Felsőlánc

A település Keleti-Cserehát északi lábánál, az Ida-patak partján, a Kanyapta-medence déli peremén, a Buzitát Perénnyel összekötő 3302-es országút mentén fekszik, 215 méteres tengerszint feletti magasságban, Perénytől 5 km-re nyugatra, Buzitától 4 km-re keletre, Alsólánc keleti szomszédságában. Felsőlánctól délre emelkednek a Szőlős (Pustý vinohrad, 300 m) és az Ortványdomb (Ortváň, 297 m) magaslatai. Határa az egyesített község területének 18,7 százalékát teszi ki, túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület, erdőt csak délkeleti határánál találunk (a magyarországi Nagy-erdő határon átnyúló részét). Nyugatról Alsólánc, délnyugatról Buzita, északról Perény, keletről Hím, délkeletről pedig Hernádpetri és Hidasnémeti kataszterével határos. Délkeleti határa egyben államhatárt képez Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

1991-ig önálló község, azóta Perény-Hím község településrésze és három kataszteri területének egyike. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). Területe (1910-ben és 2011-ben is 7,77 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Felsőláncnak 2011-ben 237 állandó lakosa volt, itt élt a község összlakosságának 16,8 %-a. Népessége 1880-1980 között viszonylag stabilan (294-362 fő között) alakult, Perény-Hímhez csatolása óta azonban folyamatosan csökken a lakosság száma (1980 óta népességének több, mint egynegyedét elvesztette, 1980-2011 között 322 főről 237 főre csökkent). 1921-ben csaknem teljes lakossága (93,4 %) magyar nemzetiségű volt, magyar többségét megőrizte a 20. század során (1991-ben a lakosság 72,8 százaléka magyarnak vallotta magát). 1921-ben a római katolikusok és a reformátusok aránya (42,2 %) megegyezett a községben, a görög katolikusok aránya ekkor 14,7 % volt. 1991-ben a római katolikusok a lakosság 53,6 %,-át, a reformátusok 42,8 %-át tették ki.

Történelem

Felsőláncot és Alsóláncot egyaránt 1267-ben említik először írásos források. Felsőláncnak 1427-ben 5 portája adózott. A 17. században a Gönyüi család birtoka volt, majd később a Korláth család birtokába került. A 18. század elején csaknem teljesen elnéptelenedett és református magyarokkal, valamint görög katolikus vallású szlovákokkal telepítették újra. 1772-ben, mint kisnemesi községnek 13 földbirtokosa volt. A 18. század végén a Lánczy családnak volt itt nagyobb birtoka, akik kastélyt is építettek itt. 1828-ban 27 háza és 189 lakosa volt. 1869-ben 385, 1880-ban 330, 1890-ben 326, 1900-ban 312, 1910-ben pedig 306 lakosa volt. 1880-ban 59, 1921-ben 62 háza volt. A 19. században a falu közvetlen déli szomszédságában még egy kisebb erdő húzódott, emlékét mára csak a Szálas határnév őrzi. Egykori szőlőművelésre utal a Szőlős-domb (Pustý vinohrad) domb neve. 1881-ig Abaúj, majd Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 320, 1930-ban 294, 1941-ben pedig 388 lakosa volt. A kastélytól nyugatra fekvő Középlánc és keletre eső Felsőlánc fokozatosan egybeépültek a 20. század első felében az egykori Lánczy-birtok felparcellázásával (az 1920-as évektől kezdve). Felsőlánc a szegény agrárfalvak közé tartozott a 20. század második feléig. 1938-45 között a községet visszacsatolták Magyarországhoz. 1950-ben 364, 1961-ben 357, 1970-ben 362, 1980-ban pedig 322 lakosa volt. 1941-ben 73, 1990-ben 76 ház állt a faluban, de házállománya a 20. század második felében csaknem teljesen kicserélődött. Magyar kisiskolája 1977-ben, óvodája pedig 1990-ben szűnt meg. 1991-ben Perény-Hím községhez csatolták, ekkor már csak 276-an lakták (helyi nemzeti bizottságát már 1971-ben egyesítették Perény-Hímével).

Mai jelentősége

Szűz Máriának szentelt barokk-klasszicista temploma 1776-ban épült. Református temploma a 18. század végén épült klasszicista stílusban, tornyát 1893-ban emelték. A Lánczy-kúria (korábban iskola) szintén klasszicista stílusban épült a 18. század végén.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LÁNCZ. Alsó, Felső, és Közép Láncz Három magyar falu Abaúj Várm. földes Uraik Lánczy és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Kanyapta vizéhez közel, Kassához mintegy más fél mértföldnyire, földgyeik jók, 2/3 része soványas, fájok van, réttyeik, legelőjök sem épen elég.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Alsó-, Felső- és Közép-Láncz, három magyar falu, Abaúj vármegyében, a Kanyapta mocsár mellett, Kassához 5 órányira: 290 kath., 41 g. kath., 194 ref., 8 zsidó lak. Alsó és Közép-Lánczon ref. Felső Lánczon kath. szentegyház van. Rétjek, legelőjök bőséggel van az emlitett mocsárban; malmokat is birnak. F. u. a Lánczy nemzetség.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felső-Láncz, 56 házzal és 326 magyar ajku lakossal. Him, 44 házzal és 282 magyar lakossal. Postája mindkettőnek Perény, távirója Nagy-Ida. Perény község körjegyzőség székhelye. Van 149 háza 1179 magyar lakosa, postája. Távirója: Hidas-Németi. Róm. kath. temploma Mátyás király korában épült, de 1746-ban ujjáalakitották. Földesura a báró Meskó család volt.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsőlánc. A XVII. században merül fel neve elsőnek s ez időben a Gönyüi-család birtoka, majd a Korláth-család kezére kerül. A község területe 1350 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 365.