Perennapuszta

Perennapuszta a Losonci-medence északkeleti részén, Poltár és Kétkeresztúr, valamint Cserepes határának közelében, a Csevice-patak (Šťavica) völgyében, Poltár központjától 5 km-re délre fekszik. Szétszórt házcsoportokból álló szórványtelepülés (Felső-, Közép- és Alsóperennapuszta). Burkolt mezőgazdasági út köti össze Poltárral, illetve a Cserepeshez tartozó Maštineccel (3 km).

Közigazgatás

A 17. század elején elpusztult középkori falu határa később beolvadt Poltáréba, melynek azóta is részét képezi.

Népesség

2011-ben Perennapusztának 39 állandó lakosa volt.

Történelem

Perennapuszta Poltár határának erdőborította déli részén, Nógrád és Gömör-Kishont vármegyék határának közelében, a 19. század első felében jött létre az egykori Perenna falu helyén. A falu 1409-ben Prenna, 1573-ban pedig Perenna néven szerepelt, az 1548-as adóösszeírásban a jobbágyközségek között, mint Wesselényi Miklós birtokát említik. 1610 körül harci cselekmények során pusztult el. A második katonai felmérés térképén (1806-69) már Perenna Puszta néven szerepel, egyben a szlovák Prievrana („Prewrana”) nevet is feltüntetik. A század második felében már Alsó-, Felső- és Középperenna-puszták szerepelnek az forrásokban. 1874-75-ben Shvoy Miklós vármegye-monográfiájában, mint erdei majort, agyagos, de jól termő földdel rendelkező pusztát írta le. 1905-ben kapta a hivatalos Perennapuszta nevet. 1920-ban Poltár részeként Csehszlovákiához csatolták, 1939-44 között a fasiszta szlovák bábállam része volt. Az 1920-as években római katolikus vallású szlovák telepesek érkeztek ide Gyetváról és Zólyommiklósról. 1938. novemberében Perennapusztánál jelölte ki az első bécsi döntés az új csehszlovák-magyar határt (1945-ig), a közeli Kétkeresztúr már Magyarországhoz tartozott.

Mai jelentősége

Mezőgazdasági jellegű külterületi lakott hely. Római katolikus kápolnája a temetőben található.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

POLTÁR: A községhez tartoznak: Alsóperenna és Felsőperenna-puszták, melyeknek a helyén a középkorban Perenna helység állott. Az 1548. évi adóösszeírásban még a jobbágyközségek között foglal helyet és Wesselényi Miklós volt a földesura. 1552 táján pusztulhatott el, mert a későbbi összeírásokból hiányzik.