Bélád

Bélád a Zoboralja (Zsitvamenti-hátság) keleti peremén, a Zsitva jobb oldali mellékvizének, a Dervence-pataknak (Drevenica) a völgyében, 170 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Aranyosmaróttól 12 km-re délnyugatra, Nyitrától 20 km-re keletre. A Dervencébe Nagyheresténynél ömlik annak bal oldali mellékvize, a Csekényi-patak (Čakýň), melyen kis víztárolót is kialakítottak. A négy faluból 1976-ban létrehozott község központi részét a mára teljesen egybeépült Bélád, Pusztahatár és Nagyherestény alkotják, Kisherestény Béládtól 2 km-re délre fekszik. Nagyherestény a legnépesebb településrész, itt található a községei hivatal és az alapiskola is. Külterületi lakott helye a Béládtól 5,5 km-re északra fekvő, csak Néveren keresztül megközelíthető Csekénypuszta (Čakýň). A 20. század elején még létező Finta-, Gacsó- és Szentiványmajorok mára megszűntek. Határa enyhén hullámzó, 165-240 méteres magasságban fekvő dombvidék, túlnyomó része szántóföld, az erdők aránya minimális (kisebb erdőfoltok Gacsómajornál, valamint Kisherestény közelében – Agačina). Nyugatról Kolon és Család, délről Kishind, délkeletről Szelepcsény és Barskisfalud, keletről Taszármalonya és Hecse, északkeletről Szelezsény, északról Néver, és Gímes községekkel határos. Nyugati határa 1881-től Bars és Nyitra vármegyék határát alkotta, korábban a megyehatárt a Dervence-patak képezte. Áthalad rajta a 65-ös főút Nyitrát és Aranyosmarótot összekötő szakasza, valamint 2011 óta keresztülhalad határán az R1-es (Nyitrát Besztercebányával összekötő) gyorsforgalmi út egy szakasza is. Az 1673-as út Kisherestényen keresztül Zsitvaújfaluval (6 km) teremt összeköttetést.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Aranyosmaróti járáshoz (1996. július 23. óta) tartozó község. 1976-ban alakult Bélád és Herestény községek egyesítésével. Herestényt 1960-ban Kisherestény és Nagyherestény egyesítésével hozták létre, ugyanebben az évben csatolták Béládhoz a csak 1951-ben önálló községgé alakult Pusztahatárt, mely korábban Néver településrésze volt. Bélád, Kisherestény és Nagyherestény kisközségként 1920-ig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után 1960-ig az Aranyosmaróti, majd 1960-1996 között a Nyitrai járáshoz. 1939-45 között elődközségei a Szlovák Államhoz tartoztak (Nyitra megye, Aranyosmaróti járás). Területe (22,41 km²) öt kataszteri területből áll össze: Bélád (4,98 km²), Csekénypuszta (1,90 km²), Pusztahatár (6,38 km²), Kisherestény (2,89 km²) és Nagyherestény (6,26 km²). Csekénypuszta 1960-ig Bélád területileg össze nem függő határrészét alkotta. A kataszterek területe a 20. század során nem változott.

Népesség

Bélád a zoboraljai magyar nyelvsziget keleti peremén fekvő, a 20. század elején még vegyes lakosságú, 2011-ben már 96,3 %-ban szlovák nemzetiségű község, a lakosság 8 %-a a roma etnikumhoz tartozik. Elődközségei közül 1921-ben Béládon a lakosság egyötödét, Kisherestényen egyhatodát, Nagyherestényen 5,6 %-át alkották a magyarok. A négy falu szórványmagyarsága a 20. század során teljesen asszimilálódott. 2011-ben az összlakosság 47 %-a (737 fő) élt Nagyherestény, 23 %-a (360 fő) Pusztahatár, 20,9 %-a (327 fő) Bélád és mindössze 9,1 %-a (143 fő) Kisherestény településrészeken. Egyetlen lakott külterületének, a Béládhoz tartozó Csekénypusztának alig 3 állandó lakosa volt. 1940-hez képest 2011-re Bélád és Nagyherestény népessége egyaránt nőtt (12,3 illetve 4,4 %-kal), Kisherestényé viszont csaknem harmadával (201 főről 143-ra) csökkent. Bélád összlakosságszáma 1991-2011 között stabilan alakult (1991-ben 1547, 2011-ben 1567 fő). 2011-ben a lakosság 84,3 %-a volt római katolikus vallású, viszonylag magas volt (7,5 %) a felekezeten kívüliek aránya is.

