SK
KS
.....

Felsőlánc

Településrész

címer zászló
299 98% magyar 1910
299 93% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Vyšný Lánec
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Abaúj-Torna vármegye
Csereháti járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Abaúj-Torna vármegye (sz: Kassa)
Csereháti járás (sz: Szepsi)
Más földrajzi nevek:
Köves-domb, Ortván-domb
Koordináták:
48.52922448, 21.12876892
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
214 m
Körzethívószám:
+421 (0) 55
Irányítószám:
04474

A település Keleti-Cserehát északi lábánál, az Ida-patak partján, a Kanyapta-medence déli peremén, a Buzita-Kenyhec országút mentén fekszik, Perénytől 5 km-re nyugatra, Buzitától 4 km-re keletre, Alsólánc keleti szomszédságában. Nyugatról Alsólánc, délnyugatról Buzita, északról Perény, keletről Hím, délkeletről pedig Hernádpetri és Hidasnémeti kataszterével határos. Délkeleti határa egyben államhatárt képez Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

1991-ig önálló község, azóta Perény-Hím község településrésze és három kataszteri területének egyike. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). Területe (7,77 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 306, 1921-ben 320, 1938-ban pedig 365, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának 42,2-42,2 %-a volt római katolikus és református vallású, a görög katolikusok aránya 14,7 % volt. 1991-ben 276 lakosa volt, a lakosság több mint háromnegyede (72,8 %) volt magyar nemzetiségű, a római katolikus vallásúak aránya 53,6 %, a reformátusoké 42,8 % volt. 2011-ben 237 állandó lakosa volt, itt élt a község összlakosságának 16,8 %-a.

Történelem

Felsőláncot és Alsóláncot egyaránt 1267-ben említik először írásos források. Felsőláncnak 1427-ben 5 portája adózott. A 17. században a Gönyüi-család birtoka volt, majd később a Korláth-család kezére került. A 18. század elején csaknem teljesen elnéptelenedett és református magyarokkal, valamint görög katolikus vallású szlovákokkal telepítették újra. 1772-ben, mint kisnemesi községnek 13 földbirtokosa volt. 1828-ban 27 házában 189 lakosa volt. 1881-ig Abaúj, majd Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1991-ben Perény-Hím községhez csatolták. Magyar kisiskolája 1977-ben, óvodája pedig 1990-ben szűnt meg.

Mai jelentősége

Szűz Máriának szentelt barokk-klasszicista temploma 1776-ban épült. Református temploma 19. századi klasszicista építmény. A Lánczy-kúria a 18. század végén épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LÁNCZ. Alsó, Felső, és Közép Láncz Három magyar falu Abaúj Várm. földes Uraik Lánczy és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Kanyapta vizéhez közel, Kassához mintegy más fél mértföldnyire, földgyeik jók, 2/3 része soványas, fájok van, réttyeik, legelőjök sem épen elég.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Alsó-, Felső- és Közép-Láncz, három magyar falu, Abaúj vármegyében, a Kanyapta mocsár mellett, Kassához 5 órányira: 290 kath., 41 g. kath., 194 ref., 8 zsidó lak. Alsó és Közép-Lánczon ref. Felső Lánczon kath. szentegyház van. Rétjek, legelőjök bőséggel van az emlitett mocsárban; malmokat is birnak. F. u. a Lánczy nemzetség.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felső-Láncz, 56 házzal és 326 magyar ajku lakossal. Him, 44 házzal és 282 magyar lakossal. Postája mindkettőnek Perény, távirója Nagy-Ida. Perény község körjegyzőség székhelye. Van 149 háza 1179 magyar lakosa, postája. Távirója: Hidas-Németi. Róm. kath. temploma Mátyás király korában épült, de 1746-ban ujjáalakitották. Földesura a báró Meskó család volt.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsőlánc. A XVII. században merül fel neve elsőnek s ez időben a Gönyüi-család birtoka, majd a Korláth-család kezére kerül. A község területe 1350 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 365.

Névelőfordulások
1267
Lanchi
1590
Felső Lácz
1635
Thott Lancz
1638
Tót Láncz
1773
Felső-K[özép]-Láncz, , W[issny] Stredny Lancz
1786
Felschő-Lanz
1808
Felső-Lancz
1863
Felsőlánc
1920
Vyšný Lánc
1927
Vyšný Lánc, Felső-Lánc
1938
Felsőlánc
1945
Vyšný Lánc, Felső-Lánc
1948
Vyšný Lánec

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 307 93%
szlovákok 13 4%
egyéb 10 3%
összlétszám 330
magyarok 299 98%
szlovákok 7 2%
egyéb 0 0%
összlétszám 306
magyarok 299 93%
szlovákok 1 0%
egyéb 20 6%
összlétszám 320
Mai közigazgatás

Bejelentések