Perény - Hím

A község a Keleti-Cserehát északi lábánál, a Kanyapta-medence déli peremén fekvő, a Buzitát Kenyheccel összekötő országút mentén sorakozó három település közigazgatási egysége. Központja Perény, mely Szepsitől 21 km-re délkeletre, Kassától pedig 24 km-re délre fekszik. Perénytől 2 km-re nyugatra, az Ida-patak mentén található Hím, 4,5 km-re nyugatra pedig Felsőlánc. Perény 214, Hím 224, Felsőlánc pedig 115 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a község kiterjedt határa 190-324 méteres magasságban húzódik, legmagasabb pontja a Perénytől délre, a szlovák-magyar határon emelkedő Kavicsos-domb (324 m). Határának legnagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület, erdők csak az államhatár közvetlen szomszédságában maradtak fent (a Magyarország területén fekvő, Hernádpetritól északra húzódó kiterjedt Nagy-erdő határon átnyúló északi pereme). 2011-ben területének 76,5 százalékát (3175 ha) szántóföld, 8,1 százalékát (336 ha) rét és legelő, 5,0 százalékát (209 ha) erdő, 3,9 – 3,9 százalékát vízfelület (163 ha) és beépített terület (161 ha), 1,7 százalékát (69 ha) pedig kertek foglalták el. A Perénytől északra fekvő egykori Fekete-erdőt és a Miglécnémeti határánál húzódó Nemti-erdőt a 20. század első felében kiirtották, az északnyugatra elterülő egykori hatalmas Kanyapta-mocsarat pedig kiszárították. Perényt a 3315-ös út köti össze észak felé Gombospusztán keresztül (4,5 km) Nagyidával (7,5 km), a 3302-es út nyugat felé Felsőlánc és Alsólánc (6 km) érintésével Buzitával (8 km). Hím közlekedési szempontból zsákfalunak számít, a 3302-es útról elágazó bekötőúton közelíthető meg. Perényt mellékutak kötik össze Kenyheccel (6,5 km) és a schengeni határnyitás óta a magyarországi Hidasnémetivel (5,5 km). Perény-Hím nyugatról Buzita és Alsólánc, északnyugatról Szeszta és Komaróc, északról Nagyida, északkeletről Abaújszina, keletről Kenyhec és Miglécnémeti, délről pedig Hernádpetri, Hidasnémeti és Tornyosnémeti községekkel határos. Déli határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1964-ben alakult Perény és Hím községek egyesítésével. 1991-ben Felsőlánc község is csatlakozott Perény-Hímhez. Elődközségei kisközségként 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartoztak. 1920-ban a trianoni határ megvonásakor Perény területének 13,3 %-át (444 ha), Hím pedig 28,5 %-át (194 ha) elveszítette. Csehszlovákiához csatolásuk után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartoztak, majd a Kassa-vidéki járáshoz csatolták őket. 1938-1945 között mindhárom községet visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). A község 41,51 km²-es területe három kataszteri területre oszlik: Perény (28,88 km²), Hím (4,86 km²) és Felsőlánc (7,77 km²). Perény és Hím területe a trianoni határ megvonása óta nem változott, Felsőlánc határa ma is azonos az 1910-essel. Perény kataszteréhez tartozik Gombospuszta is, mely azonban ennek ellenére közigazgatásilag Nagyida településrészének számít.

Népesség

2011-ben Perény-Hím lakossága 1407 fő volt, melynek kétharmada (66,5 %) szlovák, valamivel több, mint egynegyede (28,5 %) pedig magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A magyar anyanyelvűek aránya (34,5 %) kevéssel meghaladta a magyar nemzetiségűekét. A rendszerváltás utáni két évtizedre a magyar nemzetiségűek arányának csökkenése (1991-2011 között 39,3 százalékról 28,2 százalékra) volt a jellemző, ezzel párhuzamosan a szlovákok aránya 60,3 %-ról 66,5 %-ra emelkedett. A korábban csaknem kizárólag magyarok lakta három község etnikai arculatát az 1948-as lakosságcsere változtatta meg alapvetően: Perény magyar lakosságának több, mint a felét kitelepítették, 1961-ben már csak lakosságának alig egyötöde (21,9 %) volt magyar nemzetiségű. Hím és Felsőlánc megőrizték magyar többségüket, Felsőláncon 1991-ben a lakosság 72,8 %-a vallotta magyarnak magát. Három elődközségének együttvéve 1910-ben 1813, 1921-ben 1681, 1938-ban pedig 2038, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosuk volt. Perény-Hím község 1991-2011 között folyamatosan vesztett népességéből – lakosságszáma 12,2 százalékkal, 1602 főről 1407-re csökkent. Ez a folyamat 2011 után megfordult, 2011-2017 között már 3,5 %-kal (1407-ről 1456 főre) nőtt a lakosság száma. 2011-ben Perény-Hím lakosságának 72,1 %-a volt római katolikus, 10,0 %-a református és 2,8 %-a görög katolikus vallású volt, a felekezeten kívüliek a lakosság 6,4 %-át tették ki. Elődközségei közül 1921-ben Perény és Hím római katolikus többségű volt, Felsőláncon a római katolikusok és a reformátusok aránya megegyezett, a görög katolikus kisebbség aránya pedig mindhárom községben számottevő volt – Hímen a lakosság több mint egynegyedét alkották. 2011-ben az összlakosság 59,8 százaléka (841 fő) élt Perény, 23,4 %-a (329 fő) Hím, 16,8 %-a (237 fő) pedig Felsőlánc településrészeken. A község népsűrűsége 2011-ben 33,9 fő/km2 volt, mely a járási átlag kevesebb mint fele. Ugyanakkor a Perény kataszteri területén fekvő Gombospuszta Nagyidához sorolt lakosságát – 2011-ben 257 fő – beszámítva ez az adat 40,1 fő/km2-re emelkedik.

