Csontosfalva

Csontosfalva a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 184 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a 3416-os út és a Kassa-Hidasnémeti vasútvonal mentén (megállóhely), a község központjától 0,5 km-re délkeletre, Hernádgecsétől 0,5 km-re északnyugatra. Kassamindszent négy településrésze közül Csontosfalva a legkisebb és a legdélebbi fekvésű. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Kassamindszenttel és a délre fekvő Hernádgecsével.

Közigazgatás

1961-ig önálló község, azóta Kassamindszent négy településrészének egyike. Kataszteri területét (1910-21-ben 1,93 km²) beolvasztották az egységes községébe. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, ezután pedig a Kassa-vidéki járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás).

Népesség

Csontosfalvának 2011-ben 784 lakosa volt, itt élt az egyesített község népességének 18,8 %-a. A község 18. századi újratelepítése óta zömében szlovák lakosságú volt, a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban 9,2 %, 1910-ben pedig 10,3 % volt, 1921-ben azonban már csak egyetlen lakosa vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Az 1941-es (magyar fennhatóság alatt tartott) népszámlálás során a lakosság 74,2 %-a vallotta magát szlováknak és 25,8 %-a magyarnak (a legkevesebben a mai Kassamindszentet alkotó községek közül). 1921-ben a lakosság 88,6 %-a volt római katolikus, 5,4 %-a pedig izraelita vallású. Az 1900-1910 között még csökkenő népességű község lakosságszáma 1921-1941 között viszonylag stabilan alakult, összesen 13 százalékkal nőtt (261 főről 295 főre).

Történelem

Csontosfalvát 1418-ban említik először „Chontosfalva” alakban, amikor a Csontosnak nevezett Bertalan adományként kapja I. Zsigmond királytól. Neve tehát magyar személynévi eredetű. 1427-ben az ekkor Alsó-Koksómindszent („Alsov Koxomenthzenth”) néven szereplő település 2 portája adózott. 1673-ban a kassai szeminárium birtokába került. 1720-ban 3 adózó portája volt. A 18. században római katolikus vallású szlovákokkal telepítették újra. 1828-ban 33 háza és 273 lakosa volt. 1860-ban felépült a Kassát Miskolccal összekötő vasútvonal, melynek egyik megállóhelye Csontosfalva lett. 1880-ban 283, 1900-ban 320, 1910-ben pedig 261 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. Hivatalos szlovák nevét (Košťany) a magyar név tükörfordításával 1919-ben alkották meg. 1921-ben 272 lakosa volt. 1938-ban 51 háza és 290 lakosa volt a községnek. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1961-ben Bernátfalvával, Búzafalvával és Kassamindszenttel egyesítették Valaliky néven.

Mai jelentősége

Csontosfalván található Kassamindszent két vasúti megállóhelyének egyike, mely Hernádgecsével közös (2011-ben a személyforgalmat megszüntették). A településrészen egy útmenti kereszt található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSONTOSFALVA. Tót falu Abaúj Vármegyében, birtokosai a’ Kispapok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, határja elég termékeny, de minden harmadik esztendőben megkívánnya a’ trágyázást, legelője szűken elég, fája nem sok, de mivel földgye jó termékenységű, réttye gazdag, ’s mindenféle vagyonnyait Kassán jól eladhattyák, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csontosfalva, tót falu, Abauj vgyében, a Hernád völgyében: 245 kath., 12 zsidó lak., kövér réttel és földdel. F. u. a kassai seminárium.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Koksó-Baksától nyugatra, a kassa-ujhelyi országut mellett vannak az u. n. »aprófalvak«, ugymint Buzafalva 53 házzal, 352 magyar és tót lakossal; Bernátfalva 37 házzal, 223 magyar és tót ajku lakossal; Koksó-Mindszent, 40 házzal, 251 német és tót ajku lakossal, régi kath. templommal, mely 1695-ben épült; Csontosfalva, 39 házzal, 284 magyar és tót ajku lakossal; Gecse, 62 házzal 503 magyar és tót ajku lakossal. Mind az öt kisközségnek a postája és táviró-állomása Csány. Eredetileg, a személy- és dülőnevek bizonysága szerint, magyarok lakták ezt az öt falut is, de a kurucz háboruk lezajlása után betelepitett tótok eltótositották. Lakosaik közül sokan vándoroltak ki Amerikába, otthagyván gazdátlanul apró házaikat, melyek egymásután düledeznek össze.

Helységnévtár

Csontosfalva, rk. 247 Koksó-Mindszent, gk. 8 Bölzse-Sziget kg. 1 - , ág. 4 - , ref. 9 -, izr. 14 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csontosfalva. Keletkezése és története ismeretlen. A község területe 335 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 290.