Zsitvatő

Komáromtól 16 km-re keletre a Duna bal partján, Dunaradvány központjától 2,5 km-re nyugatra fekszik. Érinti a 63-as út Komárom és Párkány közötti szakasza, melyből itt ágazik el a Virten keresztül Marcelházára (6 km) vezető mellékút.

Közigazgatás

Dunaradvány településrésze (ld. ott).

Népesség

2011-ben 89 lakosa volt, ez Dunaradvány lakosságának 12 %-a.

Történelem

Zsitvatő középkori eredetű magyar település volt, mely a 16. században pusztult el, később tanyaként éledt újjá. 1075-ben "Sitouto" alakban említik először, amikor I. Géza király 11 itteni házat ad a garamszentbenedeki apátságnak . 1158-tól 1527-ig átkelőhelye és vámja a nyitrai püspökségé volt. Ezután az esztergomi érsekség birtoka volt. Egy európai jelentőségű esemény fűződik ehhez a helyszínhez. 1606. november 11-én itt kötötte meg a császár és I. Ahmed oszmán szultán a tizenöt éves háborút lezáró zsitvatoroki békét Bocskai István közvetítésével. A helyi szájhagyomány szerint a békét egy öreg tölgy alatt kötötték meg, amely még 1940-ben is állt. A középkori falu a török háborúkban a 16. század második felében pusztult el, templomának romjai még 19. század végén is láthatók voltak. A helyén létesített tanya a 19. században a Pálffy családé volt.

Mai jelentősége

2006-ban a béke 400. évfordulójára avatták fel a zsitvatoroki béke emlékművét. Itt áll az 1945-ös szovjet partraszállás emlékműve is.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZSITVATÓ. Szabad puszta Komárom Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, fekszik Mocsnak szomszédságában, mellynek filiája.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Zsitvatő, puszta, fekszik a Duna mellett, hol a Zsitva folyam a Dunába szakad, 9 katholikus, 71 református lakossal, kik 12 zsellér- házban lakván, 90 hold szántóföldet, 100 kapás szőlőt mívelnek; ebből dézmát adnak, a szántóföldtől a zsitvai hídtól és vendégfogadótól pedig 500 pftot fizetned. Az 1847-ik évi augustusi tűzveszély által csak 2 ház maradt épen. Földesura herczeg Pálffy Antal. Nevezetessé teszi e helyet a zsitvatoroki békekötés, melly 1606-ban II. Rudolf és Mahomed közt köttetett; aláírása: Dátum in castris inter Danubium el fluvium Sitva positis, in festo sancti Martini, Anno Domini millesimo sexingentesimo sexto.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Az udvardi járásban, ott, hol a Zsitva folyó szakad a Dunába, terűl a Zsitvatő nevű puszta, mely a Pálffy herczegek uradalmához tartozik. Történeti nevezetességű hely ez; itt kötötték meg 1606-ban az e helyről elnevezett zsitvatoroki békét.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Zsitvatő szintén az őskorban megült helyek közé tartozik, mert határában számos bronzkori lelet kerül elő. Már 1075-ben a garamszentbenedeki apátság itt 11 halászt kap házastul együtt. Ebben az oklevélben Sitoutui alakban van a neve feljegyezve. 1158-ban már vámos hely, melynek jövedelme a nyitrai püspököt illeti. 1373-ban révje is említve van. 1291-ben possessio Sytuatw, 1373-ban pedig Portus de Sytwathew alakban van említve. Hajdani templomának romjai a zsitvatői temető és a radványi felső malomrév között, a Duna partján még a közel multban láthatók voltak, köveit azonban széthordták. A török világban elpusztulván, nem támadt fel többé. Történelmi nevezetességet kölcsönöz e pusztának, hogy 1606-ban itt kötötte meg II. Rudolf a török szultánnal az innen elnevezett zsitvatoroki békét. A béketárgyalások helyéül a hagyomány egy régi tölgyfát jelölt meg, mely még ma is fennáll, és habár körülötte az erdőt már több ízben írtották, ezt a fát a kegyelet maiglan fentartotta.