itt élt az összlakosság 90,2 %-a.

Történelem

Ld. Csilizpatas

Mai jelentősége

Ld. Csilizpatas

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PATASS. Magyar falu Győr Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai többen reformátusok, és kevés katolikusok, fekszik Csilíz folyó vize partyán, Győrhöz 2 1/2, Somorjához 3 1/2 mértföldnyire, két nyomásbéli földgye búzát leginkább terem, réttye kevés, erdője nints, híres a’ kender-termesztésről.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Patas, magyar falu, Győr vgyében, tul az öreg Dunán, a Csilizközben: 989 ref., 53 kath. lak., ref. anyatemplommal. Szénája sok; hires burgonyát termeszt. Ut. p. Győr.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Patas, csilizmenti magyar kisközségről, 1270-ben találjuk az első feljegyzést, a mikor a nyúlszigeti apáczákat erősítették meg birtokában. Még az 1544-iki összeírásban is az apáczák szerepelnek birtokosaiként, ekkor azonban Zalay János is említve van, mint részbirtokos. 1620 előtt Bethlen Gábor az apáczák birtokait elfoglalta és Karner Dánielnek zálogosította el. 1721-ben hirdették ki a patasiak kiváltságlevelét és a községet a szabadalmas, taksás helyek közé sorolták. Később a gróf Zichyek és a Baltazzyak voltak birtokosai, most pedig idegen kézen van. Határában 1809-ben és 1848-49-ben kisebb csatározások folytak. Az 1809-ben elesett francziák tetemeit az ú. n. tormáshátuljai dűlőbe 51temették, a szabadságharczban itt elesett osztrákokét pedig a faiskolai dűlőbe. A községbeli református templom már a harmadik és 1794-ben épült. A község ősi temploma 1621-ben pusztult el. Ide tartozik Millennium puszta és Pásztó major. Patas határa valóságos temetője az elpusztult községeknek. Itt feküdt valahol Zelebeg elpusztult falu, melyről már 1260-ban vannak írott emlékek. 1273-ban és 1283-ban zelebegi királyi szekereseket említenek az oklevelek. 1449-ben a Héderváryakat helyezik vissza ebbe a birtokukba, mely később a török dúlás következtében pusztult el. Patas határában volt Für falu is, mely 1270-ben Fyur alakban van említve. A szolgagyőri és a komáromi várszolgák lakóhelye volt. Volt itt valahol még egy másik Für is, mely még a XVI. század közepe táján említve van, de azután nyoma vész. Birtokviszonyai nem egyeznek meg a mai Für községével. Úgy látszik, hogy mind a három község a török dúlásoknak esett áldozatul. Patas házainak száma 129, lakosaié, a kik mindannyian református vallásúak. Postája Csilizradvány, távírója és vasúti állomása Nagymegyer.