Perény - Hím

A község a Keleti-Cserehát északi lábánál, a Kanyapta-medence déli peremén fekvő, a Buzita-Kenyhec országút mentén sorakozó három település közigazgatási egysége. Központja Perény, mely Szepsitől 21 km-re délkeletre, Kassától 24 km-re délre fekszik. Tőle 2 km-re nyugatra, az Ida-patak mentén található Hím, 5 km-re pedig Felsőlánc. Határa csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület, erdők csak az államhatár közvetlen szomszédságában maradtak fent. A Perénytől északra fekvő Fekete-erdőt a 20. században kiirtották, az északnyugatra elterülő egykori hatalmas Kanyapta-mocsarat pedig kiszárították. Perényt mellékút köti össze Nagyidával (7,5 km). Nyugatról Buzita és Alsólánc, északnyugatról Reste, Szeszta és Komaróc, északról Nagyida, északkeletről Abaújszina, keletről Kenyhec és Miglécnémeti, délről pedig Hernádpetri, Hidasnémeti és Tornyosnémeti községekkel határos. Déli határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1964-ben alakult Perény és Hím községek egyesítésével. 1991-ben Felsőlánc község is csatlakozott Perény-Hímhez. Elődközségei kisközségként 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartoztak. 1920-ban a trianoni határ megvonásakor Perény területének 13,3 %-át (444 ha), Hím pedig 28,5 %-át (194 ha) elveszítette. Csehszlovákiához csatolásuk után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartoztak, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták őket. 1938-1945 között mindhárom községet visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). A község 41,51 km²-es területe három kataszteri területre oszlik: Perény (28,88 km²), Hím (4,86 km²) és Felsőlánc (7,77 km²). Perény és Hím területe a trianoni határ megvonása óta, Felsőláncé pedig több mint egy évszázada nem változott. Perény kataszteréhez tartozik Gombospuszta is, mely azonban ennek ellenére Nagyida településrészének számít.

Népesség

Három elődközségének együttvéve 1910-ben 1813, 1921-ben 1681, 1938-ban pedig 2038, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosuk volt. 1948-ban Perény magyar lakosságának több mint felét kitelepítették, 1961-ben már 1086 lakosának alig egyötöde volt magyar nemzetiségű (21,9 %). Felsőlánc még 1991-ben is magyar többségű volt (72,8 %). Perény-Hím község 1991-2011 között folyamatosan vesztett népességéből – lakosságszáma 1602 főről 1407-re csökkent, a magyar nemzetiségűek aránya ezalatt 39,3 %-ról 28,2 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 60,3 %-ról 66,5 %-ra emelkedett. A magyar anyanyelvűek aránya 2011-ben 34,5 % volt. A lakosság 72,1 %-a római katolikus, 10,0 %-a pedig református vallású (1921-ben Perény és Hím római katolikus többségű volt, Felsőláncban a római katolikusok és a reformátusok aránya megegyezett, a görög katolikusok aránya is számottevő volt mindhárom községben – Hímen a lakosság több mint egynegyedét alkották). 2011-ben az összlakosság 59,8 %-a (841 fő) élt Perény, 23,4 %-a (329 fő) Hím, 16,8 %-a (237 fő) pedig Felsőlánc településrészen.

Történelem

Perényt 1220-ban "villa Peruen" néven említik először. 1295-ben "villa Perwen", 1316-ban "Purwen", 1317-ben "Peruen", 1318-ban "Purun", 1319-ben "Peren", 1329-ben "Pirin" néven szerepel a különböző írott forrásokban. Perény a magyar történelemben jelentős szerepet játszott Perényi család ősi fészke. Első ismert birtokosa a IV. László király idejében élt Perényi Imre, később 1299-ben az 1305-ben főúri rangot kapott Perényi Tamás birtoka. 1311-től Perényi János és Miklós a tulajdonos. A 15. századtól Nagyida várának uradalmához tartozott. 1427-ben 72 portát számláltak a faluban, ezzel a nagyobb települések közé tartozott mintegy 400 lakossal. 1553-ban már csak 24 portája volt, melyből 20 Perényi Gábor, 4 pedig Ferenc tulajdona. Lakói 1550 körül reformátusok lettek, római katolikus plébániáját 1761-ben alapították újra. 1948-ban magyar lakosságának több mint felét (57,3 %, a második legmagasabb kitelepítési arány Nagypaka után) kitelepítették (nagyrészt Városlődre) és magyarországi, valamint kelet-szlovákiai szlovák telepesek érkeztek ide. Hím 1294-ben "Heym" néven szerepel először. Neve valószínűleg német eredetű személynévből származik, az 1215-ben kelt váradi regestrum említ egy Heym comest. A falu valószínűleg a 11. – 12. században keletkezett. 1294-ben Hímy Benedek fia Tamás birtoka. 1329-ben Hímy Miklós fiai Beke és Imre, valamint Petényi comes fiai Tamás és Mátyás a tulajdonosok. 1427-ben Hímy Jakabnak három, Besenyőnek 7 portája volt a faluban. 1553-ban Perényi Ferenc tulajdona. A kezdetben német lakosságú falu a 16. század második felére teljesen elmagyarosodott. A 20. század elején a Katona-család volt legnagyobb birtokosa. Felsőláncot és Alsóláncot egyaránt 1267-ben említik először írásos források. Felsőláncnak 1427-ben 5 portája adózott. A 17. században a Gönyüi-család birtoka volt, majd később a Korláth-család kezére került. A 18. század elején csaknem teljesen elnéptelenedett és református magyarokkal, valamint görög katolikus vallású szlovákokkal telepítették újra. 1772-ben, mint kisnemesi községnek 13 földbirtokosa volt. 1828-ban 27 házában 189 lakosa volt. Mindhárom község 1881-ig Abaúj, majd 1881-1920 között Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1920-ban a trianoni határ megvonásával határközséggé váltak, Perény és Hím határának egy részét is elveszítette. 1938-45 között visszacsatolták őket Magyarországhoz. 1964-ben Perény és Hím Perény-Hím („Perín-Chym“) néven egyesült, majd 1991-ben Felsőláncot is az egyesített községhez csatolták. Az 1980-as években Hímben még négyosztályos magyar alapiskola, Felsőláncon és Hímben pedig magyar óvoda működött, ezek mára mind megszűntek.

