Jólész

A község a Rozsnyói-medence déli részén, a 600 méter fölé magasodó Szilicei-fennsík északi lábánál, a Csermosnya-patak jobb partján fekszik, a Rozsnyó-Torna vasútvonal mentén (megállóhely), Rozsnyótól 5 km-re délkeletre. A 16-os főútról a Berzétéhez tartozó Bakpusztánál leágazó, Hárskútra (6,5 km) vezető mellékúton közelíthető meg. Határa felnyúlik a Szilicei-fennsíkra is, határának mintegy felét a fennsíkon található, a Szlovák Karszt Nemzeti Park részét képező erdővel borított terület foglalja el. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). 1976-1990 között Rozsnyóhoz csatolták. Területe (10,08 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 455, 1921-ben 411, 1938-ban pedig 522, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét napjainkig megőrizte (1991-ben 72,8 %, 2011-ben 75,2 %), a szlovákok aránya 1991-2011 között 13,5 %-ról 17,9 %-ra nőtt. A lakosság több mint egynegyede (26,9 %) a roma etnikumhoz tartozik, bár a roma nemzetiségűek aránya mindössze 2,9 %. A község lakosságszáma 1991-2011 között egyhatodával nőtt (622 főről 726-ra). A lakosság többsége (60,5 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 2011-ben 11,0 %, az evangélikusé pedig 7,0 % volt.

Történelem

A települést 1352-ben "Pacsapataka" néven említi először oklevél, kialakulása a 14. század elejére tehető. A község magyar alapítású lehetett, ahogy környezete is, ez magyarázza magyar nevét. Mai nevén az 1427-ben keltezett adóösszeírásban szerepel először "Jolees" alakban. Ekkor a Bebek családé volt 19 portával. A név valószínűleg a szláv Jov személynév és a les (= erdő) főnév összetétele, de népies magyarázat szerint a jó lesz magyar kifejezésből származik. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda működik. Határában napkollektoros erőmű található. Római katolikus haranglába 1892-ben épült. Cházár András szülőházában emlékszobát alakítottak ki. A falu határában található Jólészi-tőzegláp 0,8 hektáron elterülő védett terület.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

JÓLES. vagy Jolesz. Elegyes magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Andrásy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozsnyóhoz közel, Kraszna Horka Várallyának filiája, földgyének 1/3 résse középszerű, legelője elég, fája tűzre szűken van, malma, szőleje Torna Vármegyében két órányira, piatzozása Rozsnyón közel.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Jólész, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rozsnyóhoz délre 3/4 órányira: 246 kath., 149 evangel. lak. Földje, rétje síkon fekszik s termékeny; erdeje nincs. F. u. gr. Andrásy.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Jólész, Rozsnyó közelében fekvő magyar kisközség, 84 házzal és 490, róm. kath., ev. ref. és ág. ev. h. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. 1427-ben Jolees alakban találjuk említve. A Bebek család uradalmának volt a része s idővel azután az Andrássyak birtokába került. Most is ők a birtokosai. A jólészi Chászár család innen veszi az előnevét. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Jólész. 1427-es diplomák Jolees alakban említik. Később a krasznahorkai várbirtok urai váltakoztak a község birtokában. A Bebek-család után az Andrássyaké volt Krasznahorka és a legutóbbi időkig ez a család volt a jólészi földek birtokosa is. A XVIII. század első felében a jólészi Chászár-család is földbirtokos volt a községben. 1856-ban Tomory János építtetett kúriát, amely később Nagy Bélára szállt. A község területe 1750 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 522. Külterületi lakott helyei: Cigánytelep és Nyirjespuszta.