Kassaújfalu

Kassaújfalu az Alsó-Tarca-dombság délnyugati részén fekszik, 296 méteres tengerszint feletti magasságban, a 19-es (Kassát Gálszécsen át Nagymihállyal összekötő, korábban 50-es számú) főút mentén, Kassa központjától 5 km-re keletre. A régi kassa-ungvári országút a Hernádot elhagyva a Szoros nevű kaptatón több mint száz métert emelkedik, majd leereszkedik a Tarca völgyébe, ennek az emelkedőnek a legmagasabb pontjánál helyezkedik el Kassaújfalu. Bővebben

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Kassa városrésze; a Dargói Hősök-lakóteleppel együtt 1996 óta alkotja a Kassa-III. járást. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1938 és 1945-1960 között a Kassai, 1960-1968 között pedig a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Bővebben

Népesség

2011-ben Kassaújfalunak 2571 lakosa volt, a lakosság 81,8 %-a vallotta magát szlovák, 7,5 %-a pedig roma nemzetiségűnek, 7,7 % nem nyilatkozott nemzetiségéről. A település már a 19. században is túlnyomórészt szlovák lakosságú volt, a magyar nemzetiségűek aránya 1910-ben is csak 3,5 % volt. 2011-ben a lakosság 1,6 %-a (41 fő) vallotta magát magyarnak. Bővebben

Történelem

Első írásos említése során 1297-ben már mai nevén, Cassa Uj Falu formában szerepelt. Nevét az magyarázza, hogy eredetileg Kassa határában alapított új település volt. Már a középkorban templomos falu volt, Szent László tiszteletére szentelt temploma 1300-ban már létezett. 1317-ben latin formában, mint Nova Villa falut említik, ekkor plébániáját és Miklós nevű papját is említik. Bővebben

Mai jelentősége

A városrészben szlovák nevelési nyelvű óvoda és gyermekotthon működik. Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma eredetileg a 14. században épült kora gótikus stílusban, a 18. században újjáépítették, mai alakját 1925-ös átalakításakor nyerte el.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ujfalu (Kassa), Neudorf, Kossicka Nowawes, Abauj vármegyében, tót falu, Kassához keletre 1 1/2 órányira: 855 kath. lak., kik szőlőt müvelnek, hizott sertéssel, hussal, szalonnával Kassára jutalmas kereskedést folytatnak. Kat. paroch. templom. F. u. Kassa városa.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Kassától keletre említendő a nagy sertéstenyésztő Kassa-Újfalu, mely a jó hírű kassai sódart nagy mennyiségben készíti és szállítja messze földre is; éjszakra pedig a Hernád bal partján Tihany falu, hol a völgy szűk volta miatt alagúton halad át a kassa-oderbergi vasút, hogy azon túl csakhamar Sárosmegye terűletére lépjen át.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

A Kassai-hegy keleti lejtőjén, félórányira Kassától van Kassa-Ujfalu, 152 házzal és 1160 tótajku lakossal, akik nagyobbára sertéstenyésztéssel foglalkoznak. Ők szállitják a kassai piaczra az országszerte ismert »kassai« sonkát. Posta- és táviróállomás Kassa.

Magyar Katolikus Lexikon

Kassaújfalu, Neudorf, v. Abaúj-Torna vm. (Košická Nová Ves, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. kassai esp. ker-ében. - 1300: már létezett. Tp-át 1300 e. Szt László kir. tit-ra sztelték, a mait 1925: építették. Lakói 1550 k. ev-ok lettek. A pléb-t 1752: alapították újra. Kegyura 1880: Kassa városa. Anyanyelve 1880: szl.; 1940: m., szl. ** KTN I:127. - Gerecze II:85. - Schem. Cass. 1915:40.

Helységnévtár

Ujfalu (Kassa-) (Neudorf, Kosicka Nova), RK. 997 Kassa, gk. 29 Kassa, ág. 4 - , ref. 7 - , izr. 29 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kassaújfalu. A község keletkezése és története ismeretlen. Évszázadok óta jórészben Kassa város birtokában van. A kassaújfalusiak készítik a messze földön híres „kassai sódart". A község területe 1762 kat.hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1472.