Mai jelentősége

Perényben szlovák alapiskola és óvoda található. A község határában (Gombospusztánál) napkollektoros erőmű működik. Mindhárom településrészen található római katolikus templom – Perény Szentháromság-temploma eredetileg 13. századi gótikus építmény, melyet a 18. században barokkosítottak; Hím Szent Péter és Pál-temploma a 18. században barokk stílusban épült, Felsőlánc Szűz Máriának szentelt barokk-klasszicista temploma pedig 1776-ban. Perényen és Felsőláncon református templom, Hímben pedig 13. századi eredetű görög katolikus templom is található. Mindhárom településrészen több értékes népi építészeti emlék maradt fent. A felsőlánci Lánczy-kúria a 18. század végén épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PERÉNY. Perina. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Ura B. Meskó Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Enitzkéhez fél mértföldnyire, határja néhol sovány, réttyének fele sem igen jól termő, piatza is távol van, második osztálybéli. HÍM. Elegyes magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kassához más fél mértföldnyire, Perénynek filiája, határja közép termékenységű, piatzozása jó. LÁNCZ. Alsó, Felső, és Közép Láncz Három magyar falu Abaúj Várm. földes Uraik Lánczy és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Kanyapta vizéhez közel, Kassához mintegy más fél mértföldnyire, földgyeik jók, 2/3 része soványas, fájok van, réttyeik, legelőjök sem épen elég.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Perény, magyar falu, Abauj vmegyében, Kassához 5 órányira egy kies felemelkedett helyen: 908 kath., 6 evang., 97 ref., 45 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei néhol soványak, de általjában termékenyek. – Ezen helységet II. András ajándékozta Dobos Jánosnak, a fényes Perényi nemzets. ősatyjának. Mostani birtokosa a b. Meskó nemzets. Ut. p. Hidas-Németi. Him, (Hym, Hima), magyar-orosz falu, Abauj vmegyében, ut. p. Kassához 5 órányira: 300 r. kath., 115 g. kath., 8 zsidó lak. Kath. és görög sz.egyházak. Derék erdő. F. u. többen. Alsó-, Felső- és Közép-Láncz, három magyar falu, Abaúj vármegyében, a Kanyapta mocsár mellett, Kassához 5 órányira: 290 kath., 41 g. kath., 194 ref., 8 zsidó lak. Alsó és Közép-Lánczon ref. Felső Lánczon kath. szentegyház van. Rétjek, legelőjök bőséggel van az emlitett mocsárban; malmokat is birnak. F. u. a Lánczy nemzetség.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Innen délnyugatra, a Cserehát éjszaki hegyvonala alján Perény falut érjük.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felső-Láncz, 56 házzal és 326 magyar ajku lakossal. Him, 44 házzal és 282 magyar lakossal. Postája mindkettőnek Perény, távirója Nagy-Ida. Perény község körjegyzőség székhelye. Van 149 háza 1179 magyar lakosa, postája. Távirója: Hidas-Németi. Róm. kath. temploma Mátyás király korában épült, de 1746-ban ujjáalakitották. Földesura a báró Meskó család volt.

Magyar Katolikus Lexikon

Perény, v. Abaúj-Torna vm. (Perín, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepsi esp. ker-ében. - 1220: Puruen. 1332: már létezett. Tp-át Szentháromság tit-ra sztelték, a mait 1746: építették. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1761: alapították újra. Anyakönyvei 1762-től. Kegyura 1880: Zichy Rezsőné grné. Anyanyelve 1880: m. - Filiája 1915: Hím. Közig. Perényhím. - Lakói 1940: 1129 r.k., 68 g.k., 6 ev., 110 ref., 11 izr., össz. 1324; 2000: 910 r.k., össz. 1350. ** KTN I:187. - Schem. Cass. 1915:60; 2000:76. - Györffy I:131.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Perény. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Bélatanya, Gombospuszta. A község területe 5019 kat. hold, lélekszáma a visszacsalotáskor 1376. Him. Neve elsőnek 1475-ben bukkan fel s ezidőben a Himfy-család a földesura. Az összeomlás előtt a Katona-családnak volt itt birtoka. A község területe 845 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 297. Felsőlánc. A XVII. században merül fel neve elsőnek s ez időben a Gönyüi-család birtoka, majd a Korláth-család kezére kerül. A község területe 1350 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 365.