SK
PT
.....

Poltár

Város

címer zászló
306 17% magyar 1910
24 0% magyar 2011
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Poltár
Településrészek:
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Nógrád vármegye
Losonci járás
kisközség
Más földrajzi nevek:
Alsóperennapuszta (Dolná Prievrana), Balajka, Baniská, Baranov vrch, Biska, Brište, Cibička, Chotár, Dielce, D...
Koordináták:
48.43233871, 19.79324150
Terület:
30,53 km2
Rang:
város
Tszf. magasság:
242 m
Körzethívószám:
+421 (0) 47
Irányítószám:
98701
Település kód:
511765
Szervezeti azonosító:
316342
Adóazonosító:

Poltár a Losonci-medence északkeleti és a Poltári-dombság északi részén, az Ipoly felső folyásánál, a Poltárica-patak mentén, 242 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Losonctól 18 km-re északkeletre, Rimaszombattól 24 km-re északnyugatra. A 20. század második felében várossá nőtt település magja az evangélikus templom körül található, ettől délnyugatra terül el a lakótelepekből álló új városrész, délre pedig, az Úrbéri-hegy (Urbárska hora) lábánál kialakult családi házas övezetet találjuk. A városhoz tartozik két korábban önálló község, a városközponttól 2 km-re nyugatra található Ipolyszele (Zelené) és a 4 km-re északra fekvő Sósliget (Slaná Lehota). Az erdős dombvidéken fekvő, elszórt házakból álló Perennapuszta (Prievrana) a Csevice-patak (Šťavica) völgyében, a városközponttól 4 km-re délre, Makkospuszta (Hájiky-Maky) pedig 3 km-re délnyugatra található városrészek. Poltár határa 214-372 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, legmagasabb pontját Sósligettől északkeletre, Poltár és Csehberek határánál, a Kozol-hegyen találjuk. 2010-ben területének 50,7 %-át szántó (1549 ha), 25,4 %-át (775 ha) erdő, 9,9 %-át rét és legelő (303 ha) és 1,5 %-át vízfelület (47 ha) foglalta el. Legnagyobb vízfelülete a Poltár és Ipolyszele között a 20. század második felében létrehozott Ipolyszelei-halastó (Zeleniansky rybník). Az 595-ös út köti össze Ipolyberzencén (5,5 km) és Kálnón (9 km) keresztül Losonccal, valamint Zlatnón (10 km) keresztül Rimakokovával (18 km). A 2713-as út Rimaráhóval (15 km), az erről Cserepesnél leágazó 2740-es út pedig Osgyánnal (14 km) teremt összeköttetést. A városnak vasúti összeköttetése van Losonc és Rimakokova felé, a Poltár-Rimaszombat vasútvonalat viszont 2000-ben megszüntették. Délnyugatról Kálnó, nyugatról Ipolyberzence, északnyugatról Ipolyróna és Ipolymagyari, északról Csehberek, keletről Cserepes, délről pedig Kétkeresztúr községekkel határos. Keleti határa évszázadokon keresztül megyehatárt alkotott Nógrád és Gömör-Kishont vármegyék között.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Poltári járáshoz tartozó város, járási székhely (1996 óta). 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1883-ig a Füleki járáshoz), majd a csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Rimaszombati járáshoz tartozott (Ipolyszele a Losonci járáshoz). 1949-1960 között a Poltári járás székhelye volt, majd 1960-1996 között a Losonci járáshoz tartozott. 1939-1945 között Poltárt a Szlovák Államhoz csatolták (Garammenti megye, Lónyabányai járás). 1964-ben hozzácsatolták Sósliget, 1966-ban pedig Ipolyszele községeket, 1969-ben városi rangot kapott. 1960 után határának legnyugatabbi részét, Červeň településrészt Ipolyberzencéhez csatolták át, határát ezzel 371 hektárral csökkentve (az 1910/21-es összevont 34,24 km²-ről). 1910/21-ben Poltár területe 25,51 km², Ipolyszeléé 5,01 km², Sósligeté 3,72 km² volt. 2011-ben 30,53 km²-es területe három kataszteri területre oszlott fel: Poltár (21,99 km²), Ipolyszele (3,70 km²), Sóslget (4,84 km²).

Népesség

2011-ben Poltár népessége 5826 fő volt, melynek 88,8 %-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát, a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya 9,2 % volt, a lakosság mintegy egytizede (2013-ban 10,2 %) pedig a roma etnikumhoz tartozott. Poltár a szlovák-magyar nyelvhatár északi oldalán fekszik, a magyar nemzetiségűek aránya elhanyagolható (2011-ben 0,4 %). 1880-ban a lakosság egytizede (11,5 %) magyar anyanyelvű volt, ez az arány 1910-re a duplájára (22,5 %) nőtt, de a község Csehszlovákiához csatolása után, 1921-re 4,0 %-ra esett vissza. 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek száma felére csökkent (49 főről 24 főre). Poltárnak 1921-ben 1186 (a ma hozzá tartozó községekkel együtt 1813), 1942-ben 1697 (2338) lakosa volt. 1970-2001 között folyamatosan, csaknem duplájára nőtt a város népessége, különösen gyors volt a növekedés üteme az 1970-es években (1970-1980 között 62 százalékos növekedés, 3105 főről 5030 főre). 1991-2001 között még mindig 4,7 százalékkal nőtt a lakosság száma (5823 főről 6099 főre), az ezredforduló után ezt már csökkenés váltotta fel (2001-2017 között 6,7 százalékos fogyás, 6099 főről 5693 főre). 1921-ben Poltár népességének kétharmada (66,0 %), Ipolyszele (90,8 %) és Sósliget (97,0 %) lakosságának csaknem teljes egésze még evangélikus vallású volt, 2011-ben már a római katolikusok alkották a város népességének relatív többségét (46,4 %), az evangélikusok aránya ekkor 17,4 %, a felekezeten kívülieké pedig 21,1 % volt. 2011-ben a város népességének 94 %-a élt Poltáron (5476 fő, ebből 39 fő Perennapusztán és 27 fő Makkospusztán), 3,5 %- Ipolyszelén (201 fő) és 2,5 %-a (149 fő) Sósligeten. A város népsűrűsége 2011-ben 191 fő/km² volt.

