Áttekintés
Aranyosmaróti járás
Ld. Bélád
Közigazgatás
Bélád településrésze, melyet két, egymással össze nem függő kataszteri terület (Bélád - 4,98 km², illetve Csekénypuszta - 1,90 km²) alkot. Területe az elmúlt évszázad során nem változott. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig az Aranyosmaróti járáshoz, majd 1960-1996 között a Nyitrai járáshoz tartozott. 1939-45 között a Szlovák Állam része volt (Nyitra megye, Aranyosmaróti járás). 1960-ban hozzácsatolták Pusztahatár községet, majd 1976-ban Herestyénnel egyesítették.
Népesség
2011-ben Bélád településrésznek 327 lakosa volt, itt élt a község összlakosságának 20,9 %-a, a hozzá tartozó Csekénypusztának 3 lakosa volt. 1880-ban 305, 1910-ben 290, 1921-ben 258, többségében szlovák nemzetiségű lakosa volt. 1910-ben lakosságának 42,1 %-a, 1921-ben 20,1 %-a vallotta magát magyarnak. 1940-hez képest 2011-re népessége 12,3 %-kal gyarapodott (291 főről 327-re). 1921-ben lakosságának 95,7 %-a római katolikus vallású volt.
Történelem
Bélád első írásos említése 1156-ban származik, ekkor „Belad” néven szerepelt, majd 1429-ben már „Nagbelad” (Nagybélád) formában. Neve a Béla személynévből ered. A 13. században először Bars várának tartozéka volt, majd 1286-tól a gímesi váruradalom része. Későbbi birtokosai a Berehény-, Majthényi-, Jeszenszky- és Szent-Iványi-családok voltak. 1527-ben a törökök elpusztították Kis-Cseke falut, mely később Csekénypuszta néven Béládhoz került.
Mai jelentősége
A béládi Szentiványi-kastélyt eredetileg a Jeszenszky család a 18. század végén építette, később empire, majd 1874-ben neobarokk-klasszicista stílusban átépítették. A kiterjedt parkban álló emlékkápolnát Fadrusz János tervezte, az emlékszarkofágok is az ő alkotásai.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
BELAD, Kis Belad. Elegyes falu Bars Vármegyében, lakosai katolikusok. Határja kivált némelly részében jó termékenységű, réttyei is hasznosak, malma alkalmatos, piatza kőzel, de legelője szoross, fája kevés, szőlője sem lévén, harmadik Osztálybéli.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Bélád (Kis), Male Beladics, tót falu, Bars vgyében, Nyitra vmegye szélén: 349 kath., 5 evang. lak. Kövér rétek. Juhtenyésztés. F. u. többen. Ut. p. Verebély.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Bélád, az aranyosmaróti járásban fekvő kisközség, nagyobb részt róm. kath. vallású, magyar és tót lakosokkal, kiknek száma 300. E községről már 1156-ban van okleveles említés, a mikor mint a barsi parochiához tartozó község szerepel. 1265-ben a sághi prépostság alapító levelében is meg van említve. 1384-ben a ghymesi Forgáchok kapják és 1386-ban is birták, a mikor is Ghymes vár tartozéka volt; 1542-ben Nicolaus Gyenes de Kis Herestyén is egyik itteni birtokos.
Helységnévtár
Bélád, [Csekep.], rk. 264 N-Herestény, ág. 4 N.-Szelecsény, IZR. 37.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 52 | 20% |
| szlovákok | 195 | 76% |
| németek | 2 | 1% |
| egyéb | 9 | 3% |
| összlétszám | 258 |


