Kassamindszent

Kassamindszent a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 185 méteres (határa 177-211 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, az 1963-ban megszüntetett Miszlóka-patak (Myslavský potok) mentén, Kassától 9 km-re délkeletre, Hernádcsánytól pedig 5 km-re északnyugatra. Északnyugat-délkeleti irányban 2,5 km hosszúságban húzódó belterületét négy, egykor önálló, mára teljesen egybeépült település, Búzafalva, Bernátfalva, Kassamindszent és Csontosfalva alkotja, a község központját a községi hivatallal, az alapiskolával és a katolikus templommal a régi Kassamindszent falu képezi. Az egyesített község főutcáját és tengelyét a Kassát Hernádcsánnyal összekötő 3416-os út (Fő utca – Hlavná) alkotja. A község teljesen egybeépült déli szomszédjával, Hernádgecsével. Határa sík, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület, 2010-ben területének 74,9 %-át (646 ha) szántóföldek, 14,3 %-át (123 ha) beépített területek, 7,4 %-át (64 ha) pedig kertek foglalták el. Erdeje és külterületi lakott helye nincs, belterülete mintegy 190 hektárt (a közésgterület 22 százalékát) foglal el. A községet a 3416-os út köti össze Hernádcsánnyal és Bárcán (4,5 km) keresztül Kassával, a 3340-es út pedig Koksóbaksa (3 km) felé teremt összeköttetést, utóbbi községnek ez az egyetlen közúti megközelíthetősége. Kassamindszentet érinti a Kassa-Hidasnémeti vasútvonal, melynek két megállóhelye („Valaliky” Búzafalvánál, valamint Hernádgecse-Csontosfalva) is van a községben (a személyforgalmat 2011-ben megszüntették). A község határán keresztülhalad a Kelet-szlovákiai Vasmű (US Steel) számára kiépített széles vágányú ipari vasútvonal, illetve a 17-es (Kassát Miglécnémetivel összekötő) főút. Keletről Koksóbaksa, délről Hernádgecse, délnyugatról és nyugatról Enyicke községekkel, északról pedig Zsebes és Bárca kassai városrészekkel határos. Északi határának egy része a szélesvágányú vasútvonal mentén húzódik.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1961-ben jött létre Kassamindszent, Bernátfalva, Búzafalva és Csontosfalva egyesítésével. Megalakulásától kezdve a Kassa-vidéki járáshoz (1996-tól Kassa-környéki járás) tartozott. Elődközségei kisközségként 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartoztak, majd a csehszlovák közigazgatásban végig a Kassai járáshoz. 1938-1945 között valamennyi elődközségét visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe 1968-ban több mint egynegyedével csökkent, amikor a korábbi Bernátfalva határának több mint felét, Búzafalváénak pedig mintegy egyharmadát a Kassához csatolt Bárca és Abaszéplak kataszteréhez csatolták. Kassamindszent területe ma egyetlen (2011-ben 8,63 km²-es kiterjedésű) kataszteri területet alkot, elődközségeinek összeterülete 1921-ben 12,05 km² volt (Kassamindszent 1,49 km², Bernátfalva 3,84 km², Búzafalva 4,79 km², Csontosfalva 1,93 km²).

