Kálna

A község az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján fekszik. Két, egymással össze nem függő, egymástól Újbars község területével elválaszott részből áll, az egybeépült Kiskálna és Nagykálna sík, mezőgazdaságilag művelt területen fekszik, míg az ettől légvonalban 8 km-re északnyugatra fekvő Mohi a Garammenti-hátság erdős dombvidékén. Ez utóbbi a mohi atomerőműnek ad otthont és nincs állandó lakossága. Kálna országos jelentőségű forgalmi csomópont, Lévától 7 km-re nyugatra, itt keresztezi egymást a Nagysurányba vezető 580-as út (32 km), az 51-es főút Verebélyt (18 km) Lévával összekötő szakasza, valamint a 76-os (Párkányt Garamszentbenedekkel összekötő) főút. Az előbbieken kívül mellékút köti össze Mohival (11 km) és Nagysallóval (12 km). Itt halad át a Léva-Nagysurány vasútvonal (megállóhely) a Garamon, üzemi vasút vezet a mohi atomerőműhöz. Kálnát nyugatról Garamlök és Nagygyőröd, északról Újbars, északkeletről Óbars, keletről Felsőszecse, délkeletről Alsószecse és Barsvárad, délről pedig Bajka községekkel határos. Mohit délnyugatról Csiffár, nyugatról Néved, északnyugatról Barsvörösvár és Kisvezekény, északról Nemcsény, keletről Újbars, délről pedig Nagygyőröd határolják.

Közigazgatás

Kálna (Garamkálna) 1960-ban alakult Nagykálna és Kiskálna egyesítésével, a Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. Elődközségei 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után végig a változó területű Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e vármegye, Lévai járás). 1990-ben a megszüntetett Mohi községet is Kálnához csatolták, területét ezzel duplájára növelve. Mohi Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd 1923-1960 között a Verebélyi járáshoz, annak megszüntetése után került a Lévai járáshoz. A község három kataszteri területre oszlik, melyeknek területe az elmúlt száz év során nem változott: Nagykálna (12,29 km²), Kiskálna (4,77 km²) és Mohi (17,08 km²).

Népesség

Kálna a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, valamennyi elődközsége magyar többségű volt, a 20. század második felére azonban túlnyomórészt szlovákká vált a lakosságcsere, reszlovakizáció és asszimiláció révén. Nagykálnának 1910-ben 1025, 1921-ben 1040, 1939-ben pedig 1138, Kiskálnának 471, 454 illetve 418, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosuk volt. Mindkét község katolikus többségű volt, jelentős református kisebbséggel (Kiskálnán 1851-ben még a többséget, 1921-ben 43,6 %-ot alkották). Mohi csökkenő népességű (22,5 %-os népességvesztés 1921-39 között), túlnyomórészt református vallású magyarok lakta falu volt. 1945 után Kiskálna magyar lakosságának 21,8, Nagykálnáénak pedig 15,4 %-át kitelepítették, mindkét községbe tömeges szlovák betelepítés történt, az egyesített Kálna községnek 1961-ben már csak egyharmada volt magyar nemzetiségű. A szintén kitelepítésekkel sújtott Mohin 1980-ra kerültek a szlovákok többségbe, majd az 1980-as években a község teljes lakosságát kitelepítették a környező városokba az atomerőmű építésekor. 1991-2001 között a mohi atomerőmű építésével kapcsolatos betelepülés egyhatodával növelte a község lélekszámát (1778-ról 2073-ra), az ezután következő évtizedben csekély csökkenés figyelhető meg. A magyar nemzetiségűek aránya 1991-2011 között 20,9 %-ról 14 %-ra esett, a túlnyomó többség (80,7 %) ma már szlovák nemzetiségű. A roma etnikumhoz a lakosság 9,2 %-a tartozik. 2011-ben a lakosság többsége (52,9 %) római katolikus vallású volt, az evangélikusok aránya 11,9 %, a reformátusoké 6,8 % volt. 2011-ben Nagykálnán élt a község lakosságának 82,9 %-a (1677 fő), Kiskálnán pedig 17,1 %-a (345 fő), Mohinak nem volt állandó lakossága.

