Perény

Perény a Keleti-Cserehát északi lábánál, a Kanyapta-medence déli peremén, 214 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Szepsitől 21 km-re délkeletre, Kassától pedig 24 km-re délre. Perény-Hím község közigazgatási központja, az azt alkotó három település közül a legnagyobb és legnépesebb. Tőle délre, a magyar-szlovák határon emelkedik a 324 méter magas Kavicsos-domb. Orsós alaprajzú település, mely a 20. század folyamán a kivezető utak mentén észak, kelet és nyugat felé terjeszkedett. Kiterjedt kataszteri területének (mely az egyesített Perény-Hím község határának 69,6 százalékát teszi ki) túlnyomó részét az egykori Kanyapta-mocsár szántófölddé alakított területe foglalja el. Perényt a 3315-ös út köti össze észak felé Gombospusztán keresztül (4,5 km) Nagyidával (7,5 km), a 3302-es út nyugat felé Felsőlánc és Alsólánc (6 km) érintésével Buzitával (8 km), továbbá mellékutak kapcsolják össze Kenyheccel (6,5 km) és a schengeni határnyitás óta a magyarországi Hidasnémetivel (5,5 km).

Közigazgatás

1964-ig önálló község, azóta Perény-Hím község településrésze és három kataszteri területének egyike. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásakor területének 13,3 %-át elveszítette, katasztere 33,32 km²-ről 28,88 km²-re csökkent (Magyarországon maradt határrészei ma Hidasnémetihez és Tornyosnémetihez tartoznak, ugyanakkor Tornyosnémeti határának Csehszlovákiához került részét Perényhez csatolták). Kataszteréhez tartozik a Nagyida településrészének számító Gombospuszta is.

Népesség

Perény településrész népessége 2011-ben 841 fő volt, itt élt az egyesített község lakosságának 59,8 százaléka. 1941-ben érte el népességének maximumát, ekkor 1376 lakosa volt, ez a szám azonban drasztikusan lecsökkent az 1948-as lakosságcsere révén (1950-re 936 főre), mely egyben alapvetően megváltoztatta a település etnikai arculatát (a magyar lakosság több, mint felét kitelepítették). Az 1910-ben még csaknem kizárólag, 1921-ben pedig 90,5 százalékban magyarok lakta Perény 1961-re szlovák többségűvé vált, ekkor már csak lakosságának egyötöde (21,6 %) vallotta magyarnak magát. A településrész népessége 1970-2011 között csaknem egynegyedével csökkent (1970-ben 1096, 1991-ben 937, 2001-ben már csak 874 lakosa volt). 1921-ben lakosságának 85,8 %-a volt római katolikus, 9,6 %-a pedig református vallású. 1880-ban még népes izraelita vallású közösség is élt Perényben (75 fő, a lakosság 5,9 százaléka), számuk azonban 1921-re 11 főre (1,0 %) csökkent. A görög katolikusok aránya 1880-ban 4,7 % volt, ez az arány 1921-re 3,4 százalékra csökkent.