Történelem

Perényt 1220-ban "villa Peruen" néven említik először az írásos források. 1295-ben "villa Perwen", 1318-ban Purwyn, 1332-ben pedig Peryn névalakban szerepelt az okiratokban. Neve szláv eredetű személynévből („Prven, Perven“) származik magyar névadással. A Perényi család birtoka volt a 13. század óta, a 14. század elején a főúri rangot nyert Perényi Tamás, majd 1311-től Perényi János és Miklós birtokában volt. A család a faluról vette nevét is. A 15. században Nagyida váruradalmához tartozott. 1427-ben 72 portája adózott, ezzel Abaúj vármegye népesebb települései közé tartozott. 1553-ban már csak 24 lakott porta volt a faluban, melynek akkor Perényi János és Miklós voltak a birtokosai. Lakói 1550 körül református hitre tértek, római katolikus plébániáját 1761-ben alapították újra. Templomát 1746-ban vette vissza Meskó Jakab a reformátusoktól. 1828-ban 138 háza és 1097 lakosa volt. A 19. század közepén a Meskó család volt a legnagyobb birtokos a községben. 1850-ben már jelentős számú zsidó lakosság (45 fő) is élt itt. 1869-ben 1194, 1880-ban 1268, 1890-ben 1179, 1900-ban 1239, 1910-ben pedig 1241 lakosa volt. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. 1890-ben már postahivatal is működött itt. 1880-ban 139, 1910-ben már 181 ház állt a faluban. A 20. század elején a Kanyapta-mocsár kiszárítása és tágas határa (melynek fele nagybirtok, fele pedig paraszti birtok volt) révén a környék egyik leggazdagabb parasztközségévé vált. 1920-ban a trianoni határ megvonásával határközséggé vált. Az első Csehszlovák Köztársaság idején folyamatosan növelte népességét: 1921-ben 1119, 1930-ben 1290, 1941-ben már 1376 lakosa volt. A házak száma 1941-re 233-ra nőtt. 1938 novemberétől 1945-ig újra magyar fennhatóság alá került. 1945 januárjában, a front átvonulásakor súlyos károkat szenvedett. 1948-ban magyar lakosságának több, mint felét (135 családot, a lakosság 57,3 százalékát kitelepítették (nagyrészt Városlődre) és magyarországi (elsősorban háromhutai), valamint kelet-szlovákiai szlovákokat telepítettek a helyükre. Ez volt a második legmagasabb kitelepítési arány Nagypaka után az összes szlovákiai magyar település közül. Kassa környékén Perény volt az egyedüli magyarok lakta település, melyet a „lakosságcsere“ komolyan érintett. A kitelepítés révén lakosságszáma több, mint egyharmadával csökkent: 1950-ben már csak 936 lakosa volt. 1961-ben 1096-an lakták, 1964-ben Hímmel egyesítették Perény-Hím néven. A csehszlovák-magyar határ lezárása az 1950-es években elvágta a település gazdasági kapcsolatait dél felé. Mezőgazdasági szövetkezetét 1949-ben alapították. Az 1960-as évek elején halastavakat hoztak létre Perény és Hím határában. Hím első írásos említése 1294-ből maradt fent „Heym“ névváltozatban. Neve magyar névadással, valószínűleg az 1215-ből adatolt Heym német eredetű személynévből keletkezett. Maga a falu valószínűleg a 11-12. században jött létre. 1406-ban Hem, 1427-ben Heem, 1630-ban pedig Hym névváltozatban szerepelt az okiratokban. 1294-ben Hímy Tamás birtoka volt, a 15. század elején is a Hímy család tulajdonában volt. 1332-ban már templomos hely volt, később egy itt működő kolostorról is említést tesznek középkori források. 1427-ben 10 portája adózott. 1553-ban Perényi Ferenc birtokában volt. A feltételezések szerint a középkorban németekből állt, akik azonban a 16. századra magyarrá váltak. A 16. században lakossága református hitre tért. 1720-ban 8 portája adózott. A 18. században görög katolikus vallású ruszinokkal és római katolikus magyarokkal telepítették újra. Templomát 1772-ben foglalták vissza a római katolikusok a reformátusoktól. 