Népesség

Kassamindszent népessége 2011-ben 4180 fő volt, ezzel a Kassa-környéki járás negyedik legnépesebb községe volt Szepsi, Hernádcsány és Mecenzéf után. Lakosságának 84,0 %-a volt szlovák és 3,4 %-a roma nemzetiségű (4,5 %-a roma anyanyelvű), több mint egytizede (11,7 %) viszont nem nyilatkozott nemzetiségéről. A magyar nemzetiségűek száma alig 14 fő (0,3 %) volt. 2013-ban a község lakosságának egyhatoda (17,6 %) a roma etnikumhoz tartozott. Az „aprófalvak” szlovák többsége a 18. századi betelepítések során jött létre, a korábban a szlovák-magyar nyelvhatár déli oldalán fekvő, a 17. század háborús pusztításai és a 18. század elejének nagy pestisjárványa (1709-10) után elnéptelenedett falvakat a mai Észak- és Kelet-Szlovákia területéről érkező szlovák anyanyelvű, római katolikus vallású telepesekkel népesítették újra. A 19. század végén valamennyi elődközsége szlovák többségű volt, a magyar anyanyelvűek aránya 1910-ben Kassamindszenten 39,4 %, Csontosfalván 10,3 %, Búzafalván 9,2 %, Bernátfalván pedig 7,5 % volt. A kettős identitás megszűnésével 1945 után, valamint a magyar nemzetiségű zsidó lakosság 1944-es elhurcolásával valamennyi elődközsége egynemzetiségűvé vált a 20. század második felére. 2011-ben lakosságának 77,3 %-a római katolikus, 2,2 %-a pedig görög katolikus vallású volt, a felekezeten kívüliek aránya 3,8 %, a vallási hovatartozásukról nem nyilatkozóké pedig 14,5 % volt. 1921-ben valamennyi elődközsége római katolikus többségű volt, a görög katolikusok aránya Búzafalván (9,6 %) és Kassamindszenten (7,5 %), az izraelitáké pedig Kassamindszenten (8,5 %) volt kiemelkedő. 1880-ban Kassamindszent lakosságának még egynegyede (24,8 %), Bernátfalváénak egyötöde (20,9 %), Búzafalváénak pedig egyhatoda (17,0 %) izraelita felekezetű volt, a zsidó lakosság nagy része ekkor még német anyanyelvű volt. Elődközségeinek összlakossága 1880-ban 1135, 1900-ban 1174, 1910-ben 1091, 1921-ben 1205, 1938-ban pedig 1592 fő volt, 1970-ig az egyesített község népessége 1938-hoz képest kétharmadával nőtt (2667 főre). 1970 után folyamatos gyarapodással csaknem duplájára nőtt Kassamindszent népessége, a növekedés üteme 1970-1980 között volt a leggyorsabb (15,7 %, 2667 főről 3086 főre), abszolút mértékben pedig a szuburbanizációs folyamatok felgyorsulásának évtizedében, 2001-2011 között nőtt leginkább a község lakosságszáma (479 fővel, 3701 főről 4180 főre). 2011-2017 között további 7,0 %-os növekedés figyelhető meg (4180 főről 4473 főre). 2011-ben Búzafalván élt a község lakosságának 39,1 %-a (1635 fő), Bernátfalván 22,6 %-a (946 fő), Kassamindszenten 19,5 %-a (815 fő), Csontosfalván pedig 18,8 %-a (784 fő). A község népsűrűsége 2011-ben a járási átlag háromszorosa volt (308 fő/km²).

