Alsóbodok

A község a Zoboralján, a Tribecs déli lábánál, dombos vidéken fekszik, Nyitrától 12 km-re keletre. Területének túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt, melybe három kisebb erdősziget (Ragyos-, Magyal-, Ágostonhalmi-erdő) ékelődik. Mellékutak kötik össze az északnyugatra fekvő Pogránnyal (3 km) és a keletre fekvő Családdal (4 km). Északról Pográny és Nyitrageszte, északkeletről Család, délkeletről Babindál, délnyugatról Nagylapás és rövid szakaszon Lapásgyarmat, nyugatról pedig Kislapás községekkel határos.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás). Területe (10,19 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Alsóbodok a zoboralji magyar nyelvsziget központjában található, magyar többségét ma is őrző község. 1910-ben 747, 1921-ben 760, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1991-2011 között a népesség 5,8 %-al (1123-ról 1188-ra), a szlovák nemzetiségűek aránya 22,4 %-ról 38 %-ra nőtt a községben, de a lakosság abszolút többsége (58,8 %) ma is magyar nemzetiségű. A hagyományosan katolikus faluban 2011-ben a lakosság 93,3 %-a volt római katolikus vallású.

Történelem

Alsóbodok 1228-ban tűnik fel először az írott forrásokban (Bodok), mint a garamszentbenedeki apátság a nyitrai püspökség, majd 1283-ban mint a nyitrai váruradalom birtoka. 1335-ben utraque Bodak formában találkozunk a település említésével, illetve 1549-ben, amikor a nyitrai püspökség birtoka. A török kort Alsóbodok is megszenvedi, kétszer is teljesen felégették (1586, 1664), s a 17. század után csak lassan indult fejlődésnek, főleg mezőgazdasággal foglalkoztak lakói. 1715-ben szőlőskertje és 13 háztartása volt. 1751-ben 45 család élt a településen. 1787-ben 70 házában 485 lakos élt. 1828-ban 79 háza és 502 lakosa volt. 1873-ban és 1890-ben a tűzvész, 1883-ban az éhínség, 1849-ben és 1880-ban a kolera sújtotta. 1920-tól Csehszlovákiához tartozott, majd 1938-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Mai jelentősége

A szőlőtermesztéséről és borairól híres, mezőgazdasági jellegű községben vegyes szlovák-magyar alapiskola, szlovák óvoda működik, 2000-ben itt nyílt meg a Zoboralja első magyar középiskolájaként az Alsóbodoki magán-szakközépiskola. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma középkori (12. századi, román stílusú) eredetű, mai alakját a 18. századi barokk stílusban történt átépítésekor kapta.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BODOK. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Nyitrai Káptalan, fekszik Pogránytól 3/4. órányira, ’s annak filiálissa, lakosai katolikusok, a’ természtésre minden adományra nézve jó, ’s mivel közel esik Nyitrához, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bodok, magyar falu, Nyitra vármegyében, Nyitrához keletre 1 1/2 óra: 530 katholikus lak. – Határa dombos és termékeny; erdeje, szőleje van. F. u. a primás, az esztergomi és nyitrai káptalan.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nyitra-Bodok, a Nyitra és a Zsitva folyók közt elterülő hegyekben fekvő magyar falu, 606 r. kath. vallásu lakossal. Postája Pográny, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma nagyon régi. Fuchs Ferencz nyitrai püspök 1796-ban megnagyobbíttatta és renováltatta. A községet két ízben, 1873-ban és 1890-ben tűz pusztította el, 1883-ban pedig éhinség sújtotta a lakosokat. Földesura a nyitrai püspök volt, kinek itt most is nagyobb terjedelmü birtoka van, s a ki a templomnak is kegyura.