Történelem

Poltár a 13. században már létezett, ekkoriban a Zách nemzetség birtokainak része volt. Neve szláv eredetű, a Poltárka-patakról kapta. 1330-ban Zách Felicián merénylete után a Poltári Soós család ősei kapták adományul Károly Róberttől. A középkorban a családi nevek alapján feltételezhetően részben palócok lakták. 1409-ben Nagpolthar („Nagypoltár”), 1439-ben már „Polthar” alakban szerepelt az írásos forrásokban. 1410-ben már templomos falu volt, ebből az időből ismert első papjának (Miklós) neve. A 15. század negyvenes éveiben a husziták uralma alá került. 1548-ban poltári Soós Tamás és Sebestyén birtokaként, mint Alsó- és Felső-Poltárt említik az adóösszeírásban. A középkori Perenna falu 1552 körül pusztult el, mely négy évvel korábban szerepelt utoljára az összeírásokban Wesselényi Miklós jobbágyközségeként. 1554-1593 között Nógrád vármegye nagy részével együtt a töröknek adózott, 1562-63-ban a szécsényi szandzsák adóösszeírásában 9 adóköteles portával szerepelt. Az Ipoly-menti réteken a 16. század második felében rizst termesztettek vízgátak és öntözőcsatornák segítségével és ekkor épült az ipolyszelei kőhíd is. A 17. században Poltár a Soós család kihalása után a garamszeghi Géczy család birtokába került. A történelmi nyelvhatáron fekvő településen 1715-ben 1 magyar és 18 szlovák, 1720-ban pedig 6 magyar és 10 szlovák háztartást írtak össze. 1770-ben a Géczy családon kívül Csillom Pál, Moszticzky János és Gábor, a 19. század elején pedig Pelargus Sándor is birtokos volt itt. A Géczyek 1782-ben földszintes kastélyt is építtettek a faluban (1865-ben Baratta Alajos alakíttatta át emeletessé), de a Moszticzky család is úrilakot emeltetett itt. Evangélikus templomát 1791-ben emelték. 1828-ban 83 háza és 560 lakosa volt, lakói mezőgazdaságból, fazekasságból és bognármesterségből éltek. 1849 nyarán a községen vonult át a megszálló cári hadsereg. 1851-ben Fényes Elek monográfiájában kiemeli az akkor 1288 lakosú község határában fakadó savanyúvíz-forrásokat (a Roven határrészben) és a malomkerekek kenésére használt ún. szappanföld kitermelését a Sztrázsa-hegyen. Poltár első pecsétje (mely az 1988-ban elfogadott városi címer alapját is képezi) 1853-ból ismert. 1869-ben a Morvaországból ide került Baratta-Drág család tégla- és cserépgyárat létesített a faluban, ezt később Krausz Péter chamotte- és agyagárugyára követte. 1874-75-ben kétosztályos (szlovák tannyelvű) evangélikus és római katolikus iskolák működtek a községben. 1901-ben megépült a Losoncot Poltáron át Rimakokovával összekötő vasútvonal, majd 1913. november 23-án megnyitották a Poltár-Rimaszombat vasútvonalat is, elősegítve a község fejlődését. 1880-ban Poltárnak 939 lakosa volt, ez a szám 1910-re 1104-re nőtt. A 19. század második felében népes zsidó közösség (1880-ban 55 fő) is élt a községben. 1920-ig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1922-től fűrészüzem is működött itt, mely 1936-ban leégett. 1934-ben agrársztrájk, 1934-ben és 1937-ben a téglagyári munkások sztrájkja zajlott le a községben. 1939. márciusától 1944. decemberéig a fasiszta szlovák bábállam része volt, 1938. novemberétől a (cseh)szlovák-magyar határ a településtől délre, Poltár és Kétkeresztúr határánál húzódott. 1942-ben 324 háza és 1697 lakosa volt. 1949-ben Poltár járásszékhely lett (1960-ig). 1952-ben nyitották meg a poltári kaolinbányát. 1958-ban középiskola, 1959-ben szaktanintézet, 1974-ben művészeti alapiskola kezdte meg működését. 1961-ben 2975 lakosa volt. 1964-ben Poltárhoz csatolták Sósliget, 1966-ban pedig Ipolyszele községeket, ugyanakkor határának egy része Ipolyberzencéhez került. Az egyesített községet 1969-ben várossá nyilvánították. 1966-ban kezdték meg a Közép-szlovákiai Üveggyár poltári üzemének építését, mely 1971-ben kezdte meg a termelést, 1976-ban már 829-en dolgoztak itt. A szocialista iparfejlesztéssel párhuzamosan gyorsan nőtt a város népessége, 1970-ben 3105, 1980-ban 5030, 1991-ben már 5823 lakosa volt. 1973-1979 között gimnázium is működött a városban. 1996-ban újjászervezték a Poltári járást, így Poltár lett az ország egyik legkisebb járásszékhelye. 2000-ben leállították a forgalmat a Poltár-Rimaszombat vasútvonalon, melyet a következő években teljesen felszámoltak. 2005-ben a privatizált poltári üveggyár (Slovglass s.r.o.) dolgozóinak száma még 1200 volt, de a cég 2008-ban csődeljárás alá került és 2012-ben leállította termelését (ekkor már csak 450-en dolgoztak itt). Ipolyszele (Zelene) első írásos említése 1438-ból származik, nevét zöldellő rétjeiről kapta. 1548-ig a Szőllősi, majd a Bebek és a Balassa családok birtokolták. 1554-1593 között török hódoltság alá került. Az Ipolyszele határában található Podháj (Erdőaljapuszta) 1548-ban Alsópodháj néven még mint különálló település szerepelt Soós Tamás és Sebestyén birtokaként. 1598-ban Zákán István volt Zelene birtokosa. 1715-ben kilenc magyar és négy szlovák, 1720-ban tíz magyar és öt szlovák háztartást írtak össze a faluban. 1740-ben a Balogh család, 1770-ben Tihanyi Dániel, 1826-ban pedig az Ebecki Tihanyi család volt a falu birtokosa. 1828-ban 28 háza és 274 lakosa volt. 1845-ben építették evangélikus templomát. 1848-ig állami só- és postahivatal is volt a községben. 1874-75-ben Shvoy Miklós vármegye-monográfiájában jó, de gyakran vízjárta földjét és rétjeit valamint az Ipoly gazdag hal- (csuka, márna, csík) és rákállományát emelte ki. Ekkor a Kuchinka család volt itt a legnagyobb birtokos, és kétosztályos szlovák nyelvű evangélikus iskola is működött a faluban. 1883-ig Nógrád vármegye Füleki járáshoz tartozott, majd a Losonci járáshoz csatolták. A 20. század elején a lakosság fő foglalkozása a tűzálló cserép készítése volt. Ekkor kerámiagyár (Baratta Lajos tulajdona) és fogyasztási szövetkezet is működött a községben. 1901-ben megépült a Losoncot Poltárral összekötő vasútvonal, melynek egyik megállóhelye Ipolyszelén létesült. 1905-ben hatósági névmagyarosítással kapta az Ipolyszele hivatalos nevet. 1910-ben 399 lakosa volt. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták. 1937-ben munkássztrájk színhelye volt. 1939. márciusától 1944. decemberéig a fasiszta szlovák bábállam része volt. 1942-ben 100 háza és 405 lakosa volt. A korábban önálló községet 1966-ban csatolták Poltárhoz. Sósliget a 14. század második felében jött létre. 1573-ban Soos Lehota néven említik írásos források. Nevét a Sós nemzetségről kapta. A füleki váruradalom része volt, 1554-1593 között török hódoltság alá került, 1575-ben a divényi náhije községeként négy adóköteles házzal szerepelt. 1548-ban a Soós család birtoka, majd 1742-1848 között a Géczy családé volt. 1715-ben egy magyar és öt szlovák háztartását írták össze. 1828-ban 23 háza és 130 lakosa volt. Lakói főként fazekassággal foglalkoztak. 1851-ben Fényes Elek monográfiájában mint 230 lakosú evangélikus falu szerepelt. 1874-75-ben egyosztályos szlovák tannyelvű evangélikus iskolája volt. 1883-ig Nógrád vármegye Füleki járáshoz tartozott, majd a Losonci járáshoz csatolták. 1901-ben megépült a Poltárt Rimakokovával összekötő vasútvonal, melynek egyik megállóhelye Sósligeten létesült. 1905-ben hatósági névmagyarosítással kapta az Sósliget hivatalos nevet a korábban használt Sóslehota helyett. 1910-ben 256 lakosa volt. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták. 1939. márciusától 1944. decemberéig a fasiszta szlovák bábállam része volt. 1942-ben 57 háza és 236 lakosa volt. A korábban önálló községet 1964-ben csatolták Poltárhoz.