Történelem

Bélád első írásos említése 1156-ban származik, ekkor „Belad” néven szerepelt, majd 1429-ben már „Nagbelad” (Nagybélád) formában. Neve a Béla személynévből ered. A 13. században először Bars várának tartozéka volt, majd 1286-tól a gímesi váruradalom része. Későbbi birtokosai a Berehény-, Majthényi-, Jeszenszky- és Szent-Iványi-családok voltak. 1527-ben a törökök elpusztították Kis-Cseke falut, mely később Csekénypuszta néven Béládhoz került. 1573-ban török támadás érte, az akkor Kisbélád néven ismert falut. 1601-ben 43 háza volt. 1662-ben Bélády Gáspár, 1676-ban Bélády Farkas és Bélády János laktak az itteni nemesi kúriában, majd a Malonyay-család lett a falu a földesura. 1715-ben 15 háztartása adózott. A 18. század végén már Belád illetve Beladicze néven ismert, ekkor építette Jeszenszky Károly ma is álló kastélyát. 1828-ban 52 háza és 367 lakosa volt. 1920-ig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. 1960-ban hozzácsatolták Pusztahatárt, majd 1976-ban Herestényt. Az egyesített község lakossága 2011-ben népszavazáson utasította el a hivatalos név Herestyén-Bélád (Chrašťany-Beladice) formára történő megváltoztatását. Nagyherestényt 1355-ben említik először írásos források. Neve szláv eredetű, tulajdonképpeni értelme „tölgyerdőlakók”. Akárcsak Béládot, Nagyherestényt is felégették a törökök az 1573-as támadás során, ekkor pusztult el Szent Andrásnak szentelt 14. századi temploma is. 1663-ban török uralom alá került, mint egyházközséget 1680 környékén alapították újjá, anyakönyveit 1697-tól vezették. 1715-ben 6 adófizetője volt. A 19. század elején a Malonyai család volt itt birtokos, ekkor épült kastélya is. 1920-ig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. 1960-ban Nagyheresténnyel egyesítették Herestény (Chrašťany) néven, majd 1976-ban Béládhoz csatolták. Kisherestényt 1209-ben említik először írásos források Herestien néven, majd 1388-ban Kysherestien alakban szerepelt. A középkorban a gímesi váruradalomhoz tartozott, illetve a Gyepes család birtoka volt. A 14-15. században vámhely volt, ahol vízimalom is működött a Dervence-patakon. 1461-ben az Elefántyak pusztították el az itteni vámot. 1715-ben 6 adófizetője volt. Újabb kori birtokosai Marsovszky és a Szent-Ivány családok voltak. 1960-ban Nagyheresténnyel egyesítették Herestény (Chrašťany) néven, majd 1976-ban Béládhoz csatolták. Pusztahatár Nyitra és Bars vármegyék határánál (1881-ig a Dervence-patak alkotta a megyehatárt, tehát eddig az évig Pusztahatár Nyitra vármegye része volt) alakult ki. A települést 1808-ban alapította Jeszenszky Károly királyi tanácsos és barsi alispán, aki 1820-ban nagy kastélyt is épített itt. Az ekörül kialakuló település kezdetben Néverhez tartozott, majd 1951-ben Pusztahatár néven önálló községgé alakult. 1945-től a kastélyban iskola, majd 1980-1991 között művelődési központ volt. 1960-ban Pusztahatárt Béládhoz csatolták.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Nagyherestény Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus templomát 1794-1804 között építették. A béládi Szentiványi-kastélyt eredetileg a Jeszenszky család a 18. század végén építette, később empire, majd 1874-ben neobarokk-klasszicista stílusban átépítették. A kiterjedt parkban álló emlékkápolnát Fadrusz János tervezte, az emlékszarkofágok is az ő alkotásai. Nagyherestény 19. század elején épült kastélya ma romos állapotban van. A pusztahatári Jeszenszky-kastély 1820-ban épült, szintén kiterjedt park tartozik hozzá, ma szállodaként hasznosítják. Kisherestény