Felsőbalog

A község a Gömöri-medence és a Balog-völgy északi részén, a Balog-patak mindkét partján fekszik. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Felsőbaloggal, melytől a Béke utca vonala választja el.

Közigazgatás

1943-ig önálló község, azóta Vámosbalog két kataszteri területének és három településrészének egyike.1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Feledi járáshoz. 1938-ban visszacsatolták Magyarországhoz, majd 1943-ban a magyar közigazgatásban egyesítették Alsóbaloggal Vámosbalog néven. Bővebben

Népesség

1910-ben 917, 1921-ben 852, 1938-ban pedig 799, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 2011-ben 694 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 57,4 %-a. Kataszteréhez tartoznak Felsőbalog (652 fő) és Újbaradna (42 fő) településrészek. 1921-ben lakosságának 62,4 %-a volt református, 29,6 %-a pedig római katolikus vallású.

Történelem

Ld. Vámosbalog

Mai jelentősége

A településrészen található a községi hivatal és az 1720-ban épült barokk-klasszicista stílusú Koháry-Coburg-kastély, melyben 1958 óta szociális otthon működik, nem látogatható. A falutól északkeletre találhatóak az 1677-ben lerombolt Balogvár romjai, melyek azonban zárt vadaskerthez tartoznak és szintén nem látogathatóak.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BALOG. Felső Balog. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosa Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbenitöl nem meszsze, ezen a’ környéken leg nagyobb falu; szántó földgyei, szőlő hegyei, réttyei hasonlók az előbbeni falujéhoz, piatzozása közel, jó gyümöltsös kertyei vannak, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Felső-Balogh, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Alsó-Baloghhoz közel: 156 k., 654 ref., 21 evang. lak. Urasági kastély. Részint róna, részint dombos határa hasonló az alsó-baloghihoz. Szőlőhegyében sok cseresznyafát tart, erdeje makkos. F. u. h. Coburg, s feje egyik uradalmának.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Putnoktól nyugatra Rimaszécsnél a Balog-völgy nyílik a Rima alsó völgyébe. A Balog-völgyön végig több kisebb helység van jól berendezett középbirtokokkal, majorokkal, régi udvarházakkal. Különösebb említést érdemel Balog, nemcsak azért, mert legnagyobb faluja a völgynek, hanem mert egy nagyobb uradalom fő helye. A balogvári uradalom a XIII. században a Balog nemzetségé volt, melyből származtak a Széchyek, aztán a Koháryak, végre pedig ezektől házasság útján a Szász-Koburg-Gothai herczegek birtokába kerűlt. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felsőbalog, balogvölgyi magyar kisközség, 227 házzal és 974 ev. ref. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. E község már a honfoglalás idejében fennállott. Legrégibb birtokosául a Balogh nemzetséget ismerjük. Már 1347-ben Balog vár tartozéka, vámhely és mint ilyen Bolug néven emlegetik. A Balogh nemzetségről a vár és a község a Széchiekre szállott. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsőbalog. A honfoglaló magyarok már mint meglévő községet találták a Balog-völgyében. Az ősi Balogh-nemzetség kapta birtokul és 1347-ben Balogvárral együtt, melynek tartozéka volt, Balug néven nyer újra említést. A várat később a Széchiek kapták meg. Giskra hadai elfoglalják a várat, 1451-ben azonban Hunyadi János elől kitakarodtak. Mátyás király 1459-ben Komjáthy Ulriknak adományozta a várbirtokot. Bővebben