Történelem

Az ősi magyar település a X.-XI. században keletkezett Bars-vezér letelepítései révén, Árpád vezér és fejedelem győzelmes pozsonyi csatája után. A mai települést 1209-ben "Kalon" alakban említik először, akkor a település a garamszentbenedeki apátsághoz tartozott. 1283-ban "Kalnay", 1286-ban "Kalna", 1298-ban "Kalnany", 1480-ban "Nagkalna" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1613-ban török igazgatás alá került. A 15. században helyi nemesek birtoka lett. 1601-ben 2 nemesi kúria, uradalmi malom és 65 ház állt a településen. 1613-ban kirabolta a török. 1720-ban malma és 18 adózó családfője volt. 1828-ban 76 házában 527 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde is működött a községben. Kiskálna Kálna határában keletkezett a 14. században, 1360-ban említik először. Részben a garamszentbenedeki apátsághoz tartozott, részben helyi nemeseké volt. 1565-ben az apátsági birtok az esztergomi káptalané lett. 1601-ben kúriája és 18 háza, 1720-ban 7 adózója volt. 1828-ban 34 házában 226 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Kis- és Nagykálna Bars vármegye Lévai járásához tartozott. (Mohi Bars vármegye Verebélyi járásának volt része.) 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. 1944-1945 fordulóján három hónapig állt itt a front és a falu súlyos károkat szenvedett. Kis- és Nagykálnát 1960-ban egyesítették. Új iskolája 1967-ben épült. 1990-ben a megszüntetett Mohi község területét Kálnához csatolták.

Mai jelentősége

A község fontos közlekedési csomópont, az 1970-es évektől kezdődően egyre inkább városiasodó központi település, szlovák alapiskolával és óvodával, valamint szakközépiskolával. Országos jelentőséget a nagyobb részben Kálna területén található Mohi atomerőmű révén (4 db 440 MW-os blokk) szerzett. Nagykálna Szent Péternek és Pálnak szentelt római katolikus temploma 1733-ban barokk stílusban épült, mai neoklasszicista alakját 1886-os átalakításakor nyerte el. Az 1888-ban épült református templom 1944-ben súlyos károkat szenvedett, a 21. század elején újították fel. Kiskálna református temploma 1799-1806 között épült klasszicista stílusban, a Majthényi-kastély 18. század közepi barokk építmény. Mohi 1787-ben épült temploma az elbontott település egyetlen fennmaradt épülete a mohi atomerőmű hűtőtornyainak árnyékában. .