Mai jelentősége

Poltár ipari jellegű kisváros, legfontosabb gazdasági ágazata az üveggyártás (ólomüveg, háztartási üvegedények), határában 2013 óta napkollektoros erőmű üzemel. 2014 óta az üveggyárban elsősorban fémmegmunkálás és mozdonyalkatrészek gyártása folyik. Itt található Szlovákia egyetlen kaolinbányája. Poltáron kis termálfürdő is üzemel. A városban szlovák tannyelvű gimnázium és szakközépiskola, művészeti alapiskola és két alapiskola található. Poltár evangélikus temploma a 15. századi régi templom helyén 1791-ben épült, mai alakját 1967-es átépítésével nyerte el. Szent Cirillnek és Metódnak szentelt római katolikus temploma 1995-97 között épült. Az 1778-ben épült klasszicista stílusú Géczy-kastély 1998 óta a városi múzeumnak ad otthont. A város legértékesebb műemléke az ipolyszelei régi Ipoly-híd a 16. századból. Ipolyszele evangélikus temploma 1845-ben, a sósligeti evangélikus templom pedig 1891-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

POLTÁR. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Urai Géczy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és többen evangelikusok, fekszik Berzenczének szomszédságában, mellynek filiája, határja ollyan, mint Bisztricskáé, első osztálybéli. ZELENE. Tót falu Nógrád Várm. földes Ura Tihanyi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Berzenczéhez nem meszsze, és annak filiája; határja majd hasonló Bisztriczkáéhoz. Sós Lehota. Magyar falu Nógrád Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Losonczhoz két mértföldnyire, határja meg lehetős, vagyonnyai középszerűek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Poltár, tót falu, Nógrád vmegyében: 33 kath., 1255 evang. lak. Szép evang. anyatemplom. – Határa nagy; rétje jó és elég; földe javitást kiván: erdeje makkos s benne szép vadászatok esnek; agyagja hires; minélfogva itt sok fazekas és bognár lakik; egy hegytetőn olly agyag neme is van (szappanföld), mellyel a molnárok malom-kerekeik tengelyét kenik. Savanyuviz-forrásokat többet mutathat. Vannak ezen határnak megkülönböztetett osztályai is, mint p. o. 1). Dejelcze rétekkel, földekkel s egy korcsmával a rimaszombati utban. 2). Roven: itt vannak a savanyuviz-források. 3). Alsó- és Felső-Borcsok: itt erdők, földek és jó rétek vannak. F.u. a Géczy nemzetség és Pelargus Ut. post. Zelene. Zelene, Nógrád vm. egy dombocskán fekvő tót f. 8 kath., 330 ev. lak. Földje javitást kiván; rétjei az Ipoly mentében kövérek; postahivatala van. F. u. Tihanyi. Sós-Lehota, tót falu, Nográd vgyében, 6 kath., 224 evang. lak. Ut. p. Losoncz.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Lejebb a Brezó patak két partján fekszik Poltár község, melynek 942 lakosa van. 1864 óta a báró Baratta család bírja, mely úgy itt, mint sós-lehotai és zelenei birtokán mintagazdálkodást úz, párosítva azt a helynek és talajnak megfelelő gyári iparral. Hogy itt már az őskorban bányamívelés is volt, több fönmaradt jelenség mutatja. Mostanában a cserép- és téglagyártás oly lendűletet ért el, hogy az utóbbi években Poltár, Sós-Lehota és Zelene termelése tíz millió darabra emelkedett.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Poltár. Ipolyvölgyi kisközség körjegyzőséggel. Házainak száma 146, lalakosaié 1099, a kik tótajkúak és túlnyomó számban evangelikus vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A tatárjárás korában már fönnállhatott, mert a határban még ma is megvannak a tatárok betörése ellen emelt védősánczok (Cziezvár és Czerina). Valószinüleg palóczok, azaz magyarok voltak az első telepesek, a mai tót lakosság magyar neve erre vall (Garai, Vasas, Sárkány, Fehér stb). Szintén a Záh nemzetség ősi birtokai közé tartozott és Záh Feliczián merénylete következtében 1330-ban a Poltári Soós család ősei kapták. Az 1548. évi adóösszeírásban két helységből (Alsó- és Felső-Poltár) állott és mindkettő Poltári Soós Tamás és Sebestyén birtoka volt, 1598-ban pedig Soós Gáboré és Jánosé. [...] Jelenleg báró Baratta-Dragono Alajos és fia Norbert, báró Luzsénszky Henrik örökösei, továbbá Pasuth Mihály a legnagyobb birtokosai. A báró Baratta-féle poltári birtok előbb a Géczy, majd a Korompay és végül a Pelargus családé volt. A kastélyt egy ottani régi vasajtó fölírata szerint 1782-ben még a Géczy család építtette. Azelőtt földszintes volt; az emeletet Baratta Alajos építtette reá 1865-ben. A kastélyban könyvtáron kivül érdekes gazdag vadásztrofeumok és régi értékes bútorok, valamint műtárgyak, közöttük I. Napoleon óratartója és a németalföldi iskolához tartozó régi festmények láthatók és több, a XVII. századból való régi metszet. A másik úrilakot a Moszticzky család emelte s ez jelenleg Petrusz Józsefé. Az itteni evangélikus templom 