Szent Kereszt tiszteletére szentelt temetőkápolnája 1854-ben épült romantikus stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BELAD, Kis Belad. Elegyes falu Bars Vármegyében, lakosai katolikusok. Határja kivált némelly részében jó termékenységű, réttyei is hasznosak, malma alkalmatos, piatza kőzel, de legelője szoross, fája kevés, szőlője sem lévén, harmadik Osztálybéli. Kis Heresztény. Tót falu Bars Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Barshoz 2 1/2 mértföldnyire, földgye, és réttye termékeny, piatzozása közel, malma alkalmatos. Nagy Heresztény, velki Hrasztani. Tót falu Bars Várm. földes Ura B. Malonyai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbihez közel, Gímes mellett, erdeje nagy, fája tűzre, és épűletre van, földgye, réttye jó, Nyitrán, és Szent Benedeken könnyű módgya az eladásra. PUSZTAHATÁR. Szabad puszta Bars Vármegyében, földes Ura Jeszenszky Uraság, fekszik Nagy Hereszényhez nem meszsze, mellynek filiája.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bélád (Kis), Male Beladics, tót falu, Bars vgyében, Nyitra vmegye szélén: 349 kath., 5 evang. lak. Kövér rétek. Juhtenyésztés. F. u. többen. Ut. p. Verebély. Herestyén (Kis), Male-Chrasztany, tót falu, Bars vmegyében, Nyitra vármegye szélén: 181 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Verebély. Herestyén (Nagy), tót falu, Bars vmegyében: 267 kath. lak. Kath. par. templom. Termékeny szántóföld. Jó rét. Vizimalmok. Többen birják. Ut. p. Verebély. Határ, puszta, Nyitra vmegyében, N. Herestény fiókja: 137 kath. lak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bélád, az aranyosmaróti járásban fekvő kisközség, nagyobb részt róm. kath. vallású, magyar és tót lakosokkal, kiknek száma 300. E községről már 1156-ban van okleveles említés, a mikor mint a barsi parochiához tartozó község szerepel. 1265-ben a sághi prépostság alapító levelében is meg van említve. 1384-ben a ghymesi Forgáchok kapják és 1386-ban is birták, a mikor is Ghymes vár tartozéka volt; 1542-ben Nicolaus Gyenes de Kis Herestyén is egyik itteni birtokos. 1573-ban, a mikor már Kis-Bélád néven találjuk, a törökök feldúlták. 1662-ben Bélády Gáspár de Kis-Bélád bírja; 1676-ban Bélády Farkas és Bélády János laknak az itteni nemesi kúriában. Ez után a Malonyay család a földesura és ekkor már tót nevével is találkozunk Bale-Beladics alakban, míg a XVIII. század vége felé, a mikor már az Ilovay család a birtokosa, a község neve Belád és Beladicze változatokban fordul elő. A Malonyayak után a Jeszenszkyek következtek, majd Majthényi Bálint. Most Szent-Ivány Oszkárnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet a XVIII. század végén Jeszenszky Károly építtetett, de csak földszintesre. 1810 körül a kastély leégett és ekkor építették reá az emeletet. 1874-ben került a mostani tulajdonos birtokába, kinek itt a 36 szobából és teremből álló kastélyban, mely most áll teljes kiépítés és átalakitás alatt, rendkívül becses és nagyértékű gyűjteményei és műkincsei vannak. Maga a könyvtár több mint 2000 művet tartalmaz, képtára is rendkívül érdekes és a régi mesterek gyűjteménye, kb. 60 darabból áll, köztük Giulio Romano, Tizian, Leonardo da Vinci, Caravaggio, Moreto, Cigoli, Palma, Bassano, Giambettista Tiepolo, Altomonte, Vivarini, Arnold van Boonen, Gonzales Coques, Cornelius v. Poelenburg, Peter van Sligeland, Elzheimer Adam, Francois Boucher, Samuel van Hoogstraten, Adrian Brouwer, Balen és Brenghel, Hendrik met de Bles, Adrián van der Werff, Egbert van Hemskerk, Jan Josef Horemans, Verschuring