Mohi

A Garammenti-hátság dombvidékén, a 320 m magas Dobrica-domb lábánál fekszik, Kálnától 11 km-re északnyugatra, Csiffártól 5 km-re északkeletre, Nemcsénytől 5,5 km-re délre. Mellékutak kötik össze Kálnával, Csiffárral és Nemcsénnyel, vasúti iparvágány a Léva-Nagysurány vasútvonallal (Kálna). Területének mintegy felét erdő borítja (Kecskés-hát).

Közigazgatás

1990-ig önálló község, azóta Kálna községhez tartozó (exklávéként) kataszteri terület. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd 1923-1960 között a Verebélyi járáshoz, annak megszüntetése után került a Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Verebélyi járás). Területe 17,08 km², a község területének 50 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 863, 1921-ben 712, 1939-ben pedig 669, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és túlnyomórészt (1921-ben 88,9 %) református vallású lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának mintegy egyhatodát kitelepítették és szlovák telepesek érkeztek a községbe. 1961-ben lakosságának 55,2 %-a még magyar nemzetiségű volt, 1980-ra azonban már szlovák többségűvé vált. Az 1980-as években teljes lakosságát a környező városokba (Léva, Nyitra) telepítették a mohi atomerőmƒű építésekor.

Történelem

A falut először 1295-ben említik az okiratok Muhy néven. A régészeti ásatások során feltárt kőalapzat szerint a 13. században már templommal rendelkezett. Egy ideig Csák Máté birtoka volt, de 1388-tól már a lévai várhoz tartozott. Református templomát 1787-ben építették, de felújítására, tornyának megépítésére csak 1821-ben került sor. Az 1873-ban kiadott helységnévtár szerint Mohi község 113 házból állt és 742 magyar lakosa volt, a község határa 2989 kataszteri hold, gazdagon termő vidék. Bővebben

Mai jelentősége

Országos jelentőségű ipari létesítménye a nagyobb részben Mohi területén található Mohi atomerőmű (4 db 440 MW-os blokk). Mohi 1787-ben épült temploma az elbontott település egyetlen fennmaradt épülete a mohi atomerőmű hűtőtornyainak árnyékában.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MOHI. Mohovce. Magyar falu Bars Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Csiffárhoz nem meszsze, és annak filiája, fája, legelője elég van, földgye, réttye termékeny, malma a’ Garam vizén, piatzozája Szent Benedeken.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mohi (Mohovcze), magyar falu, Bars vmegyében, Uj-Barshoz 1 mfd., 65 kath., 572 ref., 3 evang. lak. Ref. anyatemplom. Van bora, fája, szénája, vizimalma. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Léva.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Mohi, a verebélyi járásban fekvő magyar kisközség, 833 ev. ref. vallású lakossal. Az első okleveles említést e községről a XIII. században találjuk, a mikor neve a pápai tizedszedők jegyzékében Moha alakban szerepel. 1321-ben Károly király Myke fiainak adományozza. 1390-ben már Sárai László az ura és ezután mindvégig a lévai uradalomhoz tartozik, azonban a XVIII. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Mohi. A pápai tizedszedő-jegyzékek a XIII. században Moha néven említik. A XIV. század végén Sárai Lászió birtokában találjuk, azontúl a lévai uradalom tartozékai között szerepel s mint ilyen, mindig a lévai uradalom mindenkori tulajdonosát vallja urául. A község területe 3038 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 669.