Berencs

Ld. Berencs

Közigazgatás

1925-ig önálló község (1920-ig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozó kisközség), azóta Berencs két településrészének és kataszteri területének egyike. Területe 7,89 km², a község területének 57,2 %-át alkotja, 1910-hez képest (8,38 km²) területe 49 hektárral csökkent.

Népesség

1910-ben 910, 1921-ben 991, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 1057 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 48,6 %-a.

Történelem

Ld. Berencs

Mai jelentősége

Berencs központi településrésze, teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Nyitranagyfaluval. Itt található a községi hivatal, a szlovák alapiskola és óvoda, valamint a gótikus eredetű, barokk stílusban átalakított Szűz Mária katolikus templom.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BERENCZ. Podbranczi. Jó tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szobotistnak szomszédságában, mellynek filiája, hajdan nagy, és népes helység volt, és hogy az említett erősség is benne volt bizonyíttyák, a’ Nyitra vize mellett lévő omladékok; gazdag, és termékeny határja van, kivált bora nevezetes, egyéb tulajdonságaihoz képest, hasonlít Csehi faluhoz, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Berencs, m. v., Nyitra vgyében, a Nyitra jobb partján, Nyitrától délre 2 órányira: 713 kath. lakos, kath. paroch. templom. Határa első osztálybeli, s igen termékeny; rétei kétszer kaszálhatók; erdeje s szőlőhegye elég; jövedelmes vizimalom a Nyitra vizén. F. u. a nyitrai káptalan.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Berencs, magyar falu a Nyitra jobb partján, az érsekujvári járás határán. Lakosainak száma 728, vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Ivánka. A XII. században a község egy része „Brencu” név alatt királyi birtok volt, a másik rész a Korosiak tulajdonát képezte. Kath. temploma nagyon régi, mert már a XIV. században említik és 1704-ben állíttatott helyre. Berencs hajdan mezőváros volt és a régi térképeken is még mint ilyen szerepel. A község határában gyakran találnak különböző régiségeket, de leginkább pénzeket és cserépmaradványokat.

Magyar Katolikus Lexikon

Berencs, v. Nyitra vm. (Branč, Szl.): 1. várát a tatárdúlás (1241-42) után Aba nb. Aba építtette a Morva folyó felé vezető út ellenőrzésére. Csák Máté is birtokolta, majd kir. vár. 1394: Stibor vajda kapta meg. Később ismét a koronáé, többször elzálogosították. Komoly katonai szerepet nem játszott. 1700 e. villámcsapás érte, azóta rom. Falai 1-2 emelet magasságig állnak. Bővebben