1791-ben épült. Szentedényei közűl említést érdemel egy kehely 1651-ből, mely Nebojszai Balogh Anna s egy másik, mely Géczyné Balogh Eszter ajándéka. A templom harangjai közűl egyik 1669-ben készült. A husziták korában a lakosság áttért a lutheránus vallásra. Csehberek, Sósliget, Ipolyszele és Poltár községeknek közös huszita temetője volt a mai Kispoltár helyén, hol az ősi Soós család kastélya is állt. 1849 nyarán a községen Vonult át a megszálló orosz had gróf Forgách András vezetése mellett, mivel a Bpest-kassai posta út régente erre ment és csak Bach idejében helyezték át Osgyán felé. Az itteni Erzsébet-téren Erzsébet királyné mellszobra van felállítva, melyet a községek támogatásával báró Baratta Alajos emelt. Két chamotte- és agyagárúgyár is van a községben. Az egyik nagy, modern berendezésű gyár báró Baratta Norberté, a másik pedig Krausz Péteré. A községhez tartoznak: Alsóperenna és Felsőperenna-puszták, melyeknek a helyén a középkorban Perenna helység állott. Az 1548. évi adóösszeírásban még a jobbágyközségek között foglal helyet és Wesselényi Miklós volt a földesura. 1552 táján pusztulhatott el, mert a későbbi összeírásokból hiányzik. Ide tartozik még Károly-, Irma- és Makkos-major, továbbá Kispoltár-telep. Ipolyszele. (Azelőtt Zelene.) Szintén az Ipoly folyó mentén fekszik. Kisközség, 57 házzal és 377 tótajkú, ág. ev. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. 1548-ban Szőlősy János, Lőrincz és Miklós, 1598-ban Zákán István volt a földesura. 1715-ben kilencz magyar és négy tót, 1720-ban 10 magyar és öt tót háztartását vették fel. 1740-ben a Balogh család, 1770-ben Tihanyi Dániel, 1826-ban Ebeczki Tihanyi Tamás volt a helység földesura, később pedig Tihanyi Ferencz, továbbá a Pelargus és a Géczy családok. A községbeli evangélikus templom a XVIII. század elején épült. A lakosok főfoglalkozása a tűzálló cserépkészítés. Báró Baratta Alajosnak keramiai gyára is van itt. A lakosok fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Ide tartozik Erdőalja-puszta (azelőtt Podhaj). Helyén a középkorban Alsó-Podhaj helység feküdt, mely az 1548. évi összeírásban is szerepel, a mikor Soós Tamás és Sebestyén voltak a földesurai. A XVI. század közepén elpusztúlt. Sósliget. (Azelőtt Sós-Lehota.) Gömör vármegye határán fekvő kisközség. Házainak száma 40, lakosaié 244, a kik tótajkúak és evangélikus vallásúak. Postája Poltár, távírója és vasúti állomása azonban helyben van. A középkorban Lehota néven említik az oklevelek. 1435-ben Fülek várának tartozékai között szerepel. 1548-ban Soós Tamás volt a földesura. A füleki szandzsák 1575. évi fejadószámadáskönyveiben a divényi nahije községei között találjuk, 4 adóköteles házzal. 1598-ban Soós Gábor volt a földesura. 1715-ben egy magyar és öt tót, 1720-ban egy magyar és négy tót háztartását írták össze. A XVIII. század első felében a Poltári Soós család leányági leszármazói, a Garamszeghi Géczyek, 1770-ben pedig a Moszticzky család és Géczy Gábor voltak az urai. Az itteni evangélikus templom a XIX. század első éveiben épült.

Helységnévtár

Poltár, [Olestiháj, Hanka p.], rk. 191 Berzencze, ÁG. 691 Bánya, ref. 1 - , un. 1 - , izr. 55 Fülek. Zelene [Machulino p.], rk. 21 Berzencze, ág. 248 Poltár, izr. 21 Salgó-Tarján. Sós-Lehota (Lehota Sós-), rk. 7 Berzencze, ág. 189 Poltár, izr. 2 Fülek.

Névelőfordulások
1409
Nagpolthar
1439
Polthar
1773
Polthar,
1786
Polthár,
1808
Poltár
1863
Poltár

Közigazgatás

Polgármesteri hivatal
Cím: (Železničná) 489/1
Telefon: 0474222270
Fax: 0474222270

Honlap: poltar.sk
Polgármester:
Gavalec Pavel (SMER-SD, SNS, KSS, SDKÚ-DS, NOVA)

Képviselő-testület:
Kamas Daniel (99 % - občiansky hlas)
Talánová Lenka, Mgr. (99 % - občiansky hlas)
Balog Július, MVDr. (Független)
Skýpala Ján, Bc. (Független)
Sitor Peter (Független)
Brisudová Martina, Mgr. (Független)
Kulich Ján (Független)
Baník Radovan, MUDr. (KDH)
Stanová Tóčiková Martina, Bc. (SIEŤ)
Jánošík Pavel, Mgr. (SIEŤ)
Pitliak Zdeněk (SIEŤ)
Račko Zdenko (SMER-SD)
Albert Matej (SMER-SD)
99 % - o... 15% 99 % - občiansky hlas 2 képviselö Független 38% Független 5 képviselö 8% KDH 1 képviselö SIEŤ 23% SIEŤ 3 képviselö SMER-SD 15% SMER-SD 2 képviselö 13 képviselö
Základná škola Slobody 2, Poltár

Slobody 2

Základná škola, Školská 3, Poltár

Školská 3

Základná umelecká škola

Železničná 6

Mestský podnik služieb Poltár

Továrenská 497/15

Zariadenie sociálnych služieb

Slobody 761/57

Spojená škola

Železničná 5

Poltár Posta

Železničná 3

Poltári Rendőrörs

Kanadská 33

Alapiskola

Slobody 2

Alapiskola

Školská 3

Óvoda

Kanadská 19

Óvoda

Sklárska 34

Spojená škola - SOŠ

Železničná 5

Anyakönyvi Hivatal

Železničná 489/1

Poltári Járási Hivatal

Vasút utca 2.

