Vámosbalog

A község a Gömöri-medence és a Balog-völgy északi részén, a Balog-patak mindkét partján fekszik, Rimaszombattól 14 km-re északkeletre, Bátkától 9, Rimaszécstől 19 km-re északra, Meleghegytől 3 km-re délre, a Balog völgyében haladó, Bátkát Újvásárral (16 km) összekötő út mentén. Elődközségei, Alsó- és Felsőbalog teljesen egybeépültek, a két településrészt a Barátság utca vonala választja el. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1943-ban alakult Alsóbalog és Felsőbalog kisközségek egyesítésével. Elődközségei 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után is a Feledi járáshoz. 1938-ban az új csehszlovák-magyar határ megvonásával Felsőbalog területének 20,2 %-át (4,60 km², Hajoldalpuszta) elcsatolták és ideiglenesen Gesztes községhez került. Bővebben

Népesség

Vámosbalog a magyar-szlovák nyelvhatáron fekszik, a Balog-völgy legnépesebb települése. Elődközségeinek 1910-ben 1586, 1921-ben 1476, 1938-ban pedig 1434, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosuk volt. 1938-2001 között népességének 18,7 %-át elveszítette, 2001-2011 között csekély (3,8 %-os) népességnövekedés figyelhető meg. A község magyar többségét napjainkig megőrizte, bár 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 68 %-ról 55,9 %-ra csökkent, a magyar anyanyelvűek aránya jóval magasabb (70,0 %). Bővebben

Történelem

A Balog völgyében a 11. század során telepedtek le az első magyarok, akik a Gömör vármegyét megalapító Hanva-nemzetséghez tartoztak. A völgyben, a mai Vámosbalog környékén telepedtek le egy Altman nevű német vitéz leszármazottai, akik a folyóról később a Balog-nemzetség nevet vették fel és a 12. század közepén királyi adományként megkapták a völgyet. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar tanítási nyelvű alapiskola és kétnyelvű óvoda egyaránt található. Az eredetileg barokk stílusú Koháry-Coburg-kastélyt 1720-ban építették, 1817-22 között klasszicista stílusban átépítették és kibővítették, 1958 óta szociális otthon, nem látogatható. Hatalmas angolpark veszi körül. Alsóbalog református temploma 1740-ben épült, tornyát 1780-ban emelték. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BALOG. Alsó Balog. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokos Ura Gróf Koháry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik a’ Tráji, és Peszek puszták mellett, Gömörtöl két mértföldnyire. Határbéli földgye középszerű, legelője szoross, fája szűken, gyümöltsös hegye, malma helyben; Rimaszombatban piatzozása, lakosai fazekaknak, és deszkáknak árúlásával is kereskednek; második Osztálybéli. BALOG. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Alsó-Balogh, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben R.-Szombathoz 1 mfdnyire: 28 kath., 10 evang. 626 ref. lak., kik 1650 előtt evang. voltak. Ref. anyatemplom. Határa nem nagy, de jó; szőlőt mivel; gyümölcsöt termeszt; rétjeit a Balogh vize öntözi; erdeje kevés; vizimalma van. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rimaszombat. Felső-Balogh, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Alsó-Baloghhoz közel: 156 k., 654 ref., 21 evang. lak. Urasági kastély. Részint róna, részint dombos határa hasonló az alsó-baloghihoz. Szőlőhegyében sok cseresznyafát tart, erdeje makkos. F. u. h. Coburg, s feje egyik uradalmának.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Putnoktól nyugatra Rimaszécsnél a Balog-völgy nyílik a Rima alsó völgyébe. A Balog-völgyön végig több kisebb helység van jól berendezett középbirtokokkal, majorokkal, régi udvarházakkal. Különösebb említést érdemel Balog, nemcsak azért, mert legnagyobb faluja a völgynek, hanem mert egy nagyobb uradalom fő helye. A balogvári uradalom a XIII. században a Balog nemzetségé volt, melyből származtak a Széchyek, aztán a Koháryak, végre pedig ezektől házasság útján a Szász-Koburg-Gothai herczegek birtokába kerűlt. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsóbalog, a Balog folyó mellett fekvő magyar kisközség. Házainak száma 147, lakosaié 704, vallásuk ev. református. Sorsa nagyjában összefügg Felsőbalogéval, melylyel együtt mindenkor Balog vára tartozéka volt. A mult század első felében a Koháryakon és később a Coburg herczegi családon kívül még birtokosai voltak a Csáky, Hevessy, Draskóczy és a báró Nyáry családok. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsóbalog. Egyike a legrégibb gömörmegyei településeknek. Már a történelemelőtti korszakokban megült hely. A népvándorlás századaiban földvár emelkedett határában. A magyar történelem első évszázadaiban semmi nyomát nem találjuk okmányainkban. A XIV. század első felében szerepel először neve. A kuruc szabadságharc idején többízben is portyázó harcok színhelye. Bővebben