Történelem

A mai Kassamindszent négy elődközsége közül a központi fekvésű Kassamindszent (korábban Koksómindszent) a legrégebbi. Az Árpád-korban létrejött település eredeti neve Koksó volt, 1280-ban „Cocso”, 1288-ban „Kokso”, 1310-ben „Coksou” alakban szerepelt az írásos forrásokban. A Koksó név szláv személynévi eredetű. Az 1332-35 között kelt pápai tizedjegyzékben már Mindszent („Mendscend”) néven szerepel, Mindenszentek tiszteletére szentelt temploma után. 1427-ben „Menthsenth” néven említik, ekkor 5 portája adózott. A középkorban a Varga, Bölzsei és Fűzy családok birtoka volt. A 16. században lakói református hitre tértek. A katolikusok csak 1695-ben szerezték vissza a plébániatemplomot. A 18. század elejére csaknem teljesen elnéptelenedett, ezután az eredetileg magyar lakosságú falut római katolikus vallású szlovákokkal telepítették újjá, 1746-ban már szlovák többségű község volt. Régi temploma, egy fatoronnyal ellátott kisebb templom helyén 1786-ban kezdték meg az új, ma is álló plébániatemplom építését Esterházy Károly egri püspök támogatásával. Kassamindszent kiterjedt egyházközség székhelye volt, hozzá tartozott Bernát-, Búza- és Csontosfalván kívül Hernádgecse, Koksóbaksa és Hernádcsány, valamint 1789-is Bárca és Zsebes is. Anyakönyveit 1787-től vezették. 1828-ban a községnek 37 háza és 360 lakosa volt. A 19. század második felében számos, főként kereskedelemmel foglalkozó zsidó család telepedett itt le, 1880-ban 290 lakosának egynegyede izraelita vallású és egyötöde német anyanyelvű volt. 1890-ben 251, 1900-ben 282, 1910-ben 274 lakosa volt. A 20. század elején a korábban használt Koksómindszent helyett hivatalos nevét Kassamindszentre módosították. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. Kezdetben Košický Mincent néven szerepelt, majd hatósági szlovákosítással a Všechsvätých hivatalos nevet állapították meg. 1921-ben 305, 1930-ban 322, 1941-ben 379 lakosa volt. 1938-ban 59 ház állt a községben. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1944. júniusában zsidónak minősített lakosait (1938-ban 28 fő) megsemmisítő táborokba hurcolták. 1949-ben állami gazdaság létesült a községben. Bernátfalva a korábbi Felsőkoksó falu kettészakadásával jött létre (melyet 1406-ban Felswkaxo, 1427-ben „Felsew Kaxo Menthzenth” alakban említenek 4 adózó portával), 1469-ben „Bernaldfalwa”, 1630-ban pedig „Bernatfalwa” néven szerepel az írásos forrásokban. A középkorban a Vid nemzetségbeli Bernáth család birtoka volt, innen ered neve is. 1563-ban I. Ferdinánd Briccius János, István és Lukács nevű hű embereinek adományozta. Kisnemesi község volt, melyet a 18. században szlovákokkal telepítették újjá. 1828-ban 54 háza és 442 lakosa volt. A század második felében számos lakosa kivándorolt a tengerentúlra, 1828-90 között népességének felét elveszítette. A 19. században számos zsidó család telepedett le itt, 1880-ban 244 lakosának egyötöde izraelita vallású volt. 1890-ben 223, 1900-ban 222, 1910-ben 240 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 295, 1930-ban pedig 329 lakosa volt. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1938-ban 58 háza és 408 lakosa volt, 1941-ben 396-an lakták. Búzafalva Bernátfalvához hasonlóan Felsőkoksó kettészakadásával jött létre a 15. században. Nevét első birtokosáról, Búza Péterről kapta. 1427-ben „Buza-Peter-Falua”, 1444-ben „Buza-falva” (más néven Alsókoksó – „Also Kaxo”), 1460-ban „Buzafalva” (más néven Koksómindszent – „Kaxomenthzenth”) alakban szerepel az írásos forrásokban. 1427-ben 3 portája adózott. Később kisnemesi község volt, a 18. században szlovákokkal telepítették újjá. 1828-ban 58 háza és 434 lakosa volt. 1880-ban 318, 1890-ben 352, 1900-ben 350, 1910-ben pedig 316 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 333, 1930-ban már 457 lakosa volt. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1938-ban 86 háza és 547 lakosa volt, 1941-ben 499-en lakták. Mezőgazdasági szövetkezetét 1956-ban alapították. Csontosfalvát 1418-ban említik először „Chontosfalva” alakban, amikor a Csontosnak nevezett Bertalan adományként kapja I. Zsigmond királytól. Neve tehát magyar személynévi eredetű. 1427-ben az ekkor Alsó-Koksómindszent („Alsov Koxomenthzenth”) néven szereplő település 2 portája adózott. 1673-ban a kassai szeminárium birtokába került. 