Poltár város

Železničná 489/1

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
ruszinok
romák
csehek
németek
lengyelek
egyéb
ismeretlen
1880
1910
1921
1991
2001
2011
Nemzet Százalék
összlétszám 1427
magyarok 125 9%
szlovákok 1233 86%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 24 2%
lengyelek 0 0%
egyéb 45 3%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 1759
magyarok 306 17%
szlovákok 1446 82%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 7 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 1813
magyarok 53 3%
szlovákok 1730 95%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 3 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 27 1%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 5823
magyarok 49 1%
szlovákok 5693 98%
ruszinok 2 0%
romák 38 1%
csehek 30 1%
németek 0 0%
lengyelek 3 0%
egyéb 2 0%
ismeretlen 6 0%
összlétszám 6099
magyarok 31 1%
szlovákok 5946 97%
ruszinok 0 0%
romák 58 1%
csehek 25 0%
németek 1 0%
lengyelek 3 0%
egyéb 3 0%
ismeretlen 32 1%
összlétszám 5826
magyarok 24 0%
szlovákok 5176 89%
ruszinok 1 0%
romák 55 1%
csehek 16 0%
németek 3 0%
lengyelek 2 0%
egyéb 12 0%
ismeretlen 537 9%
összlétszám 939
magyarok 108 12%
szlovákok 772 82%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 23 2%
lengyelek 0 0%
egyéb 36 4%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 198
magyarok 2 1%
szlovákok 195 98%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 1 1%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 290
magyarok 15 5%
szlovákok 266 92%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 1 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 8 3%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 256
magyarok 20 8%
szlovákok 231 90%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 5 2%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 1104
magyarok 248 22%
szlovákok 854 77%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 2 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 399
magyarok 38 10%
szlovákok 361 90%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 1186
magyarok 48 4%
szlovákok 1110 94%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 3 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 25 2%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 235
magyarok 0 0%
szlovákok 235 100%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 392
magyarok 5 1%
szlovákok 385 98%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 2 1%
ismeretlen 0 0%
  • 10,2 %%
    Romák aránya (Roma Atlasz 2013)






Mai közigazgatás

Választások

Választási részvétel
2018
Választásra jogosult: 4605
Választási részvétel: 54.66 %
Kiadott boríték: 2517
Bedobott boríték: 2517

Polgármester

Érvényes szavazólap: 2492
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Brisudová Martina 881 35.35 % Független
Gavalec Pavel 815 32.70 % SMER-SD, SNS
Sitor Peter 406 16.29 % Független
Baník Radovan 390 15.65 % KDH, SaS

Képviselőválasztás

# Név Szavazat Párt
Balog Július 1,031 SNS
Tóčiková Martina 843 Független
Baník Radovan 843 KDH, SaS
Brisudová Martina 772 Független
Skýpala Ján 762 SME RODINA - Boris Kollár
Gavalec Pavel 762 SNS
Jánošík Pavel 720 OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Račko Zdenko 665 SNS
Garajová Bronislava 630 SPOLU
Švingál Karol 620 SPOLU
Macove Miroslav 619 SNS
Kurák Mário 86 SNS
Kromholc Ján 61 SNS

Képviselők

2014
99 % - občiansky hlas 15.38% 99 % - občiansky hlas 2 képviselö Független 38.46% Független 5 képviselö SIEŤ 23.08% SIEŤ 3 képviselö SMER-SD 15.38% SMER-SD 2 képviselö 7.69% KDH 1 képviselö 13 képviselö
2018
SNS 46.15% SNS 6 képviselö 7.69% KDH, SaS 1 képviselö Független 15.38% Független 2 képviselö 7.69% SME RODINA - Boris Kollár 1 képviselö 7.69% OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO) 1 képviselö SPOLU 15.38% SPOLU 2 képviselö 13 képviselö
Képviselőjelöltek eredményei pártok szerint
Választásra jogosult: 4697
Választási részvétel: 32.68 %
Kiadott boríték: 1535
Bedobott boríték: 1534
Választásra jogosult: 4694
Választási részvétel: 29.34 %
Kiadott boríték: 1377
Bedobott boríték: 1377
Választásra jogosult: 4 635
Választási részvétel: 41,16 %
Kiadott boríték: 1 908
Bedobott boríték: 1 907

Elnökválasztás

1.forduló
Érvényes szavazólap: 1461
1.forduló
Érvényes szavazólap: 123223
Érvényes szavazólap: 1 840
Érvényes szavazólap: 204321
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Vladimír Maňka 726 49.69 % SMER - SD, SZ, HZD, ĽS-HZDS, SMS, SMK-MKP, KDH
Marian Kotleba 454 31.07 % ĽS Naše Slovensko
Ľudovít Kaník 86 5.89 % SDKÚ - DS, MOST - HÍD, SaS
Karol Konárik 71 4.86 % SNS
Ladislav Fízik 31 2.12 % ASV
Jaroslav Sekerka 28 1.92 % KSS
Pavel Chovanec 21 1.44 % ÚSVIT
Ondrej Binder 16 1.10 % Független
Andrea Jenčíková 14 0.96 % NP
Emil Samko 9 0.62 % KĽS
Jozef Sásik 5 0.34 % SĽS
Vladimír Maňka 656 47.71% KDH, ĽS-HZDS, SMER - SD, SMK-MKP, SMS, SZ, HZD
Ján Lunter 742 40.33 % Független
Marian Kotleba 542 29.46 % ĽSNS
Igor Kašper 220 11.96 % Független
Martin Juhaniak 156 8.48 % Független
Pavel Greksa 52 2.83 % Független
Martin Klus 18 0.98 % SaS, OĽaNO, NOVA, OKS, KDH
Viliam Baňák 18 0.98 % JĽSS
Milan Urbáni 17 0.92 % SMS
Ivan Saktor 16 0.87 % Független
Michal Kantor 14 0.76 % SZS
Miroslav Gálik 12 0.65 % NAS
Stanislav Mičev 8 0.43 % Független
Jozef Šimko 7 0.38 % Független
Alena Pivovarčiová 7 0.38 % NP
Zdenek Očovan 5 0.27 % NAJ
Vojtech Kökény 3 0.16 % SRK
Jozef Sásik 3 0.16 % SĽSAH
Vladimír Maňka 60960 49.47 % SMER - SD, SZ, HZD, ĽS-HZDS, SMS, SMK-MKP, KDH
Marian Kotleba 26251 21.30 % ĽS Naše Slovensko
Ľudovít Kaník 18571 15.07 % SDKÚ - DS, MOST - HÍD, SaS
Karol Konárik 5056 4.10 % SNS
Ondrej Binder 4022 3.26 % Független
Ladislav Fízik 2521 2.05 % ASV
Andrea Jenčíková 1401 1.14 % NP
Emil Samko 1346 1.09 % KĽS
Jaroslav Sekerka 1314 1.07 % KSS
Pavel Chovanec 1067 0.87 % ÚSVIT
Jozef Sásik 714 0.58 % SĽS
Marian Kotleba 71397 55.54% ĽS Naše Slovensko
Ján Lunter 99169 48.54 % Független
Marian Kotleba 47502 23.25 % ĽSNS
Igor Kašper 21741 10.64 % Független
Martin Juhaniak 19785 9.68 % Független
Milan Urbáni 2478 1.21 % SMS
Pavel Greksa 2271 1.11 % Független
Martin Klus 1877 0.92 % SaS, OĽaNO, NOVA, OKS, KDH
Jozef Šimko 1698 0.83 % Független
Miroslav Gálik 1632 0.80 % NAS
Vojtech Kökény 1563 0.76 % SRK
Stanislav Mičev 1130 0.55 % Független
Viliam Baňák 997 0.49 % JĽSS
Michal Kantor 725 0.35 % SZS
Ivan Saktor 589 0.29 % Független
Alena Pivovarčiová 553 0.27 % NP
Jozef Sásik 392 0.19 % SĽSAH
Zdenek Očovan 219 0.11 % NAJ

