Pográny

A község a Zoboralján, a Tribecshez tartozó Zsibrica-hegy (619 m) délkeleti előterében és a Koloni-hegy (Pilis, 356 m) déli oldalán található, Nyitrától 9 km-re keletre. Mellékutak kötik össze Alsócsitárral (3,5 km), Kolonnal (6 km), Nyitragesztével (2,5 km), Alsóbodokkal (3,5 km) és Kislapással (4,5 km). Területén keresztülhalad a Nyitrát Aranyosmaróttal összekötő 65-ös út (a falutól északra), valamint az R1-es autópálya (a falutól délre). Északnyugatról Alsócsitár, északkeletről Kolon, keletről Nyitrageszte, délkeletről Alsóbodok, délről Kislapás, nyugatról pedig Nyitragerencsér községekkel határos. Nyugati határának egy részét a Csitári-csatorna alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás). Területe 1921-hez képest 7,4 %-al csökkent (13,06 km²-ről 12,09 km²-re), amikor 1958-ban a korábban Pogrányhoz tartozó Egerpusztát Kislapáshoz csatolták. 1976-1990 között hozzá tartozott Nyitrageszte.

Népesség

Pográny a zoboralji magyar nyelvsziget központi részén fekvő település, a legutóbbi népszámlálásig megőrirzte magyar többségét. 1910-ben 1179, 1921-ben 1143, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 12,9 % volt. 1991-2011 között népessége 4,9 %-al csökkent (1130-ról 1074 főre), ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya több mint másfélszeresére nőtt (31,4 %-ról 52,2 %-ra), a 2001-2011 közötti időszakban átbillent a nemzetiségi irány és a szlovákok kerültek relatív többségbe a magyar nemzetiségűekkel szemben (46,9 %). A lakosság túlnyomó többsége (91,2 %) római katolikus vallású.

Történelem

Területe korán lakott volt, első okiratos említése I. Géza korabeli, 1075-ből való, Pagran alakban. Ekkor említett temploma is a legrégiebbek közül való. Nevének eredete a szláv váralja szóból származtatható. Előbb a garamszentbenedeki bencés apátság, majd 1113-tól a zoborhegyi apátság birtoka. 1218-ban pedig Pagran egy része már az esztergomi érsekségé. 1378-ban a nyitrai püspök és garamszentbenedeki apátság pereskedik érte. 1479-ben már két településként: Kyspogranként és Nagpogranként fordul elő. 1533-ban már több birtokosa is van: az esztergomi érsek, a nyitrai püspök és a garamszentbenedeki apátság mellett a Forgách család. A 16–17. században ezt a települést is többször felégette a török, amit csak lassan hevert ki. 1576-ban és 1644-ben felégette a török, s többeket el is hurcoltak (innen ered a pogrányiak „janyicsárok” elnevezése). 1715-ben szőlőskertje és 27 háztartása volt. 1787-ben 120 házában 920 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak. 1871-ben a községben téglagyár és 4 malom működött. Hitelszövetkezetét 1897-ben alapították. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1920-tól Csehszlovákiához, 1939-1945 között a Szlovák Államhoz tartozott. 1952-ben alapított mezőgazdasági szövetkezete a szocializmus idején több környező község EFSz-ével egyesülve központi szerepet játszott. 1972-ben megalakult a Zoboraljai Virágcsokor folklóregyüttes.

Mai jelentősége

A szőlőtermesztéséről híres községben szlovák és magyar tannyelvű alapiskola egyaránt működik, óvodája csak szlovák nyelvű. Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült a 14. században, 1723-ban barokk stílusban átalakították. Fennmaradt a faluban egy barokk-klasszicista kúria is a 18. század második feléből. A falu közepén kénes, vastartalmú termálvízforrás fakad. A falu fölé emelkedő Koloni-hegyen katonai lőteret alakítottak ki.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

POGRÁNY. Pogranicze. Elegyes falu Nyitra Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához egy mérttföldnyire; határja termő, réttyei jók, szőlőhegye termékeny, gyümöltsös kertyeikből pénzt kereshetnek, piatzozása, malma Nyitrán, fája nints elég, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Pográny, magyar falu, Nyitra vmegyében, Nyitrához észak-keletre 10 1/4 mérföldnyire: 786 kath., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Van szép erdeje; szőlőhegye; jó rétjei, vizimalma. F. u. a primás, az esztergomi és nyitrai káptalanok.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Pográny, a Nyitra és a Zsitva közti hegyek közt fekvő magyar község, 939 r. kath. vallásu lakossal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma a legrégiebbek közé tartozik és a hagyomány szerint Geyza király idejéből 1075-ből való. A plebánián érdekes régi okleveleket és értékes templomi edényeket őriznek. A községben kitünő mészkőbánya van és kén- és vastartalmu forrás, mely télen soha be nem fagy. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. E község már a honfoglalás korában fennállott. 1075-ben a garam-szent-benedeki konvent birtoka volt.

Magyar Katolikus Lexikon

Pográny, Pogranitz, v. Nyitra vm. (Pohranice, Szl.): plébánia a v. nyitrai egyhm. nyitrai esp. ker-ében. - 1075 k. alapították. Tp-át Mindenszentek tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1751-től. Kegyura 1880: az esztergomi érs. és kápt. és a nyitrai kápt. Anyanyelve 1880: m. - Filiái 1917: Alsóbodok, Nyitrageszte. ** Gerecze II:570. - Schem. Nitr. 1911:30.