Dercsika

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz déli részén, Dunaszerdahelytől 12 km-re délnyugatra fekszik. Északról Lúcs, Királyfiakarcsa és Egyházkarcsa, keletről Nyékvárkony, délről Csallóköznádasd és Baka, nyugatról Felbár községekkel határos. Mellékutak kötik össze Dunaszerdahellyel, Csallóköznádasddal (2,5 km), Lúccsal (5 km), Egyházkarcsával (7 km), Bakával (4 km) és Felbárral (5 km).

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a változó területű Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás) visszacsatolták Magyarországhoz. A község területe (10,73 km²) nem változott 1921 óta.

Népesség

Dercsikát az 1990-es évekig csaknem kizárólag magyarok lakták (1991-ben a lakosság 98 %--a). A község népességeszáma viszonylagos stabilitást mutatott az elmúlt száz évben, az 1990-es évekre a stagnálás volt a jellemző, 2001-2011 között viszont 15 %-al nőtt a lakosság száma, ezzel párhuzamosan a szlovákok arányszáma megháromszorozódott és elérte a 17 %-ot. Lakosságának túlnyomó többsége (87 %) római katolikus vallású.

Történelem

A települést 1253-ban említik először. 1377-ben már a dercsikai nemesek birtoka, 1667-től a Méhes és a Balogh család osztozkodik rajta. Régi templomát 1519-ben szentelték fel, melynek alapjain 1778-ben emelték fel a mai Szűz Mária Mennybevitele tiszteletére szentelt, klasszicista stílusban épült római katolikus templomot, amely a mai formáját az 1927. évi újjáépítéssel nyerte el. A templom jelentős búcsújáróhely. 1828-ban még 818 lakosa volt a községnek, az 1855-ös kolerajárvány és az 1867-es dunai árvíz súlyos károkat okozott. A településen született Katona Mihály Dénes piarista paptanár, bölcseleti doktor, polihisztor, valamint Szemes Imre piarista paptanár és hitszónok.

Mai jelentősége

A település 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával és óvodával rendelkezik. 1778-ban épült római katolikus temploma műemlék.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DERCZIKA. Magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Csalóközben, Bőstöl fél mértföldnyire, határja jó termékenységű, legelője, réttye, fája elég, halászattya hasznos, ’s vadászatra is nem utolsó alkalmatossága lévén, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Dercsika, Pozsony m. magyar falu, Bőstől nyugotra 1 mfd. 816 kath., 12 zsidó, többnyire nemes lakosokkal s egy kath. paroch. templommal. Rétje, legelője sok lévén, a marha-tartást erősen űzik, juhot is tartanak. A helység mellett elvonuló posványság pedig nádat szolgáltat. Erdeje nincs, hanem széllyel ültetett fűz-, éger-, jegenye-fákkal tüzelnek. F. u. nemesek. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Dercsika, alsócsallóközi magyar kisközség, 93 házzal és 522 róm. kath. vallású lakossal. E községről 1253-ból van már említés Gurgsuka és Gyurgsuka, vagyis Györgysoka néven, mint a pozsonyi vár tartozékáról. 1307-ben Györgyfölde néven Eguruhkarcsai Miklós zálogos birtoka. 1377-ben már a dercsikai nemesek kezén találjuk és a pozsonyi káptalan 1386-ban bizonyítja, hogy az itteni nemesek nem tartoznak a pozsonyi vár nemes várjobbágyai közé, hanem valóságos nemesek. Ez időben Gyurchka alakban van említve. 1667-ben a Méhes és a Balogh családok osztozkodnak itteni birtokukon. Érdekes és jellemző az a hagyomány, mely itt a nép ajkán a község nevének eredetére nézve közszájon forog. A nép ugyanis azt tartja, hogy Mátyás király nagyon szeretett a Csallóközben vadászni. Egy izben, mikor itt vadászat közben a mocsaras és ingoványos vidéken nagyon elfáradt, Erőss György nevű lovásza előtt boszankodását fejezte ki a fölött, hogy ezen az ingoványos területen lóháton oly nehéz a vadászat. Lovásza erre megkérte, hogy hát adjon neki ebből a földterületből annyit, a mennyit ő az alatt az idő alatt lóháton megkerül, a míg a király rövid vadászebédjét elkölti. A király beleegyezett kedvelt lovásza kívánságába, és hogy nyargalását ellenőrizhesse, a környezetében levőkkel gyorsan halmot emeltetett a síkságon, a hol mézből és kenyérből álló rövid ebédjét elköltötte. Azóta e halmot is Mézeshalomnak nevezik. Erőss György pedig lóra pattant és elszáguldott. Útközben elszabdalta vörös színű palástját és darabjait eldobálva, ezzel jelezte útját. Ebéd végeztével már a királynál volt és bejárta vele a belovagolt területet, mire a király csudálkozva a terület nagyságán, e szókra fakadt: György, sok

Magyar Katolikus Lexikon

Dercsika, Gyersoka, v. Pozsony vm. (Jurová, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. dunaszerdahelyi, 1998: a nagyszombati főegyhm. somorjai esp. ker-ében. - 1253: Gyurgsuka. Egyházgelle, 1731: Baka filiájából 1791: alapították. 1519: épített torony nélküli kis tp-át 1755: nagyobbították. 1788-1808: új, Nagyboldogassz. tp-ot építettek. Harangjait 1712: 48 cm. átm. Bécsben Michael Achamer, 1921: 75 cm. átm. Richard Herold Chomutovban öntötte. Kegyura 1880: a közbirtokosság. - Plébánosai: Kudlik Ignác, 1822: Pataky Mihály, 1823: Ungváry József, 1833: Lácz Gábor, 1834: Orosz Sándor, 1838: Sághy György, 1872: Kelinhaus Ignác, Tomanovics Ferenc, 1881: Glöckel Ignác, 1910: Miskovicz Endre, 1918: Schill, 1919: Kuller Ferenc, 1926: Schill József, 1927: Lipcsey Andor, 1930: Czisztler István, 1931: Novinszky Gusztáv, 1939: Schill József, Bertók János, 1944: Dzső László, 1945: Lipcsey Adnrás, 1959: Tihanyi Ferenc, 1959: Nagy István, 1966: Kátai Imre, 1969: Korcsogh Imre. - Lakói 1991: össz. 442, m. 435 (98,42%); 2001: össz. 442, m. 416 (94,12%). Korcsogh Imre 1998. Némethy 1894:68. - Gerecze II:652. - Schem. Strig. 1917:182. - Gyurgyik 2002.