Képviselőválasztás

Érvényes szavazólap: 1502
Érvényes szavazólap: 1 863
Érvényes szavazólap: 7072
# Név Szavazat Százalék Párt
Pavel Olšiak 679 45.21% Független
Andrea Baníková 602 40.08% SMER - SD, KDH
Daniel Kamas 556 37.02% Független
Ján Chromek 304 20.24% KDH, SMER - SD
Igor Čepko 115 7.66% ND
Anna Melicherčíková 95 6.32% ASV
Dušan Cmaro 62 4.13% SNS
Erik Furák 58 3.86% ĽS Naše Slovensko
Ján Kalafús 53 3.53% KSS
Radovan Séleš 30 2.00% SMS
Ondrej Kožiak 20 1.33% PaS
Ján Matúš 16 1.07% SĽS
Július Horváth 6 0.40% SRK
Andrea Baníková 794 42.62% OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), OKS, KDH, NOVA, SaS
Pavel Olšiak 660 35.43% SNS
Pavel Gavalec 401 21.52% SNS
Ján Chromek 340 18.25% SMER-SD
Pavol Čičmanec 260 13.96% SMER-SD
Jozef Saxon 230 12.35% ĽS Naše Slovensko
Matej Melicherčík 215 11.54% DOMA DOBRE
David Turčáni 191 10.25% Független
Ján Obročník 188 10.09% ĽS Naše Slovensko
Veronika Krnáčová 41 2.20% STRANA MODERNÉHO SLOVENSKA (SMS)
Bohuslav Salaj 32 1.72% SME RODINA - Boris Kollár
Ján Matúš 25 1.34% Slovenská ľudová strana (SĽS)
Ján Sendrei 18 0.97% SRK
Ján Chromek 2378 0.00% SMER - SD, KDH
Andrea Baníková 1994 0.00% KDH, SMER - SD
Pavel Olšiak 1659 0.00% Független
Daniel Kamas 969 0.00% Független
Igor Čepko 835 0.00% ND
Anna Melicherčíková 306 0.00% ASV
Ján Kalafús 260 0.00% KSS
Radovan Séleš 220 0.00% SMS
Erik Furák 184 0.00% ĽS Naše Slovensko
Ondrej Kožiak 181 0.00% PaS
Dušan Cmaro 153 0.00% SNS
Ján Matúš 121 0.00% SĽS
Július Horváth 90 0.00% SRK
Andrea Baníková 2646 37.42% OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), OKS, KDH, NOVA, SaS
Ján Chromek 2013 28.46% SMER-SD
Pavel Olšiak 1786 25.25% SNS
Pavol Čičmanec 1183 16.73% SMER-SD
Pavel Gavalec 977 13.82% SNS
Ján Obročník 862 12.19% ĽS Naše Slovensko
David Turčáni 813 11.50% Független
Matej Melicherčík 750 10.61% DOMA DOBRE
Jozef Saxon 643 9.09% ĽS Naše Slovensko
Veronika Krnáčová 284 4.02% STRANA MODERNÉHO SLOVENSKA (SMS)
Bohuslav Salaj 218 3.08% SME RODINA - Boris Kollár
Ján Sendrei 190 2.69% SRK
Ján Matúš 142 2.01% Slovenská ľudová strana (SĽS)

