SK
KS
.....

Perény

Településrész

címer zászló
1231 99% magyar 1910
1013 91% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Perín
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Abaúj-Torna vármegye
Csereháti járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Abaúj-Torna vármegye (sz: Kassa)
Csereháti járás (sz: Szepsi)
Más földrajzi nevek:
(Bélapuszta), Haraszt-domb, Hosszú-rét, Gombospuszta, (Fekete-erdő), (Kanyapta-mocsár), Kanyapta-patak, Kovácsos-domb, Mákosi-tábla, Malom-sánc
Koordináták:
48.53487977, 21.18777752
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
214 m
Körzethívószám:
+421 (0) 55
Irányítószám:
04474

A Keleti-Cserehát északi lábánál, a Kanyapta-medence déli peremén, a Buzita-Kenyhec országút mentén, Szepsitől 21 km-re délkeletre, Kassától 24 km-re délre, Perény-Hím község központja. Mellékút köti össze Nagyidával (7,5 km).

Közigazgatás

1964-ig önálló község, azóta Perény-Hím község településrésze és három kataszteri területének egyike. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásakor területének 13,3 %-át elveszítette, katasztere 33,32 km²-ről 28,88 km²-re csökkent (Magyarországon maradt határrészei ma Hidasnémetihez és Tornyosnémetihez tartoznak, ugyanakkor Tornyosnémeti határának egy részét Perényhez csatolták). Kataszteréhez tartozik a Nagyida településrészének számító Gombospuszta is.

Népesség

1910-ben 1241, 1921-ben 1119, 1938-ban pedig 1376, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Perény volt az 1945 utáni kitelepítések által leginkább sújtott községek egyike, 1948-ban magyar lakosságának 57,3 %-át kitelepítették és kelet-szlovákiai, valamint magyarországi szlovákokat telepítettek be, alapvetően megváltoztatva a település etnikai arculatát. 1961-ben már 1086 lakosának alig 21,9 %-a volt magyar nemzetiségű. 1921-ben lakosságának 85,8 %-a volt római katolikus, 9,6 %-a pedig református vallású. 2011-ben 841 állandó lakosa volt, itt élt a község lakosságának 59,8 %-a.

Történelem

Perényt 1220-ban "villa Peruen" néven említik először. 1295-ben "villa Perwen", 1316-ban "Purwen", 1317-ben "Peruen", 1318-ban "Purun", 1319-ben "Peren", 1329-ben "Pirin" néven szerepel a különböző írott forrásokban. Perény a magyar történelemben jelentős szerepet játszott Perényi család ősi fészke. Első ismert birtokosa a IV. László király idejében élt Perényi Imre, később 1299-ben az 1305-ben főúri rangot kapott Perényi Tamás birtoka. 1311-től Perényi János és Miklós a tulajdonos. A 15. századtól Nagyida várának uradalmához tartozott. 1427-ben 72 portát számláltak a faluban, ezzel a nagyobb települések közé tartozott mintegy 400 lakossal. 1553-ban már csak 24 portája volt, melyből 20 Perényi Gábor, 4 pedig Ferenc tulajdona. Lakói 1550 körül reformátusok lettek, római katolikus plébániáját 1761-ben alapították újra. 1948-ban magyar lakosságának több mint felét (57,3 %, a második legmagasabb kitelepítési arány Nagypaka után) kitelepítették (nagyrészt Városlődre) és magyarországi, valamint kelet-szlovákiai szlovák telepesek érkeztek ide.

Mai jelentősége

A község központi településrészei, itt található a községi hivatal és a (szlovák tannyelvű) alapiskola és óvoda is. Szentháromságnak szentelt római katolikus temploma eredetileg 13. századi gótikus építmény, melyet a 18. században barokkosítottak. A településrészen református templom is található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PERÉNY. Perina. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Ura B. Meskó Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Enitzkéhez fél mértföldnyire, határja néhol sovány, réttyének fele sem igen jól termő, piatza is távol van, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Perény, magyar falu, Abauj vmegyében, Kassához 5 órányira egy kies felemelkedett helyen: 908 kath., 6 evang., 97 ref., 45 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei néhol soványak, de általjában termékenyek. – Ezen helységet II. András ajándékozta Dobos Jánosnak, a fényes Perényi nemzets. ősatyjának. Mostani birtokosa a b. Meskó nemzets. Ut. p. Hidas-Németi.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Innen délnyugatra, a Cserehát éjszaki hegyvonala alján Perény falut érjük.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Perény község körjegyzőség székhelye. Van 149 háza 1179 magyar lakosa, postája. Távirója: Hidas-Németi. Róm. kath. temploma Mátyás király korában épült, de 1746-ban ujjáalakitották. Földesura a báró Meskó család volt.

Magyar Katolikus Lexikon

Perény, v. Abaúj-Torna vm. (Perín, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepsi esp. ker-ében. - 1220: Puruen. 1332: már létezett. Tp-át Szentháromság tit-ra sztelték, a mait 1746: építették. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1761: alapították újra. Anyakönyvei 1762-től. Kegyura 1880: Zichy Rezsőné grné. Anyanyelve 1880: m. - Filiája 1915: Hím. Közig. Perényhím. - Lakói 1940: 1129 r.k., 68 g.k., 6 ev., 110 ref., 11 izr., össz. 1324; 2000: 910 r.k., össz. 1350. ** KTN I:187. - Schem. Cass. 1915:60; 2000:76. - Györffy I:131.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Perény. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Bélatanya, Gombospuszta. A község területe 5019 kat. hold, lélekszáma a visszacsalotáskor 1376.

Névelőfordulások
1220
villa Peruen
1295
villa Perwen
1316
Purwen
1317
Peruen
1318
Purun
1319
Peren
1329
Pirin
1773
Pereny, Perina
1786
Perény, Perina
1808
Perény, Peříňa, Perýňa
1863
Perény
1920
Perény, Perina
1927
Perín, Perény
1938
Perény
1945
Perín, Perény
1948
Perín

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 1195 94%
szlovákok 31 2%
németek 5 0%
egyéb 37 3%
összlétszám 1268
magyarok 1231 99%
szlovákok 7 1%
németek 3 0%
egyéb 0 0%
összlétszám 1241
magyarok 1013 91%
szlovákok 34 3%
németek 0 0%
egyéb 72 6%
összlétszám 1119
Mai közigazgatás

Bejelentések