Kisherestény

Kisherestény a Zsitvamenti-hátságon, a Dervence-patak (Drevenica) bal partján fekszik, az 1673-as út mentén, Bélád központjától 2 km-re délre, Zsitvaújfalutól 4 km-re nyugatra, Szelepcsénytől 3,5 km-re északnyugatra, 158 méteres tengerszint feletti magasságban.

Közigazgatás

Bélád településrésze, és kataszteri területe. Területe (2,89 km²) az elmúlt évszázad során nem változott. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig az Aranyosmaróti járáshoz, majd 1960-1996 között a Nyitrai járáshoz tartozott. 1939-45 között a Szlovák Állam része volt (Nyitra megye, Aranyosmaróti járás). 1960-ban Nagyheresténnyel egyesítették Herestény (Chrašťany) néven, az egyesített községet 1976-ban Béládhoz csatolták.

Népesség

2011-ben Kisherestény volt Bélád legkisebb településrésze, ekkor 143 lakosa volt, itt élt a község összlakosságának 9,1 %-a. 1880-ban 163, 1910-ben 125, 1921-ben pedig 142, többségében szlovák nemzetiségű lakosa volt. 1910-ben még lakosságának 43,2 %-a, 1921-ben 15,5 %-a vallotta magát magyarnak. 1940-hez képest 2011-re népességének 28,9 %-át elveszítette (201 főről 143-ra csökkent). 1921-ben lakosságának 97,2 %-a római katolikus vallású volt.

Történelem

Kisherestényt 1209-ben említik először írásos források Herestien néven, majd 1388-ban Kysherestien alakban szerepelt. A középkorban a gímesi váruradalomhoz tartozott, illetve a Gyepes család birtoka volt. A 14-15. században vámhely volt, ahol vízimalom is működött a Dervence-patakon. 1461-ben az Elefántyak pusztították el az itteni vámot. 1715-ben 6 adófizetője volt. Újabb kori birtokosai Marsovszky és a Szent-Ivány családok voltak. 1960-ban Nagyheresténnyel egyesítették Herestény (Chrašťany) néven, majd 1976-ban Béládhoz csatolták.

Mai jelentősége

Szent Kereszt tiszteletére szentelt temetőkápolnája 1854-ben épült romantikus stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Heresztény. Tót falu Bars Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Barshoz 2 1/2 mértföldnyire, földgye, és réttye termékeny, piatzozása közel, malma alkalmatos.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Herestyén (Kis), Male-Chrasztany, tót falu, Bars vmegyében, Nyitra vármegye szélén: 181 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Verebély.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kisherestény, a zsitvavölgyi vasút közelében fekvő tót kisközség, 315 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Ghymes vár tartozéka volt és a Forgáchok voltak az urai. 1482-ben birtokosa Joannes Gyepes de Kis-Herestyén, 1542-ben pedig Nicolaus Gyepes de Kis-Herestyén. Újabbkori birtokosai voltak a Marsovszky család, Rainprecht Konstanczia, Haulik Károly és Szent-Ivány Oszkár. A XVIII. század végén Male Chrastani tót nevével is találkozunk. A községben csak temetőkápolna van, mely 1864-ben épült. Postája Nagyherestény, távirója és vasúti állomása Zsitvaújfalu.

Helységnévtár

Herestény (Kis-) (Herestyén), rk. 154 N-Herestény, izr. 9 Kis Hind és Bélád.