Vágvecse

A Kisalföldön, az Alsó-Vágmente kistájon, a Vág bal partján fekszik, a város központjától 2 km-re északkeletre. Teljesen egybeépült Vágsellyével. Fontos forgalmi csomópont: áthalad rajta a 75-ös főút Vágsellyét Érsekújvárral összekötő szakasza, melyről itt ágazik el az 573-as út Szeredre (21 km) vezető szakasza és a Mocsonokra (9 km) vezető mellékút.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Vágsellye városrésze. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után is a Vágsellyei járáshoz tartozott 1960-ig. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Vágsellyei járás). Ebben az időben határközség volt, északkeleti (Mocsonokkal közös) határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. 1960-ben egyesítették Vágsellyével, 12,49 km²-es területét (a város területének 27,8 %-a) beolvasztották Vágsellye kataszterébe.

Népesség

1910-ben 1078, 1921-ben 1195, 1939-ben 1264, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. A 19. században a lakosság egyharmada (1921-ben 6 %-a) izraelita vallású volt, a szlovákok aránya 1910-ben 15,6 %, 1921-ben 24,3 %, a cigányoké 1910-ben 8,5 %. 2011-ben 7691 lakosa volt, itt élt a város lakosságának 32,7 %-a.

Történelem

A legrégibb időktől a zoborhegyi bencés apátsághoz tartozott, a középkorban rajta kívül a Péch és az Apponyi családok tűnnek fel birtokosként. A község jelentőségét növelte, hogy itt volt rév a Vágon, amely összekötötte Sellyével, és amely a folyami hajózás fontos lerakata volt. Éppen ezért már a mohácsi csata után, 1529-ben megjelentek az átkelőnél a török hadak, és a 17. Bővebben

Mai jelentősége

Vágvecsén két szlovák alapiskola és ipari szakközépiskola található. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt katolikus temploma 1805-ben klasszicista stílusban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VECSE. A. F. K. Vecse. Elegyes faluk Nyitra Várm. földes Uraik több Urak, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Hoszszúfaluhoz közel; határjok ollyan, mint Szelőczéé.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Vecse (Kis és Nagy), Nyitra m. két összeolvadt magyar helység a Vágh bal partján, Séllyével általellenben. Lakosai kik 788 kath., 21 ref., 364 zsidókból állanak, sok buzát, árpát; dohányt termesztenek; marhát, juhot tartanak. A számos zsidóknak synagógájok van. F. u. többen. Ut. p. F.-Jattó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Vág-Vecse, Vág-Sellyével szemben, a Vág balpartján, 1109 túlnyomó számban magyar ajku, r. kath. és kevés izr. vallásu lakossal. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomás Tornócz. Kath. temploma 1700-ban épült. Az izraelitáknak is van itt imaházuk, melyet e század elején építtettek. Földesuri a Hunyadyak és Biróczyak voltak. Jelenleg gr. Hunyadi Imrének, Horváth Dezsőnek és Szombathelyi Győzőnek van itt nagyobb birtoka. A XIII. századból származó pápai tizedlajstromokban már előfordul e község. E század első felében mint királyi birtok szerepel.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Vágvecse. III. Béla idejében a ki rályi birtokok közé számított a község. XIII. századbeli pápai összeírásokban is szerepel. Mostani kath. templomát 1700-ban építették. A Hunyady- és Biróczy-családok bírták hosszabb időn át a községi földeket. Ujabban gróf Hunyady Imre, Horváth Dezső és Szombathelyi Győző voltak a nagyobb birtokosok. A község területe 1671 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1264.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Vágvecse kk. vágsellyei járás. A község III. Béla király idejében a királyi birtokok közé tartozott. A XIII. sz.-beli pápai összeírásokban is szerepel. Mostani kat. temploma 1700-ban épült. A községi földek a Hunyady és Biróczy családok kezén voltak hosszabb ideig. Az utóbbi időben gróf Hunyady Imre, Ajtics Horváth Dezső és Szombathelyi Győző voltak a nagyobb birtokosok. Bővebben