Képviselők

Párt:
# Város Szavazat Százalék
Poltár 794 30.01 %
Kálnó 270 10.20 %
Szinóbánya 233 8.81 %
Rimakokova 225 8.50 %
Málnapatak 173 6.54 %
Cserepes 153 5.78 %
Ipolyberzence 148 5.59 %
Utekács 95 3.59 %
Susány 90 3.40 %
Fazekaszsaluzsány 88 3.33 %
Ozdin 68 2.57 %
Losoncnagyfalu 64 2.42 %
Csehberek 63 2.38 %
Zlatno 39 1.47 %
Ipolyróna 36 1.36 %
Ipolymagyari 28 1.06 %
Nemesfalva 26 0.98 %
Várkút 19 0.72 %
Vágó 12 0.45 %
Újantalfalva 9 0.34 %
Telep 8 0.30 %
Kiskorna 5 0.19 %
Szinóbánya 96 44.04 %
Poltár 32 14.68 %
Kálnó 22 10.09 %
Málnapatak 13 5.96 %
Cserepes 7 3.21 %
Fazekaszsaluzsány 6 2.75 %
Rimakokova 6 2.75 %
Ipolyberzence 6 2.75 %
Zlatno 5 2.29 %
Losoncnagyfalu 5 2.29 %
Utekács 4 1.83 %
Ozdin 4 1.83 %
Susány 4 1.83 %
Ipolymagyari 3 1.38 %
Nemesfalva 2 0.92 %
Csehberek 2 0.92 %
Ipolyróna 1 0.46 %
Várkút 0 0.00 %
Telep 0 0.00 %
Újantalfalva 0 0.00 %
Kiskorna 0 0.00 %
Vágó 0 0.00 %
Poltár 191 23.49 %
Rimakokova 183 22.51 %
Kálnó 96 11.81 %
Utekács 60 7.38 %
Szinóbánya 46 5.66 %
Málnapatak 33 4.06 %
Fazekaszsaluzsány 31 3.81 %
Ipolyberzence 29 3.57 %
Cserepes 28 3.44 %
Susány 23 2.83 %
Losoncnagyfalu 20 2.46 %
Csehberek 20 2.46 %
Zlatno 12 1.48 %
Ozdin 10 1.23 %
Ipolymagyari 8 0.98 %
Ipolyróna 6 0.74 %
Telep 5 0.62 %
Újantalfalva 5 0.62 %
Vágó 4 0.49 %
Várkút 3 0.37 %
Nemesfalva 0 0.00 %
Kiskorna 0 0.00 %
Poltár 230 35.77 %
Rimakokova 73 11.35 %
Szinóbánya 53 8.24 %
Cserepes 48 7.47 %
Kálnó 41 6.38 %
Fazekaszsaluzsány 37 5.75 %
Málnapatak 31 4.82 %
Ipolyróna 26 4.04 %
Utekács 20 3.11 %
Ipolymagyari 18 2.80 %
Ipolyberzence 15 2.33 %
Csehberek 11 1.71 %
Susány 8 1.24 %
Losoncnagyfalu 7 1.09 %
Zlatno 6 0.93 %
Ozdin 5 0.78 %
Várkút 5 0.78 %
Nemesfalva 4 0.62 %
Vágó 3 0.47 %
Telep 1 0.16 %
Újantalfalva 1 0.16 %
Kiskorna 0 0.00 %
Rimakokova 778 38.65 %
Poltár 340 16.89 %
Utekács 189 9.39 %
Kálnó 88 4.37 %
Málnapatak 87 4.32 %
Szinóbánya 67 3.33 %
Csehberek 61 3.03 %
Cserepes 55 2.73 %
Zlatno 54 2.68 %
Susány 52 2.58 %
Ipolyberzence 50 2.48 %
Ozdin 46 2.29 %
Fazekaszsaluzsány 35 1.74 %
Losoncnagyfalu 32 1.59 %
Újantalfalva 19 0.94 %
Ipolymagyari 15 0.75 %
Ipolyróna 13 0.65 %
Várkút 13 0.65 %
Vágó 10 0.50 %
Telep 5 0.25 %
Nemesfalva 4 0.20 %
Kiskorna 0 0.00 %
Poltár 25 17.61 %
Ipolymagyari 24 16.90 %
Cserepes 18 12.68 %
Kálnó 12 8.45 %
Rimakokova 10 7.04 %
Ipolyberzence 7 4.93 %
Csehberek 6 4.23 %
Szinóbánya 6 4.23 %
Ozdin 6 4.23 %
Málnapatak 5 3.52 %
Várkút 4 2.82 %
Susány 4 2.82 %
Utekács 4 2.82 %
Losoncnagyfalu 4 2.82 %
Telep 2 1.41 %
Fazekaszsaluzsány 2 1.41 %
Újantalfalva 1 0.70 %
Nemesfalva 1 0.70 %
Ipolyróna 1 0.70 %
Kiskorna 0 0.00 %
Vágó 0 0.00 %
Zlatno 0 0.00 %
Rimakokova 210 24.36 %
Poltár 188 21.81 %
Kálnó 68 7.89 %
Utekács 65 7.54 %
Szinóbánya 58 6.73 %
Fazekaszsaluzsány 56 6.50 %
Cserepes 55 6.38 %
Málnapatak 39 4.52 %
Ipolyberzence 20 2.32 %
Csehberek 17 1.97 %
Susány 16 1.86 %
Losoncnagyfalu 15 1.74 %
Zlatno 8 0.93 %
Ipolyróna 7 0.81 %
Vágó 7 0.81 %
Újantalfalva 7 0.81 %
Várkút 6 0.70 %
Ipolymagyari 6 0.70 %
Ozdin 5 0.58 %
Telep 5 0.58 %
Nemesfalva 4 0.46 %
Kiskorna 0 0.00 %
Rimakokova 92 48.42 %
Szinóbánya 20 10.53 %
Poltár 18 9.47 %
Cserepes 15 7.89 %
Fazekaszsaluzsány 10 5.26 %
Utekács 7 3.68 %
Zlatno 7 3.68 %
Ipolymagyari 7 3.68 %
Málnapatak 6 3.16 %
Ozdin 3 1.58 %
Kálnó 2 1.05 %
Ipolyberzence 1 0.53 %
Nemesfalva 1 0.53 %
Susány 1 0.53 %
Ipolyróna 0 0.00 %
Várkút 0 0.00 %
Telep 0 0.00 %
Kiskorna 0 0.00 %
Vágó 0 0.00 %
Csehberek 0 0.00 %
Losoncnagyfalu 0 0.00 %
Újantalfalva 0 0.00 %
Kálnó 262 34.93 %
Poltár 215 28.67 %
Ipolyberzence 89 11.87 %
Málnapatak 30 4.00 %
Losoncnagyfalu 30 4.00 %
Szinóbánya 24 3.20 %
Utekács 12 1.60 %
Cserepes 11 1.47 %
Rimakokova 10 1.33 %
Ipolyróna 8 1.07 %
Ipolymagyari 8 1.07 %
Susány 8 1.07 %
Kiskorna 7 0.93 %
Zlatno 7 0.93 %
Fazekaszsaluzsány 6 0.80 %
Csehberek 6 0.80 %
Várkút 5 0.67 %
Ozdin 5 0.67 %
Nemesfalva 4 0.53 %
Vágó 3 0.40 %
Újantalfalva 0 0.00 %
Telep 0 0.00 %
Poltár 401 41.04 %
