SK
KS
.....

Hím

Településrész

címer zászló
276 97% magyar 1910
236 98% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Chym
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Abaúj-Torna vármegye
Csereháti járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Abaúj-Torna vármegye (sz: Kassa)
Csereháti járás (sz: Szepsi)
Más földrajzi nevek:
Himi-halastó
Koordináták:
48.52979288, 21.16413116
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
214 m
Körzethívószám:
+421 (0) 55
Irányítószám:
04474

A település Keleti-Cserehát északi lábánál, az Ida-patak partján, a Kanyapta-medence déli peremén fekszik, Perénytől 2,5 km-re nyugatra, Buzitától 7 km-re keletre. A Buzita-Perény országútról leágazó 0,5 km-es bekötőúton közelíthető meg. Területének mintegy egyötödét erdő borítja. Nyugatról Felsőlánc, északról és keletről Perény, délről pedig Hernádpetri kataszterével határos. Déli határa egyben államhatárt képez Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

1964-ig önálló község, azóta Perény-Hím község településrésze és három kataszteri területének egyike. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásakor területének 28,5 %-át elveszítette, katasztere 6,80 km²-ről 4,86 km²-re csökkent (Magyarországon maradt határrészei ma – exklávéként – Hernádpetri községhez tartoznak).

Népesség

1910-ben 284, 1921-ben 242, 1938-ban pedig 297, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának 69,4 %-a volt római katolikus, 27,7 %-a pedig görög katolikus vallású. 2011-ben 329 állandó lakosa volt, itt élt a község összlakosságának 23,4 %-a.

Történelem

Hím 1294-ben "Heym" néven szerepel először. Neve valószínűleg német eredetű személynévből származik, az 1215-ben kelt váradi regestrum említ egy Heym comest. A falu valószínűleg a 11. – 12. században keletkezett. 1294-ben Hímy Benedek fia Tamás birtoka. 1329-ben Hímy Miklós fiai Beke és Imre, valamint Petényi comes fiai Tamás és Mátyás a tulajdonosok. 1427-ben Hímy Jakabnak három, Besenyőnek 7 portája volt a faluban. 1553-ban Perényi Ferenc tulajdona. A kezdetben német lakosságú falu a 16. század második felére teljesen elmagyarosodott. A 20. század elején a Katona-család volt legnagyobb birtokosa. 1881-ig Abaúj, majd Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1964-ben Perénnyel egyesítették Perény-Hím (Perín-Chym) néven. Az 1980-as években még négyosztályos magyar alapiskolája és óvodája is volt, ezek mára megszűntek.

Mai jelentősége

Szent Péternek és Pálnak szentelt római katolikus temploma a 18. században barokk stílusban épült. Görög katolikus temploma 13. századi eredetű.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HÍM. Elegyes magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kassához más fél mértföldnyire, Perénynek filiája, határja közép termékenységű, piatzozása jó.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Him, (Hym, Hima), magyar-orosz falu, Abauj vmegyében, ut. p. Kassához 5 órányira: 300 r. kath., 115 g. kath., 8 zsidó lak. Kath. és görög sz.egyházak. Derék erdő. F. u. többen.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Him. Neve elsőnek 1475-ben bukkan fel s ezidőben a Himfy-család a földesura. Az összeomlás előtt a Katona-családnak volt itt birtoka. A község területe 845 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 297.

Névelőfordulások
1294
Heym
1773
Him, Hima
1786
Him, Hima
1808
Him, Hyma
1863
Hym
1873
Hím
1877
Him
1892
Hym
1907
Hím
1920
Him
1938
Hím
1945
Him
1948
Chym

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 239 93%
szlovákok 8 3%
egyéb 10 4%
összlétszám 257
magyarok 276 97%
szlovákok 8 3%
egyéb 0 0%
összlétszám 284
magyarok 236 98%
szlovákok 5 2%
egyéb 1 0%
összlétszám 242
Mai közigazgatás

Bejelentések