sen., Adrian van Ostade, Gaspar Netscher, Berchem Brackenburg, Joost Cornelis, Drog-Sloot és David Teniers művei. Az újabbkori festők mintegy 50 művel vannak képviselve. Az aquarellek, pastellek és kézi rajzok száma kb. 60, a legkiválóbb mesterektől. Eredeti réz- és fametszet-gyüjteménye mintegy 600 darabból áll. Remek miniatur festményeinek a száma kb. 30 és ugyanannyi a szoborművek száma is, melyek szintén régibb és újabb mesterektől származnak. Vannak itt továbbá gyönyörű és becses Limoges emaillképek, elefántcsont relieffek, fafaragványok, vert ezüst edények, bronzok, több érdekes régi óra, Sobiesky üvegserlege, díszes vésetekkel, czimerrel és "Vivat Joannes tertius Rex Poloniae" felirattal, számos régi nippek, kasszetták, Cloisonnet-edények stb., kb. 200 drb. A porczellán, kőedény, fayence és majolika műtárgyak meghaladják a 300 drbot és e gyüjteményben képviselve vannak Vieux-Vien, Vieux Saxe, Frankenthal, Fürstenberg, Nassau és Sévres, továbbá van sok ó-majolika és római terracotta. A kastélyhoz tartozó parkban álló mausoleumban egy Fadrusz János által készített sarkophag van. A községhez tartozik Csekény, vagyis Cseke, továbbá Dolina és Világos puszta. Csekény hajdan Kis-Cseke néven község volt, melyet 1527-ben a törökök elpusztítottak. A község postája Nagyherestény, távirója és vasúti állomása Zsitvaújfalu. Kisherestény, a zsitvavölgyi vasút közelében fekvő tót kisközség, 315 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Ghymes vár tartozéka volt és a Forgáchok voltak az urai. 1482-ben birtokosa Joannes Gyepes de Kis-Herestyén, 1542-ben pedig Nicolaus Gyepes de Kis-Herestyén. Újabbkori birtokosai voltak a Marsovszky család, Rainprecht Konstanczia, Haulik Károly és Szent-Ivány Oszkár. A XVIII. század végén Male Chrastani tót nevével is találkozunk. A községben csak temetőkápolna van, mely 1864-ben épült. Postája Nagyherestény, távirója és vasúti állomása Zsitvaújfalu. Nagyherestény, Nyitra vármegye határán fekvő tót kisközség, 479 róm. kath. vallású lakossal. E község egy 1209-iki határperben Herestien alakban van megemlítve. 1386-ban Ghymes várának tartozéka és a Forgáchok az urai. 1573-ban a törökök feldúlták és ez ismétlődött 1663-ban, a mikor a törökök Vezekény alól visszavonultak. Későbbi földesurai azután a Malonyayak és báró Malonyay nővére révén, a báró Audriczkyak; Audriczky bárónétól Szirányi József vette meg 1837-ben, most pedig fiának, Szirányi Sándornak van itt birtoka és kastélya, mely eredetileg még Forgách-féle épület volt, ezt azonban br. Malonyay Teréz kastélylyá alakíttatta át. Ősi katholikus temploma már 1332-ben fennállott, de a török világban elpusztult. Az új templomot 1795-1804 között Pritz Márton plébános építtette. Postája a községnek van, távirója és vasúti állomása pedig Zsitvaújfalu.

Magyar Katolikus Lexikon

Nagyherestény, v. Bars vm. (Vel'ké Chrast'any, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. szentbenedeki esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Tp-át Szt András tit-ra sztelték. A törökök 1663: elfoglalták. 1680 k. alapították újra. Mai Nep. Szt János-tp-át 1804: építették. Anyakönyvei 1697-től. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái 1917: Bélád, Hecse, Kisherestyén. Közig-ilag Herestényhez csatolták. ** Némethy 1894:177. - Schem. Strig. 1917:67.

Helységnévtár

Bélád, [Csekep.], rk. 264 N-Herestény, ág. 4 N.-Szelecsény, IZR. 37. Herestény (Kis-) (Herestyén), rk. 154 N-Herestény, izr. 9 Kis Hind és Bélád. Herestény (Nagy-), RK. 432 Esztergom, izr. 9 Bélád.