Kassamindszent

Kassamindszent az egyesített Valaliky község központi településrésze, 1961-ig önálló község. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Csontosfalvával és a tőle északra fekvő Bernát- és Búzafalvával. A Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 185 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, az 1963-ban felszámolt Miszlóka-patak (Myslavský potok) mentén, Kassától 9 km-re délkeletre, Hernádcsánytól pedig 5 km-re északnyugatra.

Közigazgatás

1961-ig önálló község, azóta Kassamindszent négy településrészének egyike. Kataszteri területét (1910-ben 1,48 km², 1921-ben 1,49 km²) beolvasztották az egységes községébe. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, ezután pedig a Kassa-vidéki járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás).

Népesség

Kassamindszent településrésznek 2011-ben 815 lakosa volt, itt élt az egyesített község népességének 19,5 %-a. A község 18. századi újratelepítése óta zömében szlovák lakosságú volt, a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban 12,4 %, 1910-ben 39,4 % volt, a magyar nemzetiségűeké 1921-ben már csak 2,6 % (8 fő). A magyar anyanyelvűek arányának gyors növekedése 1880-1910 között az 1880-ban még német anyanyelvűként (21,7 %) összeírt zsidó lakosság asszimilációjával magyarázható. Az 1941-es (magyar fennhatóság alatt tartott) népszámlálás során a lakosság 53,8 %-a vallotta magát szlováknak és 43,8 %-a magyarnak. 1921-ben a lakosság 83,6 %-a volt római katolikus, 8,5 %-a izraelita és 7,5 %-a görög katolikus vallású. A község népessége 1910-1941 között folyamatosan nőtt, több, mint egyharmadával (274 főről 379 főre).

Történelem

A mai Kassamindszent négy elődközsége közül a központi fekvésű Kassamindszent (korábban Koksómindszent) a legrégebbi. Az Árpád-korban létrejött település eredeti neve Koksó volt, 1280-ban „Cocso”, 1288-ban „Kokso”, 1310-ben „Coksou” alakban szerepelt az írásos forrásokban. A Koksó név szláv személynévi eredetű. Az 1332-35 között kelt pápai tizedjegyzékben már Mindszent („Mendscend”) néven szerepel, Mindenszentek tiszteletére szentelt temploma után. 1427-ben „Menthsenth” néven említik, ekkor 5 portája adózott. A középkorban a Varga, Bölzsei és Fűzy családok birtoka volt. A 16. században lakói református hitre tértek. A katolikusok csak 1695-ben szerezték vissza a plébániatemplomot. A 18. század elejére csaknem teljesen elnéptelenedett, ezután az eredetileg magyar lakosságú falut római katolikus vallású szlovákokkal telepítették újjá, 1746-ban már szlovák többségű község volt. Régi temploma, egy fatoronnyal ellátott kisebb templom helyén 1786-ban kezdték meg az új, ma is álló plébániatemplom építését Esterházy Károly egri püspök támogatásával. Kassamindszent kiterjedt egyházközség székhelye volt, hozzá tartozott Bernát-, Búza- és Csontosfalván kívül Hernádgecse, Koksóbaksa és Hernádcsány, valamint 1789-is Bárca és Zsebes is. Anyakönyveit 1787-től vezették. 1828-ban a községnek 37 háza és 360 lakosa volt. A 19. század második felében számos, főként kereskedelemmel foglalkozó zsidó család telepedett itt le, 1880-ban 290 lakosának egynegyede izraelita vallású és egyötöde német anyanyelvű volt. 1890-ben 251, 1900-ben 282, 1910-ben 274 lakosa volt. A 20. század elején a korábban használt Koksómindszent helyett hivatalos nevét Kassamindszentre módosították. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. Kezdetben Košický Mincent néven szerepelt, majd hatósági szlovákosítással a Všechsvätých hivatalos nevet állapították meg. 1921-ben 305, 1930-ban 322, 1941-ben 379 lakosa volt. 1938-ban 59 ház állt a községben. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1944. júniusában zsidónak minősített lakosait (1938-ban 28 fő) megsemmisítő táborokba hurcolták. 1949-ben állami gazdaság létesült a községben. 1961-ben Bernátfalvával, Búzafalvával és Csontosfalvával egyesítették Valaliky néven.

Mai jelentősége

Kassamindszent az egyesített község központi településrésze, itt található a községi hivatal, az alapiskola, az óvoda és a Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus templom, mely 1786-ban épült barokk-klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MINTSZENT. Két falu Abaúj Várm. egyiknek földes Ura a’ Jászói Prépostság, a’ másiknak pedig Nováki, és több Urak, lakosai többfélék, fekszik egyik a’ Kassai, a’ másik a Csereháti járásban, legelőjök szoross, épűletre való fájok nints, más jó tulajdonságaik középszerűek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Koksó-Baksától nyugatra, a kassa-ujhelyi országut mellett vannak az u. n. »aprófalvak«, ugymint Buzafalva 53 házzal, 352 magyar és tót lakossal; Bernátfalva 37 házzal, 223 magyar és tót ajku lakossal; Koksó-Mindszent, 40 házzal, 251 német és tót ajku lakossal, régi kath. templommal, mely 1695-ben épült; Csontosfalva, 39 házzal, 284 magyar és tót ajku lakossal; Gecse, 62 házzal 503 magyar és tót ajku lakossal. Mind az öt kisközségnek a postája és táviró-állomása Csány. Eredetileg, a személy- és dülőnevek bizonysága szerint, magyarok lakták ezt az öt falut is, de a kurucz háboruk lezajlása után betelepitett tótok eltótositották. Lakosaik közül sokan vándoroltak ki Amerikába, otthagyván gazdátlanul apró házaikat, melyek egymásután düledeznek össze.

Magyar Katolikus Lexikon

Kassamindszent, Koksómindszent, v. Abaúj-Torna vm. (Vsechsvätych, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. kassai esp. ker-ében. - 1332: Mendscend. 1332: már létezett. Tp-át Mindenszentek tit-ra sztelték, a mait 1786: építették. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. A pléb-t 1695: alapították újra. Anyakönyvei 1787-től. Kegyura 1880: a kassai szem. Anyanyelve 1880: szl., m.; 1940: szl., m. - Filiái 1915: Bernátfalva, Búzafalva, Csontosfalva, Hernádgecse, Hernádgönyű, Koksóbaksa. Közig-ilag Valalikihez csatolták. ** KTN I:132. - Schem. Cass. 1915:39. - Györffy I:56.

Helységnévtár

Mindszent (Koksó-), RK. 186 Kassa, gk. 30 Sziget-Bölzse, ág. 1 -, ref. 1 - , izr. 72 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kassamindszent. Azelőtt Koksómindszent. Keletkezése és története ismeretlen. Róm. kath. temploma 1695-ben épült. A község területe 259 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 347.