1720-ban 3 adózó portája volt. A 18. században római katolikus vallású szlovákokkal telepítették újra. 1828-ban 33 háza és 273 lakosa volt. 1860-ban felépült a Kassát Miskolccal összekötő vasútvonal, melynek egyik megállóhelye Csontosfalva lett. 1880-ban 283, 1900-ban 320, 1910-ben pedig 261 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. Hivatalos szlovák nevét (Košťany) a magyar név tükörfordításával 1919-ben alkották meg. 1921-ben 272 lakosa volt. 1938-ban 51 háza és 290 lakosa volt a községnek. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1961-ben Kassamindszentet, Bernátfalvát, Búzafalvát és Csontosfalvát „Valaliky” néven egyesítették (a mesterségesen megalkotott új községnév tuladonképpeni jelentése „falvacskák”). 1968-ban a község korábban Bernátfalvához és Búzafalvához tartozó, az újonnan megépített, a Kelet-szlovákiai Vasmű számára épített szélesvágányú vasútvonaltól északra eső határrészeit Kassához csatolták, kialakítva így mai határait. 1961-ban 2330, 1970-ben 2667, 1980-ban 3086, 1991-ben pedig 3364 lakosa volt. A község címerét és zászlaját (előbbit elődközségei pecsétjeinek motívumai alapján) 1998-ban fogadták el. Kassamindszentnek 1991-ben 3364, 2001-ben 3701, 2011-ban 4180, 2017-ben pedig 4473 lakosa volt. Bernátfalva a korábbi Felsőkoksó falu kettészakadásával jött létre (melyet 1406-ban Felswkaxo, 1427-ben „Felsew Kaxo Menthzenth” alakban említenek 4 adózó portával), 1469-ben „Bernaldfalwa”, 1630-ban pedig „Bernatfalwa” néven szerepel az írásos forrásokban. A középkorban a Vid nemzetségbeli Bernáth család birtoka volt. 1563-ban I. Ferdinánd Briccius János, István és Lukács nevű hű embereinek adományozta. Kisnemesi község volt, melyet a 18. században szlovákokkal telepítették újjá. 1828-ban 54 háza és 442 lakosa volt. A század második felében számos lakosa kivándorolt a tengerentúlra, 1828-90 között népességének felét elveszítette. A 19. században számos zsidó család telepedett le itt, 1880-ban 244 lakosának egyötöde izraelita vallású volt. 1890-ben 223, 1900-ban 222, 1910-ben 240 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 295, 1930-ban 329 lakosa volt. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1938-ban 58 háza és 408 lakosa volt, 1941-ben 396-an lakták. Búzafalva Bernátfalvához hasonlóan Felsőkoksó kettészakadásával jött létre a 15. században. Nevét birtokosáról, Búza Péterről kapta. 1427-ben „Buza-Peter-Falua”, 1444-ben „Buza-falva” (más néven Alsókoksó – „Also Kaxo”), 1460-ban „Buzafalva” (más néven Koksómindszent – „Kaxomenthzenth”) alakban szerepel az írásos forrásokban. 1427-ben 3 portája adózott. Később kisnemesi község volt, a 18. században szlovákokkal telepítették újjá. 1828-ban 58 háza és 434 lakosa volt. 1880-ban 318, 1890-ben 352, 1900-ben 350, 1910-ben pedig 316 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 333, 1930-ban már 457 lakosa volt. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1938-ban 86 háza és 547 lakosa volt, 1941-ben 499-en lakták. Mezőgazdasági szövetkezetét 1956-ban alapították. Csontosfalvát 1418-ban említik először „Chontosfalva” alakban, amikor a Csontosnak nevezett Bertalan adományként kapja I. Zsigmond királytól. Neve tehát magyar személynévi eredetű. 1427-ben az ekkor Alsó-Koksómindszent („Alsov Koxomenthzenth”) néven szereplő település 2 portája adózott. 1673-ban a kassai szeminárium birtokába került. 1720-ban 3 adózó portája volt. A 18. században római katolikus vallású szlovákokkal telepítették újra. 1828-ban 33 háza és 273 lakosa volt. 1880-ban 283, 1900-ban 320, 1910-ben pedig 261 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. Hivatalos szlovák nevét (Košťany) a magyar név tükörfordításával 1919-ben alkották meg. 1921-ben 272 lakosa volt. 1938-ban 51 háza és 290 lakosa volt a községnek. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1961-ben Kassamindszentet, Bernátfalván, Búzafalvát és Csontosfalvát „Valaliky” néven egyesítették (a mesterségesen megalkotott új községnév tuladonképpeni jelentése „falvacskák”). 1968-ban a község korábban Bernátfalvához és Búzafalvához tartozó, az újonnan megépített, a Kelet-szlovákiai Vasmű számára épített szélesvágányú vasútvonaltól északra eső határrészeit Kassához csatolták, kialakítva így mai határait. 1961-ban 2330, 1970-ben 2667, 1980-ban 3086, 1991-ben pedig 3364 lakosa volt. A község címerét és zászlaját (előbbit elődközségei pecsétjeinek motívumai alapján) 1998-ban fogadták el. Kassamindszentnek 1991-ben 3364, 2001-ben 3701, 2011-ban 4180, 2017-ben pedig 4473 lakosa volt.

