Áttekintés
Vágsellyei járás
Lányi Károly
Elsősorban a magyar katolikus egyház
történetével foglalkozott. Felfedezte az 1519-ben keletkezett és róla
elnevezett, 218 levél terjedelmű kódexet (Lányi-kódex),
amely a somlóvásárhelyi premontrei apácák számára készült magyar nyelvű
ordinárium. Ezt az MTA-nak ajándékozta, amely 1847-ben választotta levelező
tagjává.
Középiskolai tanulmányait Körmöcbányán,
Esztergomban, majd Nagyszombatban végezte. 1832–1835-ben a pesti központi
papnevelőben folytatott teológiai tanulmányokat. Már diákkorában beutazta
Magyarországot és később több helyen külföldön is megfordult. 1837-ben
Máriavölgyben lett segédlelkész, majd 1840-től hitszónok Pozsonyban. 1842-ben
megszerezte a bölcsészdoktori címet és a nagyszombati líceum történelemtanárává
nevezték ki. 1846-ban a természettudományok és a mezőgazdaság oktatását bízták
rá. 1848–1849-ben Sopornyán segédlelkész, 1851–1853-ban könyvtáros volt
Esztergomban. 1853-tól haláláig Egbellben volt plébános.
Főbb
művei:
Magyarok háznépe, 1843; Magyarföld egyháztörténetei. I-III.,
1844; A magyar nemzet történetei. I-II.,
1846; Krátký dějepis církwe
kresťansko-katolické, 1850; Dějeny
starověkého lidstva k užitku mládeži wyššich gymnasialnich třid, 1852
(Magyar fordítása Az ősrégi emberiség
történelme, felső gymnasiumok használatára címmel kéziratban maradt); Lányi Károly Magyar egyháztörténelme.
Átdolgozta Knauz Nándor. I-II, 1866-1869.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 125 | 3% |
| szlovákok | 3 610 | 96% |
| németek | 6 | 0% |
| egyéb | 34 | 1% |
| összlétszám | 3 775 |