Történelem

Perényt 1220-ban "villa Peruen" néven említik először az írásos források. 1295-ben "villa Perwen", 1318-ban Purwyn, 1332-ben pedig Peryn névalakban szerepelt az okiratokban. Neve szláv eredetű személynévből („Prven, Perven“) származik magyar névadással. A Perényi család birtoka volt a 13. század óta, a 14. század elején a főúri rangot nyert Perényi Tamás, majd 1311-től Perényi János és Miklós birtokában volt. A család a faluról vette nevét is. A 15. században Nagyida váruradalmához tartozott. 1427-ben 72 portája adózott, ezzel Abaúj vármegye népesebb települései közé tartozott. 1553-ban már csak 24 lakott porta volt a faluban, melynek akkor Perényi János és Miklós voltak a birtokosai. Lakói 1550 körül református hitre tértek, római katolikus plébániáját 1761-ben alapították újra. Templomát 1746-ban vette vissza Meskó Jakab a reformátusoktól. 1828-ban 138 háza és 1097 lakosa volt. A 19. század közepén a Meskó család volt a legnagyobb birtokos a községben. 1850-ben már jelentős számú zsidó lakosság (45 fő) is élt itt. 1869-ben 1194, 1880-ban 1268, 1890-ben 1179, 1900-ban 1239, 1910-ben pedig 1241 lakosa volt. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. 1890-ben már postahivatal is működött itt. 1880-ban 139, 1910-ben már 181 ház állt a faluban. A 20. század elején a Kanyapta-mocsár kiszárítása és tágas határa (melynek fele nagybirtok, fele pedig paraszti birtok volt) révén a környék egyik leggazdagabb parasztközségévé vált. 1920-ban a trianoni határ megvonásával határközséggé vált. Az első Csehszlovák Köztársaság idején folyamatosan növelte népességét: 1921-ben 1119, 1930-ben 1290, 1941-ben már 1376 lakosa volt. A házak száma 1941-re 233-ra nőtt. 1938 novemberétől 1945-ig újra magyar fennhatóság alá került. 1945 januárjában, a front átvonulásakor súlyos károkat szenvedett. 1948-ban magyar lakosságának több, mint felét (135 családot, a lakosság 57,3 százalékát kitelepítették (nagyrészt Városlődre) és magyarországi (elsősorban háromhutai), valamint kelet-szlovákiai szlovákokat telepítettek a helyükre. Ez volt a második legmagasabb kitelepítési arány Nagypaka után az összes szlovákiai magyar település közül. Kassa környékén Perény volt az egyedüli magyarok lakta település, melyet a „lakosságcsere“ komolyan érintett. A kitelepítés révén lakosságszáma több, mint egyharmadával csökkent: 1950-ben már csak 936 lakosa volt. 1961-ben 1096-an lakták, 1964-ben Hímmel egyesítették Perény-Hím néven. A csehszlovák-magyar határ lezárása az 1950-es években elvágta a település gazdasági kapcsolatait dél felé. Mezőgazdasági szövetkezetét 1949-ben alapították. Az 1960-as évek elején halastavakat hoztak létre Perény és Hím határában.

Mai jelentősége

A község központi településrésze, itt található a községi hivatal, valamint a (szlovák tannyelvű) alapiskola és óvoda is. A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg a 13. században épült gótikus stílusban, 1746-ban barokk stílusban újjáépítették. Református temploma a 20. század elején épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PERÉNY. Perina. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Ura B. Meskó Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Enitzkéhez fél mértföldnyire, határja néhol sovány, réttyének fele sem igen jól termő, piatza is távol van, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Perény, magyar falu, Abauj vmegyében, Kassához 5 órányira egy kies felemelkedett helyen: 908 kath., 6 evang., 97 ref., 45 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei néhol soványak, de általjában termékenyek. – Ezen helységet II. András ajándékozta Dobos Jánosnak, a fényes Perényi nemzets. ősatyjának. Mostani birtokosa a b. Meskó nemzets. Ut. p. Hidas-Németi.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Innen délnyugatra, a Cserehát éjszaki hegyvonala alján Perény falut érjük.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Perény község körjegyzőség székhelye. Van 149 háza 1179 magyar lakosa, postája. Távirója: Hidas-Németi. Róm. kath. temploma Mátyás király korában épült, de 1746-ban ujjáalakitották. Földesura a báró Meskó család volt.

Magyar Katolikus Lexikon

Perény, v. Abaúj-Torna vm. (Perín, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepsi esp. ker-ében. - 1220: Puruen. 1332: már létezett. Tp-át Szentháromság tit-ra sztelték, a mait 1746: építették. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1761: alapították újra. Anyakönyvei 1762-től. Kegyura 1880: Zichy Rezsőné grné. Anyanyelve 1880: m. - Filiája 1915: Hím. Közig. Perényhím. - Lakói 1940: 1129 r.k., 68 g.k., 6 ev., 110 ref., 11 izr., össz. 1324; 2000: 910 r.k., össz. 1350. ** KTN I:187. - Schem. Cass. 1915:60; 2000:76. - Györffy I:131.

Helységnévtár

Perény (Perina) [Megyes és Gombos p.], RK. 1034 Kassa, gk. 60 Szeszta, ág. 6 —, ref. 93 Szina, izr. 75 —.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Perény. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Bélatanya, Gombospuszta. A község területe 5019 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1376.