Mai jelentősége

A fokozatosan Kassa elővárosává váló jellegű községben teljes szervezettségű szlovák tannyelvű alapiskola, óvoda és művészeti alapiskola található. Határában biogáz-állomás működik. A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1786-ban épült barokk-klasszicista stílusban, tornyát 1800-ban emelték hozzá. Mai alakját 1935-ös átépítése során nyerte el. A község főterén áll Štefán Hlaváč volt plébános (1903-83) emlékműve.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MINTSZENT. Két falu Abaúj Várm. egyiknek földes Ura a’ Jászói Prépostság, a’ másiknak pedig Nováki, és több Urak, lakosai többfélék, fekszik egyik a’ Kassai, a’ másik a Csereháti járásban, legelőjök szoross, épűletre való fájok nints, más jó tulajdonságaik középszerűek. BERNÁTFALVA. Tót falu Abaúj Vármegyében, birtokosa Demeczky Uraság, lakosai leg inkább katolikusok, ambár legelője szoross, és a’ határban semmi épűletre való fája nintsen; de mivel Kassához közel van, és lakosai mind szekéren, mind kézzel pénzt kereshetnek, ’s vagyonnyaikat jó móddal eladhattyák, első Osztálybéli. BÚZA FALVA. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai leg inkább katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, ámbár fája épűletre nintsen, földgyeinek, és réttyeinek felét a’ víz járja, de mivel határja termékeny, és Kassához közel vagyon, holott vagyonnyait jól eladhattya, első Osztálybéli. CSONTOSFALVA. Tót falu Abaúj Vármegyében, birtokosai a’ Kispapok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, határja elég termékeny, de minden harmadik esztendőben megkívánnya a’ trágyázást, legelője szűken elég, fája nem sok, de mivel földgye jó termékenységű, réttye gazdag, ’s mindenféle vagyonnyait Kassán jól eladhattyák, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bernáthfalva, tót falu, Abauj vgyében, ut. p. Kassához 1 1/2 órányira: 368 kath., 4 ref., 71 zsidó lak. F. u. Bernáth és Demeczky nemzetségek. Búzafalva, tót falu, Abauj vármegyében, ut. p. Kassához délre 1 1/2 órányira: 260 r. kath., 48 g. kath., 36 ref., 54 zsidó lak. Határa rónán fekszik s bő termékenységű. F. u. Korotnoky, Péchy, Kende örökösök, s kassai seminarium. Csontosfalva, tót falu, Abauj vgyében, a Hernád völgyében: 245 kath., 12 zsidó lak., kövér réttel és földdel. F. u. a kassai seminárium.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Koksó-Baksától nyugatra, a kassa-ujhelyi országut mellett vannak az u. n. »aprófalvak«, ugymint Buzafalva 53 házzal, 352 magyar és tót lakossal; Bernátfalva 37 házzal, 223 magyar és tót ajku lakossal; Koksó-Mindszent, 40 házzal, 251 német és tót ajku lakossal, régi kath. templommal, mely 1695-ben épült; Csontosfalva, 39 házzal, 284 magyar és tót ajku lakossal; Gecse, 62 házzal 503 magyar és tót ajku lakossal. Mind az öt kisközségnek a postája és táviró-állomása Csány. Eredetileg, a személy- és dülőnevek bizonysága szerint, magyarok lakták ezt az öt falut is, de a kurucz háboruk lezajlása után betelepitett tótok eltótositották. Lakosaik közül sokan vándoroltak ki Amerikába, otthagyván gazdátlanul apró házaikat, melyek egymásután düledeznek össze.