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KÁLNA. Nagy Kálna. Elegyes magyar falu Bars Várm. földes Ura B. Hunyadi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbentől nem meszsze, földgye termékeny, réttye számos, legelője elég, fája is, malma helyben, a’ szomszéd szőlőkben keresetre módgyak, és Léva mező Városban is. KÁLNA. Kis Kalna, Mala Kalnitza. Magyar falu Bars Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Barshoz 3/4 mértföldnyire, fája tűzre, és épűletre van, földgye termékeny, réttye, legelője elég, malma helyben, eladásra, és keresetre jó módgya Szent Benedeken, majorsága jeles. MOHI. Mohovce. Magyar falu Bars Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Csiffárhoz nem meszsze, és annak filiája, fája, legelője elég van, földgye, réttye termékeny, malma a’ Garam vizén, piatzozája Szent Benedeken.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kálna (Nagy), Bars m. magyar falu, a lévai országutban: 342 kath., 251 ref. lak. Ref. és kath. filial templomok. F. u. gr. Hunyady. Ut. post. Léva. Kálna (Kis), Bars m. magyar f., a Garan mellett; 50 kathol. 205 ref. lak. Ref. anyatemplom. Határa első osztálybeli s mindent jól megterem. Diszesiti özv. Pély Nagy asszonyság lakháza. Ut. p. Léva. Mohi (Mohovcze), magyar falu, Bars vmegyében, Uj-Barshoz 1 mfd., 65 kath., 572 ref., 3 evang. lak. Ref. anyatemplom. Van bora, fája, szénája, vizimalma. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Léva.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagykálna, garamvölgyi magyar kisközség, 1016 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. A Kálnay család ősi fészke. 1306-ban már a nyitrai káptalan egyik bizonyságlevelében szerepel. 1437-ben Kálnay István fia György, a barsi alispán tulajdona volt mindkét Kálna. 1494-ben Kálnay László barsi főispán a földesura. 1613-ban a törökök pusztították el. 1726-ban már Hunyady András volt a birtokosa és azután mindvégig a Hunyadyak birtokában marad, kiknek itt a XVIII. század második felében híres juhászatuk volt. Hajdan a megyének is volt háza a községben. 1848-ban a magyar honvédség Nagykálnán a Garamon épített hídon vonult át, mikor a híres nagysallói ütközetbe indult. Most hatalmas vashíd köti össze a két partot. A községben két templom van. A róm. katholikus már a XIV. században fennállott, de 1726-ban megújították és ekkor kezdődnek az anyakönyvek. Református temploma 1888-ban épült. Postája van a községnek, távirója és vasúti állomása pedig Alsóvárad. Itt van a Schöeller-féle uradalom szeszfinomítója. Kiskálna, garammenti magyar kisközség, 431 ev. ref. vallású lakossal. Sorsa nagyjában összefügg Nagykálna községével. A XVI. században az esztergomi káptalan is földesura volt, a XVII. században pedig a Kálnay és a Pély-Nagy család, mely utóbbi még a XVIII. század végén is bírta, a mikor itt a Pélyeknek kiváló szőlőmívelésük, mintagazdaságuk, nagy malmuk és tejgazdaságuk volt. A Pélyek után a Majthényiak lettek a birtokosai, kiktől a mostani tulajdonos, báró Pittel Gyula vette meg, ki a Majthényi-féle cúriában lakik. 1784-ben az ó-barsi Garam-hidat ide helyezték át. 1894 deczember 4-én az egész község tűz martaléka lett. Református templomát 1799-ben építették. A község postája Nagykálna, távirója és vasúti állomása Alsóvárad. Mohi, a verebélyi járásban fekvő magyar kisközség, 833 ev. ref. vallású lakossal. Az első okleveles említést e községről a XIII. században találjuk, a mikor neve a pápai tizedszedők jegyzékében Moha alakban szerepel. 1321-ben Károly király Myke fiainak adományozza. 1390-ben már Sárai László az ura és ezután mindvégig a lévai uradalomhoz tartozik, azonban a XVIII. század elején, a mikor Mochovcze tót néven is említve van, Vass Miklós is egyik nemesi birtokosa volt. Ref. temploma 1872-ben épült. Jelenleg a Schöeller családnak van itt nagyobb birtoka. Postája Csiffár, távirója és vasúti állomása Verebély.

Magyar Katolikus Lexikon

Nagykálna, v. Bars vm. (Kálna, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. lekéri esp. ker-ében. - 1209: Kalon. 1332: már létezett. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1726: alapították újra. Mai Szt Péter és Pál-tp-át 1726: építették. Kegyura 1880: Hunyady Kálmán gr. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Filiái 1917: Felsőszecse, Garamlök, Kiskálna. Közig-ilag Kálnához csatolták. - Lakói 1940: 764 r.k., 2 g.k., 23 ev., 297 ref., 26 izr., 1 bapt., össz. 1113. ** Némethy 1894:179. - Gerecze II:159. - Schem. Strig. 1917:61. - Györffy I:424.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagykálna. Először a nyitrai káptalannak egy 1306-ban kelt bizonyságlevelében szerepel. A Kálnayak ősi családi birtoka. 1494-ben Kiskálna is Kálnay László barsi főispán birtokai között szerepel. A török hódoltság iít is csak pusztulást hagyott maga után A szatmári békekötés után a Hunyadycsalád birtokába kerül. Legkiemelkedőbb történelmi eseményét az 1848-as szabadságharcban élte át a község, amikor a nagysallói ütközetbe vonuló honédsereg itt vert hidat a Garamon. Hozzátartozik Cigánytábor és Levatichpuszta. A község területe 2136 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1168. Kiskálna. Települési kezdetei a XV. század második felére esnek. A következő században az esztergomi káptalan birtokában találjuk, majd a Pélyi Nagy-, valamint a Kálnay-család következik a községi birtokosok sorában. A mult század végén a községei tűz pusztította el. A község területe 829 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 418. Mohi. A pápai tizedszedő-jegyzékek a XIII. században Moha néven említik. A XIV. század végén Sárai Lászió birtokában találjuk, azontúl a lévai uradalom tartozékai között szerepel s mint ilyen, mindig a lévai uradalom mindenkori tulajdonosát vallja urául. A község területe 3038 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 669.