Hím

A település Keleti-Cserehát északi lábánál, az Ida-patak partján, a Kanyapta-medence déli peremén fekszik, 224 méteres tengerszint feletti magasságban, Perénytől 2,5 km-re nyugatra, Buzitától pedig 7 km-re keletre. A Buzita-Perény országútról leágazó 0,5 km-es bekötőúton közelíthető meg. Hím egyetlen, mintegy 800 m hosszú főutcából álló útifalu. Kataszteri területének mintegy egyötödét erdő borítja. Területe az egyesített község határának 11,7 százalékát teszi ki. Nyugatról Felsőlánc, északról és keletről Perény, délről pedig Hernádpetri kataszterével határos. Déli határa egyben államhatárt képez Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

1964-ig önálló község, azóta Perény-Hím község településrésze és három kataszteri területének egyike. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásakor területének 28,5 %-át elveszítette, katasztere 6,80 km²-ről 4,86 km²-re csökkent (Magyarországon maradt határrészei ma – exklávéként – Hernádpetri községhez tartoznak).

Népesség

Hím településrésznek 2011-ben 329 állandó lakosa volt, itt élt a község összlakosságának 23,4 százaléka. 18. században betelepített ruszin lakossága a 19. századra elmagyarosodott, a 20. század elejére csaknem kizárólag magyar népességű faluvá vált. 1921-ben lakosságának 97,5 százaléka, 1961-ben pedig 70,6 százaléka volt magyar nemzetiségű. 1921-ben lakosságának 69,4 %-a volt római katolikus, 27,7 %-a pedig görög katolikus vallású, az izraelita vallásúak aránya az 1880-as 6,6 %-ról (10 fő) 2,0 %-ra (5 fő) csökkent. Hím 1850-1869 között népességének több, mint egynegyedét elvesztette (423 főről 293 főre csökkent), az ezután következő száz év alatt viszont viszonylag stabilan, 242-308 fő között alakult lakosságszáma. Önállóságának elvesztése óta kismértékben (1961-2011 között 14,9 százalékkal, 282 főről 329 főre) növelte népességét.

Történelem

Hím első írásos említése 1294-ből maradt fent „Heym“ névváltozatban. Neve magyar névadással, valószínűleg az 1215-ből adatolt Heym német eredetű személynévből keletkezett. Maga a falu valószínűleg a 11-12. században jött létre. 1406-ban Hem, 1427-ben Heem, 1630-ban pedig Hym névváltozatban szerepelt az okiratokban. 1294-ben Hímy Tamás birtoka volt, a 15. század elején is a Hímy család tulajdonában volt. 1332-ban már templomos hely volt, később egy itt működő kolostorról is említést tesznek középkori források. 1427-ben 10 portája adózott. 1553-ban Perényi Ferenc birtokában volt. A feltételezések szerint a középkorban németekből állt, akik azonban a 16. századra magyarrá váltak. A 16. században lakossága református hitre tért. 1720-ban 8 portája adózott. A 18. században görög katolikus vallású ruszinokkal és római katolikus magyarokkal telepítették újra. Templomát 1772-ben foglalták vissza a római katolikusok a reformátusoktól. 1828-ban 53 háza és 420 lakosa volt. 1850-ben 423, 1869-ben 293, 1880-ban 257, 1890-ben 282, 1900-ban 269, 1910-ben pedig 284 lakosa volt. 1880-ban 48, 1921-ben 55 ház állt a faluban. A 20. század elején a Katona család volt legnagyobb birtokosa. 1881-ig Abaúj, majd Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1921-ben 242, 1930-ban 289, 1941-ben pedig 308 lakosa volt. 1945 januárjában a front átvonulásakor súlyos károkat szenvedett. Mezőgazdasági szövetkezetét 1954-ben alapították. 1941-ben 63, 1990-ben 78 ház állt a faluban. 1950-ben 299, 1961-ben pedig 282 lakosa volt. 1964-ben Perénnyel egyesítették Perény-Hím (Perín-Chym) néven. Az 1980-as években még négyosztályos magyar alapiskolája és óvodája is volt, ezek mára megszűntek.

Mai jelentősége

Szent István tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. században barokk stílusban épült egy középkori templom helyén. Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 13. századi eredetű.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HÍM. Elegyes magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kassához más fél mértföldnyire, Perénynek filiája, határja közép termékenységű, piatzozása jó.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Him, (Hym, Hima), magyar-orosz falu, Abauj vmegyében, ut. p. Kassához 5 órányira: 300 r. kath., 115 g. kath., 8 zsidó lak. Kath. és görög sz.egyházak. Derék erdő. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Him, 44 házzal és 282 magyar lakossal. Postája Perény, távirója Nagy-Ida.

Helységnévtár

Hím (Hym), rk. 164 Perény. gk. 66 Szeszta, ref 10 Lánc, izr. 17 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Him. Neve elsőnek 1475-ben bukkan fel s ezidőben a Himfy-család a földesura. Az összeomlás előtt a Katona-családnak volt itt birtoka. A község területe 845 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 297.