Málnapatak 117 11.98 %
Kálnó 73 7.47 %
Szinóbánya 69 7.06 %
Rimakokova 49 5.02 %
Fazekaszsaluzsány 48 4.91 %
Cserepes 34 3.48 %
Susány 25 2.56 %
Ozdin 23 2.35 %
Ipolyberzence 18 1.84 %
Zlatno 18 1.84 %
Utekács 17 1.74 %
Ipolymagyari 16 1.64 %
Csehberek 15 1.54 %
Losoncnagyfalu 14 1.43 %
Nemesfalva 11 1.13 %
Várkút 10 1.02 %
Újantalfalva 9 0.92 %
Vágó 5 0.51 %
Ipolyróna 2 0.20 %
Telep 2 0.20 %
Kiskorna 1 0.10 %
Poltár 660 36.95 %
Ipolymagyari 173 9.69 %
Fazekaszsaluzsány 111 6.22 %
Kálnó 107 5.99 %
Szinóbánya 104 5.82 %
Rimakokova 77 4.31 %
Málnapatak 74 4.14 %
Várkút 72 4.03 %
Ipolyberzence 68 3.81 %
Zlatno 56 3.14 %
Cserepes 53 2.97 %
Losoncnagyfalu 49 2.74 %
Csehberek 49 2.74 %
Susány 36 2.02 %
Ipolyróna 30 1.68 %
Utekács 23 1.29 %
Ozdin 20 1.12 %
Kiskorna 9 0.50 %
Nemesfalva 6 0.34 %
Újantalfalva 5 0.28 %
Telep 3 0.17 %
Vágó 1 0.06 %
Poltár 260 21.98 %
Szinóbánya 147 12.43 %
Rimakokova 86 7.27 %
Kálnó 77 6.51 %
Málnapatak 75 6.34 %
Ipolymagyari 70 5.92 %
Várkút 61 5.16 %
Csehberek 51 4.31 %
Utekács 50 4.23 %
Ipolyberzence 45 3.80 %
Ipolyróna 38 3.21 %
Ozdin 35 2.96 %
Cserepes 34 2.87 %
Losoncnagyfalu 23 1.94 %
Nemesfalva 22 1.86 %
Zlatno 22 1.86 %
Kiskorna 20 1.69 %
Fazekaszsaluzsány 20 1.69 %
Újantalfalva 17 1.44 %
Vágó 15 1.27 %
Susány 11 0.93 %
Telep 4 0.34 %
Kálnó 125 44.01 %
Poltár 41 14.44 %
Losoncnagyfalu 19 6.69 %
Fazekaszsaluzsány 18 6.34 %
Málnapatak 14 4.93 %
Szinóbánya 13 4.58 %
Rimakokova 11 3.87 %
Ozdin 9 3.17 %
Ipolyberzence 9 3.17 %
Utekács 7 2.46 %
Cserepes 5 1.76 %
Csehberek 4 1.41 %
Ipolymagyari 2 0.70 %
Zlatno 2 0.70 %
Ipolyróna 2 0.70 %
Susány 2 0.70 %
Vágó 1 0.35 %
Újantalfalva 0 0.00 %
Telep 0 0.00 %
Nemesfalva 0 0.00 %
Kiskorna 0 0.00 %
Várkút 0 0.00 %
Választások eredményeinek változása százalékban
Párt neve Voksok Arány
VPN
1126 31.92%
KSČ
805 22.82%
SNS
588 16.67%
KDH
342 9.69%
DS
182 5.16%
SZ
128 3.63%
SPV
96 2.72%
DÚRS
88 2.49%
SD
78 2.21%
SSL
75 2.13%
Egyéb
20 0.57%
Érvényes szavazatok 3528
HZDS
1987 60.95%
SDĽ
504 15.46%
SNS
214 6.56%
ODÚ
101 3.10%
SKDH
99 3.04%
SDSS
67 2.06%
DS-ODS
65 1.99%
KDH
62 1.90%
SZS
43 1.32%
KSS
39 1.20%
SPI
20 0.61%
ROI
20 0.61%
SZ
16 0.49%
Egyéb
23 0.71%
Érvényes szavazatok 3260
HZDS-RSS
1401 46.24%
ZRS
412 13.60%
SP-VOĽBA
292 9.64%
210 6.93%
SNS
209 6.90%
DS
119 3.93%
KSS
106 3.50%
KDH
81 2.67%
KSÚ
67 2.21%
SPK
49 1.62%
NS
24 0.79%
HZPCS
22 0.73%
ROISR
21 0.69%
MK
5 0.17%
Egyéb
12 0.40%
Érvényes szavazatok 3030
HZDS
1227 33.46%
SDĽ
733 19.99%
SDK
674 18.38%
SOP
356 9.71%
SNS
331 9.03%
KSS
213 5.81%
ZRS
79 2.15%
MKP
4 0.11%
Egyéb
50 1.36%
Érvényes szavazatok 3667
HZD
1396 42.33%
SMER
344 10.43%
HZDS
305 9.25%
KSS
279 8.46%
SDKU
226 6.85%
ANO
223 6.76%
SNS
126 3.82%
KDH
97 2.94%
PSNS
74 2.24%
SDPO
69 2.09%
SDĽ
32 0.97%
SDA
26 0.79%
SZS
25 0.76%
MKP
15 0.45%
Egyéb
61 1.85%
Érvényes szavazatok 3298
SMER
1216 48.80%
SNS
433 17.38%
SDKU DS
228 9.15%
KSS
134 5.38%
ĽS HZDS
105 4.21%
HZD
95 3.81%
SF
87 3.49%
KDH
78 3.13%
ANO
39 1.57%
MKP
15 0.60%
SLNKO
12 0.48%
NADEJ
12 0.48%
SLS
11 0.44%
LB
10 0.40%
Egyéb
17 0.68%
Érvényes szavazatok 2492
SMER
1173 48.49%
SaS
294 12.15%
SNS
225 9.30%
SDKU DS
197 8.14%
ĽS HZDS
146 6.04%
KDH
101 4.18%
SDĽ
63 2.60%
LSNS
54 2.23%
Most-Híd
47 1.94%
KSS
37 1.53%
EDS
23 0.95%
Únia
20 0.83%
SRK
20 0.83%
Egyéb
19 0.79%
Érvényes szavazatok 2419
SMER SD
1489 59.37%
OĽaNO
250 9.97%
SNS
216 8.61%
KDH
92 3.67%
LSNS
78 3.11%
SaS
77 3.07%
SDKU DS
65 2.59%
KSS
47 1.87%
99 Percent
43 1.71%
Most-Híd
31 1.24%
ĽS HZDS
30 1.20%
SSS NM
21 0.84%
Zmena zdola DU
15 0.60%
NaS ns
11 0.44%
Zelení
11 0.44%
MKP
1 0.04%
Egyéb
31 1.24%
Érvényes szavazatok 2508
SMER SD
871 35.35%
SNS
375 15.22%
LSNS
366 14.85%
SaS
187 7.59%
OĽANO-NOVA
173 7.02%
SME RODINA
170 6.90%
#SIEŤ
95 3.86%
KDH
68 2.76%
Most-Híd
39 1.58%
KSS
38 1.54%
SKOK!
19 0.77%
TIP
15 0.61%
SZS
14 0.57%
ŠANCA
12 0.49%
MKP
1 0.04%
Egyéb
21 0.85%
Érvényes szavazatok 2464
Poltári járás
Szlovákia

Bejelentések