1828-ban 53 háza és 420 lakosa volt. 1850-ben 423, 1869-ben 293, 1880-ban 257, 1890-ben 282, 1900-ban 269, 1910-ben pedig 284 lakosa volt. 1880-ban 48, 1921-ben 55 ház állt a faluban. A 20. század elején a Katona család volt legnagyobb birtokosa. 1881-ig Abaúj, majd Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1921-ben 242, 1930-ban 289, 1941-ben pedig 308 lakosa volt. 1945 januárjában a front átvonulásakor súlyos károkat szenvedett. Mezőgazdasági szövetkezetét 1954-ben alapították. 1941-ben 63, 1990-ben 78 ház állt a faluban. 1950-ben 299, 1961-ben pedig 282 lakosa volt. 1964-ben Perénnyel egyesítették Perény-Hím (Perín-Chym) néven. Az 1980-as években még négyosztályos magyar alapiskolája és óvodája is volt, ezek mára megszűntek. Felsőláncot és Alsóláncot egyaránt 1267-ben említik először írásos források. Felsőláncnak 1427-ben 5 portája adózott. A 17. században a Gönyüi család birtoka volt, majd később a Korláth család birtokába került. A 18. század elején csaknem teljesen elnéptelenedett és református magyarokkal, valamint görög katolikus vallású szlovákokkal telepítették újra. 1772-ben, mint kisnemesi községnek 13 földbirtokosa volt. A 18. század végén a Lánczy családnak volt itt nagyobb birtoka, akik kastélyt is építettek itt. 1828-ban 27 háza és 189 lakosa volt. 1869-ben 385, 1880-ban 330, 1890-ben 326, 1900-ban 312, 1910-ben pedig 306 lakosa volt. 1880-ban 59, 1921-ben 62 háza volt. A 19. században a falu közvetlen déli szomszédságában még egy kisebb erdő húzódott, emlékét mára csak a Szálas határnév őrzi. Egykori szőlőművelésre utal a Szőlős-domb (Pustý vinohrad) domb neve. 1881-ig Abaúj, majd Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 320, 1930-ban 294, 1941-ben pedig 388 lakosa volt. A kastélytól nyugatra fekvő Középlánc és keletre eső Felsőlánc fokozatosan egybeépültek a 20. század első felében az egykori Lánczy-birtok felparcellázásával (az 1920-as évektől kezdve). Felsőlánc a szegény agrárfalvak közé tartozott a 20. század második feléig. 1938-45 között a községet visszacsatolták Magyarországhoz. 1950-ben 364, 1961-ben 357, 1970-ben 362, 1980-ban pedig 322 lakosa volt. 1941-ben 73, 1990-ben 76 ház állt a faluban, de házállománya a 20. század második felében csaknem teljesen kicserélődött. Magyar kisiskolája 1977-ben, óvodája pedig 1990-ben szűnt meg. 1991-ben Perény-Hím községhez csatolták, ekkor már csak 276-an lakták (helyi nemzeti bizottságát már 1971-ben egyesítették Perény-Hímével). 1964-ben Perény és Hím Perény-Hím („Perín-Chym“) néven egyesült, majd 1991-ben Felsőláncot is az egyesített községhez csatolták. 1967-ben téglagyárat létesítettek Perény-Hímben. Az 1960-as évektől az egyesített község lakosságának nagy része a Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozója lett. Az 1980-as években Hímben még négyosztályos magyar alapiskola, Felsőláncon és Hímben pedig magyar óvoda működött, ezek mára mind megszűntek. A községnek (zárójelben Felsőlánccal együtt) 1970-ben 1412 (1774), 1980-ban 1375 (1697), 1991-ben pedig 1602 lakosa volt. A község zászlaját és címerét 2007-ben fogadták el. 2006-ben lehetővé vált a határátkelés Perény és Hidasnémeti között a gyalogosok és kerékpárosok számára, majd 2008-ban a schengeni zónához való csatlakozással megszűntek a korábbi korlátozások is. Perény-Hím népessége 2001-ben 1506, 2011-ben 1407, 2017-ben pedig 1456 fő volt.

