Berencs

A község a Kisalföld északi peremén, a Nyitrai-hátság kistájon, a Kis-Nyitra partján fekszik, Nyitrától 13 km-re délkeletre, Érsekújvártól 26 km-re északra, az Érsekújvár-Nyitra vasútvonal mellett (megállóhely). Áthalad rajta a 64-es főút Érsekújvár és Nyitra közötti szakasza. A Nyitra völgye fölé a szőlőhegy mintegy 30 méterrel magasodik a falutól nyugatra. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1925-ben hozzá csatolták Nyitranagyfalu községet. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás), ebben az időszakban határközséggé vált, déli és keleti határa egyben államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. A község két kataszteri területre oszlik: Berencs (7,89 km²) és Nyitranagyfalu (5,91 km²). Berencs területe 1910-hez képest 49 hektárral csökkent (5,8 %), míg Nyitranagyfalu területe nem változott.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, a zoboralji magyar nyelvsziget déli peremén. A 20. század elején még csaknem teljesen magyarok lakta településen a század második felében megfordult a nemzetiségi arány és mára az erősen asszimilálódó, rohamosan csökkenő magyar lakosság alig teszi ki az összlakosság egyötödét. Berencsnek és Nyitranagyfalunak 1910-ben 1477, 1921-ben pedig 1616, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben még csak 19,6 % volt. Bővebben

Történelem

Már a kőkorszaktól lakott, s a szűk régió egyik legősibb települése, 1156-ban Brencu néven említik először. Neve az ótörök Birinc, vagy a Berény személynévből ered. A 12. században már királyi birtok volt. Várát 1241-ben említik először, a 15. századig állt. 1301-ben említenek egy helyi nemesek közti adásvételt.1311-ben a Nyitrai káptalan átír egy 1247-es privilégiumot Moys fia Moys részére. Bővebben

Mai jelentősége

A szőlőtermesztéséről híres községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Fontosabb nevezetességei a Szűz Mária tiszteletére szentelt, 14. században gótikus stílusban épült, később barokkosított katolikus temploma, illetve a falutól északra, a Nyitra partján fekvő erődítmény maradványai. Nyitranagyfalu településrészen motorkerékpármúzeum is található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BERENCZ. Podbranczi. Jó tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szobotistnak szomszédságában, mellynek filiája, hajdan nagy, és népes helység volt, és hogy az említett erősség is benne volt bizonyíttyák, a’ Nyitra vize mellett lévő omladékok; gazdag, és termékeny határja van, kivált bora nevezetes, egyéb tulajdonságaihoz képest, hasonlít Csehi faluhoz, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Berencs, m. v., Nyitra vgyében, a Nyitra jobb partján, Nyitrától délre 2 órányira: 713 kath. lakos, kath. paroch. templom. Határa első osztálybeli, s igen termékeny; rétei kétszer kaszálhatók; erdeje s szőlőhegye elég; jövedelmes vizimalom a Nyitra vizén. F. u. a nyitrai káptalan.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Berencs, magyar falu a Nyitra jobb partján, az érsekujvári járás határán. Lakosainak száma 728, vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Ivánka. A XII. században a község egy része „Brencu” név alatt királyi birtok volt, a másik rész a Korosiak tulajdonát képezte. Kath. temploma nagyon régi, mert már a XIV. században említik és 1704-ben állíttatott helyre. Berencs hajdan mezőváros volt és a régi térképeken is még mint ilyen szerepel. A község határában gyakran találnak különböző régiségeket, de leginkább pénzeket és cserépmaradványokat.

Magyar Katolikus Lexikon

Berencs, v. Nyitra vm. (Branč, Szl.): 1. várát a tatárdúlás (1241-42) után Aba nb. Aba építtette a Morva folyó felé vezető út ellenőrzésére. Csák Máté is birtokolta, majd kir. vár. 1394: Stibor vajda kapta meg. Később ismét a koronáé, többször elzálogosították. Komoly katonai szerepet nem játszott. 1700 e. villámcsapás érte, azóta rom. Falai 1-2 emelet magasságig állnak. Bővebben