Kiskálna

Az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján fekszik, Nagykálnától 1 km-re északra. Teljesen egybeépült Nagykálnával, attól az 51-es főút, valamint a Léva-Nagysurány vasútvonal választja el.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Kálna településrésze és három kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e vármegye, Lévai járás). Területe 4,77 km², a község területének 14 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 471, 1921-ben 454, 1939-ben pedig 418, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 1851-ben még református többsége volt, 1921-ben lakosságának 50,7 %-a római katolikus, 43,6 %-a református vallású volt. 1945 után magyar lakosságának mintegy 1/5-ét kitelepítették, 41 %-uk pedig reszlovakizált. 2011-ben 345 lakosa volt, itt élt Kálna lakosságának 17,1 %-a.

Történelem

Kiskálna Kálna határában keletkezett a 14. században, 1360-ban említik először. Részben a garamszentbenedeki apátsághoz tartozott, részben helyi nemeseké volt. 1565-ben az apátsági birtok az esztergomi káptalané lett. 1601-ben kúriája és 18 háza, 1720-ban 7 adózója volt. 1828-ban 34 házában 226 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1960-ban Nagykálnával egyesítették Kálna (Garamkálna) néven.

Mai jelentősége

Református temploma 1799-1806 között épült klasszicista stílusban, a Majthényi-kastély 18. század közepi barokk építmény.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KÁLNA. Kis Kalna, Mala Kalnitza. Magyar falu Bars Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Barshoz 3/4 mértföldnyire, fája tűzre, és épűletre van, földgye termékeny, réttye, legelője elég, malma helyben, eladásra, és keresetre jó módgya Szent Benedeken, majorsága jeles.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kálna (Kis), Bars m. magyar f., a Garan mellett; 50 kathol. 205 ref. lak. Ref. anyatemplom. Határa első osztálybeli s mindent jól megterem. Diszesiti özv. Pély Nagy asszonyság lakháza. Ut. p. Léva.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kiskálna, garammenti magyar kisközség, 431 ev. ref. vallású lakossal. Sorsa nagyjában összefügg Nagykálna községével. A XVI. században az esztergomi káptalan is földesura volt, a XVII. században pedig a Kálnay és a Pély-Nagy család, mely utóbbi még a XVIII. század végén is bírta, a mikor itt a Pélyeknek kiváló szőlőmívelésük, mintagazdaságuk, nagy malmuk és tejgazdaságuk volt. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kiskálna. Települési kezdetei a XV. század második felére esnek. A következő században az esztergomi káptalan birtokában találjuk, majd a Pélyi Nagy-, valamint a Kálnay-család következik a községi birtokosok sorában. A mult század végén a községei tűz pusztította el. A község területe 829 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 418.