Mai jelentősége

Perényben szlovák alapiskola és óvoda található. A község határában (Gombospusztánál) napkollektoros erőmű működik. Mindhárom településrészen található római katolikus templom – Perény Szentháromság-temploma eredetileg 13. századi gótikus építmény, melyet a 18. században barokkosítottak; Hím Szent István-temploma a 18. században barokk stílusban épült, Felsőlánc Szűz Mária születésének szentelt barokk-klasszicista temploma pedig 1776-ban. Perényen és Felsőláncon református templom (előbbi a 20. század elején, utóbbi a 18. század végén épült), Hímben pedig 13. századi eredetű görög katolikus templom is található. Mindhárom településrészen több értékes népi építészeti emlék maradt fent. A felsőlánci Lánczy-kúria a 18. század végén épült klasszicista stílusban, korábban iskolaként használták.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PERÉNY. Perina. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Ura B. Meskó Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Enitzkéhez fél mértföldnyire, határja néhol sovány, réttyének fele sem igen jól termő, piatza is távol van, második osztálybéli. HÍM. Elegyes magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kassához más fél mértföldnyire, Perénynek filiája, határja közép termékenységű, piatzozása jó. LÁNCZ. Alsó, Felső, és Közép Láncz Három magyar falu Abaúj Várm. földes Uraik Lánczy és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Kanyapta vizéhez közel, Kassához mintegy más fél mértföldnyire, földgyeik jók, 2/3 része soványas, fájok van, réttyeik, legelőjök sem épen elég.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Perény, magyar falu, Abauj vmegyében, Kassához 5 órányira egy kies felemelkedett helyen: 908 kath., 6 evang., 97 ref., 45 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei néhol soványak, de általjában termékenyek. – Ezen helységet II. András ajándékozta Dobos Jánosnak, a fényes Perényi nemzets. ősatyjának. Mostani birtokosa a b. Meskó nemzets. Ut. p. Hidas-Németi. Him, (Hym, Hima), magyar-orosz falu, Abauj vmegyében, ut. p. Kassához 5 órányira: 300 r. kath., 115 g. kath., 8 zsidó lak. Kath. és görög sz.egyházak. Derék erdő. F. u. többen. Alsó-, Felső- és Közép-Láncz, három magyar falu, Abaúj vármegyében, a Kanyapta mocsár mellett, Kassához 5 órányira: 290 kath., 41 g. kath., 194 ref., 8 zsidó lak. Alsó és Közép-Lánczon ref. Felső Lánczon kath. szentegyház van. Rétjek, legelőjök bőséggel van az emlitett mocsárban; malmokat is birnak. F. u. a Lánczy nemzetség.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Innen délnyugatra, a Cserehát éjszaki hegyvonala alján Perény falut érjük.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Perény község körjegyzőség székhelye. Van 149 háza 1179 magyar lakosa, postája. Távirója: Hidas-Németi. Róm. kath. temploma Mátyás király korában épült, de 1746-ban ujjáalakitották. Földesura a báró Meskó család volt. Him, 44 házzal és 282 magyar lakossal. Postája Perény, távirója Nagy-Ida. Felső-Láncz, 56 házzal és 326 magyar ajku lakossal. Him, 44 házzal és 282 magyar lakossal. Postája mindkettőnek Perény, távirója Nagy-Ida.

Magyar Katolikus Lexikon

Perény, v. Abaúj-Torna vm. (Perín, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepsi esp. ker-ében. - 1220: Puruen. 1332: már létezett. Tp-át Szentháromság tit-ra sztelték, a mait 1746: építették. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1761: alapították újra. Anyakönyvei 1762-től. Kegyura 1880: Zichy Rezsőné grné. Anyanyelve 1880: m. - Filiája 1915: Hím. Közig. Perényhím. - Lakói 1940: 1129 r.k., 68 g.k., 6 ev., 110 ref., 11 izr., össz. 1324; 2000: 910 r.k., össz. 1350. ** KTN I:187. - Schem. Cass. 1915:60; 2000:76. - Györffy I:131.

Helységnévtár

Perény (Perina) [Megyes és Gombos p.], RK. 1034 Kassa, gk. 60 Szeszta, ág. 6 —, ref. 93 Szina, izr. 75 —. Hím (Hym), rk. 164 Perény. gk. 66 Szeszta, ref 10 Lánc, izr. 17 - . Lánc (Felső), rk. 124 Buzita, gk. 57 Szeszta, ág. 1 — , REF. 138 Tiszáninnen, izr. 10 Nagy-Ida.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Perény. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Bélatanya, Gombospuszta. A község területe 5019 kat. hold, lélekszáma a visszacsalotáskor 1376. Him. Neve elsőnek 1475-ben bukkan fel s ezidőben a Himfy-család a földesura. Az összeomlás előtt a Katona-családnak volt itt birtoka. A község területe 845 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 297. Felsőlánc. A XVII. században merül fel neve elsőnek s ez időben a Gönyüi-család birtoka, majd a Korláth-család kezére kerül. A község területe 1350 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 365.