Magyar Katolikus Lexikon

Kassamindszent, Koksómindszent, v. Abaúj-Torna vm. (Vsechsvätych, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. kassai esp. ker-ében. - 1332: Mendscend. 1332: már létezett. Tp-át Mindenszentek tit-ra sztelték, a mait 1786: építették. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. A pléb-t 1695: alapították újra. Anyakönyvei 1787-től. Kegyura 1880: a kassai szem. Anyanyelve 1880: szl., m.; 1940: szl., m. - Filiái 1915: Bernátfalva, Búzafalva, Csontosfalva, Hernádgecse, Hernádgönyű, Koksóbaksa. Közig-ilag Valalikihez csatolták. ** KTN I:132. - Schem. Cass. 1915:39. - Györffy I:56. Valaliki, v. Abaúj-Torna vm. (Valaliky, Szl.): plébánia a v. kassai egyhm-ében. A község Kassamindszent, Bernátfalva, Búzafalva és Csontosfalva egyesítéséből jött létre. – 1334: már létezett. Tp-át Mindenszentek tiszt-ére szent., a mait 1786: építették. – Lakói 2000: 2973 r.k., össz. 3362. ** Schem. Cass. 2000:41. Valaliki, v. Abaúj-Torna vm. (Valaliky, Szl.): plébánia a v. kassai egyhm-ében. A község Kassamindszent, Bernátfalva, Búzafalva és Csontosfalva egyesítéséből jött létre. – 1334: már létezett. Tp-át Mindenszentek tiszt-ére szent., a mait 1786: építették. – Lakói 2000: 2973 r.k., össz. 3362. ** Schem. Cass. 2000:41.

Helységnévtár

Mindszent (Koksó-), RK. 186 Kassa, gk. 30 Sziget-Bölzse, ág. 1 -, ref. 1 - , izr. 72 Szina. Bernátfalva (Bernátovce), rk. 176 Koksó-Mindszent, gk. 14 Bölzse-Sziget, ág. 2 -, ref. 1 - , izr. 51 Szina. Buzafalva (Buza, Buzafalu), rk. 227 Koksó-Mindszent, gk. 32 Bölzse-Sziget, ref. 5 Bárca, izr. 54 Szina. Csontosfalva, rk. 247 Koksó-Mindszent, gk. 8 Bölzse-Sziget kg. 1 - , ág. 4 - , ref. 9 -, izr. 14 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kassamindszent. Azelőtt Koksómindszent. Keletkezése és története ismeretlen. Róm. kath. temploma 1695-ben épült. A község területe 259 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 347. Bernátfalva. A XIII.—XIV. században a Vid-nemzetségbeli Bernáthok ősi fészke. 1563-ban Ferdinánd király Briccius János, István és Lukács hű embereinek adományozta. A község területe 678 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 408. Buzafalva. Egykorú feljegyzések szerint a XV.—XVI. században a Belzsei-család birtoka. A török alatt teljesen elpusztult s csak jóval később népesítették újra. A község területe 838 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 547. Csontosfalva. Keletkezése és története ismeretlen. A község területe 335 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 290.