Dunaradvány

Komáromtól 18 km-re keletre a Duna bal partján, Neszméllyel szemben fekszik, az Esztergomi Duna-völgyben. Nyugatról Pat és Virt, északról Marcelháza és Madar, keletről Dunamocs határolja. Keleti határa a történelmi vármegyehatárt követi Komárom és Esztergom vármegye között. Dunaradványon keresztülhalad a Komáromot Párkánnyal összekötő 63-as út.

Közigazgatás

Község a Nyitrai kerületben és a Komáromi járásban. 1920-ig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1960-ig az Ógyallai járáshoz tartozott, majd a Komáromi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Virt önállósulásakor, 1990-ben területének egynegyedét elveszítette (20,40 km²-ről 15,76 km²-re). 1921-1990 között 34 hektárral csökkent területe (20,74 km²-ről 20,40 km²-re).

Népesség

Dunaradvány lakosságának 9/10-e magyar nemzetiségű. Az 1920-as években települtek először szlovákok a község területére (Baloghpuszta). Lakosságszáma folyamatos csökkenést mutat. A község lakosságának fele római katolikus, 2/5-e református vallású.

Történelem

Területe ősidők óta lakott. Zsitvatőnél késő avar kori temetőt tártak fel. A sírok betöltéséből kőkori eszközök is előkerültek. 1260-ban említik először Rodoan néven. A középkorban a királyi lovászok és kádárok faluja volt, IV. Béla király Sixtus esztergomi kanonoknak adományozta. 1303-ban Csák Máté felperzselte a falut. A 16.-17. században állandó harcok helyszíne a törökökkel. Bővebben

Mai jelentősége

Számottevő idegenforgalom. Szőlőtermesztés, bortermelés, zöldség- és gyümölcstermesztés. Magyar alapiskola és óvoda. 1988 óta évente Dunaradványon és az 1990-ig közigazgatásilag hozzá tartozott Virten rendezik meg a Baróti Szabó Dávid Napokat.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RADVÁNY. Magyar falu Komárom Vármegyében, földes Urai Nedeczky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Mocsnak szomszédságában, mellynek filiája, határjában legelője saját marháinak van, réttye elég, de a’ forrás vizek néha károsíttyák, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Radvány, magyar falu, Komárom vmegyében, a Duna bal partján, Komáromhoz 2 1/2 mfdnyire; róna határa homokos és nem igen termékeny; számlál 2700 hold, mellyből 19 2/8 egész telek után 925 h. urbéri; 1500 hold majorsági birtok. 160 kath., 306 ref., 14 zsidó lak. Ref. anyatemplommal. F. u. Nedeczky, Balogh, Pyber, Kruplics, Maurovics, Trsztyánszky, Király stb. Ut. p. Neszmély.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Dunaradvány, dunamenti magyar nagyközség, 188 házzal és 1268 róm. kath., ág. ev. és ref. vallású lakossal, a kik között a reformátusok túlsúlyban vannak. Postája helyben van, távírója Bátorkeszin és Neszmélyen, a vasúti állomása is Neszmélyen. E község területe szintén őstelep volt, a mit az itt néha felszínre kerülő bronz- és római korbeli leletek bizonyítanak. Bővebben