Kálna

A község az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján fekszik. Két, egymással össze nem függő, egymástól Újbars község területével elválaszott részből áll, az egybeépült Kiskálna és Nagykálna sík, mezőgazdaságilag művelt területen fekszik, míg az ettől légvonalban 8 km-re északnyugatra fekvő Mohi a Garammenti-hátság erdős dombvidékén. Ez utóbbi a mohi atomerőműnek ad otthont és nincs állandó lakossága. Bővebben

Közigazgatás

Kálna (Garamkálna) 1960-ban alakult Nagykálna és Kiskálna egyesítésével, a Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. Elődközségei 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után végig a változó területű Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e vármegye, Lévai járás). Bővebben

Népesség

Kálna a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, valamennyi elődközsége magyar többségű volt, a 20. század második felére azonban túlnyomórészt szlovákká vált a lakosságcsere, reszlovakizáció és asszimiláció révén. Nagykálnának 1910-ben 1025, 1921-ben 1040, 1939-ben pedig 1138, Kiskálnának 471, 454 illetve 418, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosuk volt. Bővebben

Történelem

Az ősi magyar település a X.-XI. században keletkezett Bars-vezér letelepítései révén, Árpád vezér és fejedelem győzelmes pozsonyi csatája után. A mai települést 1209-ben "Kalon" alakban említik először, akkor a település a garamszentbenedeki apátsághoz tartozott. 1283-ban "Kalnay", 1286-ban "Kalna", 1298-ban "Kalnany", 1480-ban "Nagkalna" néven szerepel a korabeli forrásokban. Bővebben

Mai jelentősége

A község fontos közlekedési csomópont, az 1970-es évektől kezdődően egyre inkább városiasodó központi település, szlovák alapiskolával és óvodával, valamint szakközépiskolával. Országos jelentőséget a nagyobb részben Kálna területén található Mohi atomerőmű révén (4 db 440 MW-os blokk) szerzett. Nagykálna Szent Péternek és Pálnak szentelt római katolikus temploma 1733-ban barokk stílusban épült, mai neoklasszicista alakját 1886-os átalakításakor nyerte el. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KÁLNA. Nagy Kálna. Elegyes magyar falu Bars Várm. földes Ura B. Hunyadi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbentől nem meszsze, földgye termékeny, réttye számos, legelője elég, fája is, malma helyben, a’ szomszéd szőlőkben keresetre módgyak, és Léva mező Városban is. KÁLNA. Kis Kalna, Mala Kalnitza. Magyar falu Bars Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Barshoz 3/4 mértföldnyire, fája tűzre, és épűletre van, földgye termékeny, réttye, legelője elég, malma helyben, eladásra, és keresetre jó módgya Szent Benedeken, majorsága jeles. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kálna (Nagy), Bars m. magyar falu, a lévai országutban: 342 kath., 251 ref. lak. Ref. és kath. filial templomok. F. u. gr. Hunyady. Ut. post. Léva. Kálna (Kis), Bars m. magyar f., a Garan mellett; 50 kathol. 205 ref. lak. Ref. anyatemplom. Határa első osztálybeli s mindent jól megterem. Diszesiti özv. Pély Nagy asszonyság lakháza. Ut. p. Léva. Mohi (Mohovcze), magyar falu, Bars vmegyében, Uj-Barshoz 1 mfd., 65 kath., 572 ref., 3 evang. lak. Ref. anyatemplom. Van bora, fája, szénája, vizimalma. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Léva.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagykálna, garamvölgyi magyar kisközség, 1016 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. A Kálnay család ősi fészke. 1306-ban már a nyitrai káptalan egyik bizonyságlevelében szerepel. 1437-ben Kálnay István fia György, a barsi alispán tulajdona volt mindkét Kálna. 1494-ben Kálnay László barsi főispán a földesura. 1613-ban a törökök pusztították el. 1726-ban már Hunyady András volt a birtokosa és azután mindvégig a Hunyadyak birtokában marad, kiknek itt a XVIII. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagykálna, v. Bars vm. (Kálna, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. lekéri esp. ker-ében. - 1209: Kalon. 1332: már létezett. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1726: alapították újra. Mai Szt Péter és Pál-tp-át 1726: építették. Kegyura 1880: Hunyady Kálmán gr. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Filiái 1917: Felsőszecse, Garamlök, Kiskálna. Közig-ilag Kálnához csatolták. - Lakói 1940: 764 r.k., 2 g.k., 23 ev., 297 ref., 26 izr., 1 bapt., össz. 1113. ** Némethy 1894:179. - Gerecze II:159. - Schem. Strig. 1917:61. - Györffy I:424.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagykálna. Először a nyitrai káptalannak egy 1306-ban kelt bizonyságlevelében szerepel. A Kálnayak ősi családi birtoka. 1494-ben Kiskálna is Kálnay László barsi főispán birtokai között szerepel. A török hódoltság iít is csak pusztulást hagyott maga után A szatmári békekötés után a Hunyadycsalád birtokába kerül. Legkiemelkedőbb történelmi eseményét az 1848-as szabadságharcban élte át a község, amikor a nagysallói ütközetbe vonuló honédsereg itt vert hidat a Garamon. Bővebben